+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. április 22. csütörtök, 07:10
A magát keresztény-konzervatívnak tartó Gyimesi György egy szlovák párt képviselőjeként szólal fel a magyar ügyekért a pozsonyi parlamentben. Hogyan látja a szlovákiai magyar politika elmúlt harminc évét? Milyen hatással van szerinte a magyarországi politika a felvidéki magyarok életére? Miért tartják őt sokan radikálisnak? Milyen dolgozni Igor Matovičcsal? Interjú.

A Gyimesi Györgyről írt Azonnali-portrét itt olvashatod el, érdemes!

 

Ön az utóbbi hónapokban látványosan felvállalta a szlovákiai magyarokat érintő ügyeket a szlovák parlamentben és a közéletben. Miket tart a szlovákiai magyarok legnagyobb megoldandó problémáinak?

 

A legfőbb probléma az, hogy a felvidéki magyarok még mindig másodrendű polgárai az országnak. Még mindig érvényben vannak azok a Beneš-dekrétumokon alapuló törvények, amikre hivatkozva az állam még 2020-ban is kisajátította volna magyar és német származású polgárok vagyonát. Továbbá a magyarok által lakott régiók az ország legelhanyagoltabb régiói Szlovákiának, ami még az egészségügyi szolgáltatás minőségében is kiütközik. 

 

Mi a megoldás ezekre a problémákra? 

 

A magyarok megítélésén kell elsősorban változtatni. A Bugár Béla vezette Most-Híd tíz éven keresztül elhitette a szlovák többséggel, hogy

 

léteznek a „jó magyarok”, akik nem kérnek semmit, és a „rossz magyarok”, akik mindig csak cirkuszolnak és semmi sem elég nekik.

 

A szlovákok most azt mondják, hogy tíz évig nyugalom volt, pedig ez nem igaz: mindössze a minket érintő kényes témák nem voltak terítéken, nem beszéltek róluk, és úgy gondolták, hogy ha nem beszélnek róluk, akkor megoldódnak maguktól. 

 

A kettős állampolgárság vagy akár a Beneš-dekrétumok ügyét a Híd egyáltalán nem feszegette, azt viszont képesek voltak megszavazni, hogy ne lehessen énekelni a magyar himnuszt. Az emberek tíz évig azt hallgatták, hogy nem fontos magyarnak lenni, elég csak polgárnak lenni, ami oda vezetett, hogy drasztikusan csökken a magyarok száma. A szlovákok pedig ezek után nem értik, hogy miért nyitok meg témákat, nem értik, hogy „miért kér a magyar”, mit akarunk még, ha vannak iskoláink, van egyetemünk, van lehetőségünk a hivatalokban magyarul beszélni. Szerintük ezzel nekünk be kellene fognunk a szánkat. 

 

Hogyan látja a magyar kisebbségi politizálás elmúlt harminc évét? Mi volt az, ami működött, és mi nem működött?

 

A felvidéki magyar politika akkor működött jól, amikor a kilencvenes években a magyar közösséget ért elég komoly nacionalista támadások összekovácsolták a magyarokat egy pártba, a Magyar Koalíció Pártjába. Ebben a pártban megfért egymás mellett a liberális és a konzervatív vonal is, de

 

mindig a konzervatív vonal volt a meghatározó, az volt az alfája és az omegája a magyar politizálásnak.

 

Ez azonban 2010 után megszűnt létezni. A Most-Híd megosztotta a magyar választókat, az utolsó négy évükben pedig a Fico-féle Smerrel koalícióban már teljesen fittyet hánytak a magyarok számára fontos kérdésekre. Konkrét példa: amikor Ondrej Dostál ellenzéki képviselő benyújtotta az állampolgársági törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, ami visszaállította volna a 2010 előtti állapotot, akkor a szavazáson Bugár Béla tartózkodott. Szlovákiában akkor lesz erős magyar képviselet, ha ezeket a témákat újra az asztalra tudjuk tenni, és ha a magyarok pártja egy nemzeti közösség pártjaként fogja meghatározni magát. 

 

Az elmúlt tíz év során mégiscsak a Bugár Béla vezette Hídnak sikerült háromszor is a parlamentbe jutnia, míg az MKP-nak nem: ez minek a jele?

 

Ennek több oka van. A magyar szavazó nemcsak az MKP és a Híd közül választott, sokan szavaztak szlovák pártokra is. Ez ezután is így lesz, a legfrissebb példa: az OĽaNO-ra a magyar választók 30 százaléka szavazott, mert elegük lett Smerrel kormányzó korrupt Hídból. Az MKP-nak az volt a legnagyobb problémája, hogy elkoptak az arcok, elkoptak a témák, nem volt hiteles a mondanivalójuk, teljes mértékben hiányzott a korrupcióellenes étosz. Ezek vezettek végül oda is, hogy 2020-ban a szlovákiai magyarok egyik pártja sem jutott be a parlamentbe. 

 

Most egyébként látok szándékot főleg az MKP részéről a megújulásra, amiatt viszont nagyon szkeptikus vagyok, hogy összefogtak a Híddal is. A Híd gyakorlatilag egy halott párt volt, útban a süllyesztő felé, de a maradék négy-öt szószólójukkal sikerült átmenteniük magukat az új pártba, a Szövetségbe. Ami pedig a legtragikusabb, hogy ezek az emberek átvették a politikai irányítást a Szövetségben, ők nyilatkoznak a Szövetség nevében, és erre az MKP nem tud adekvát módon reagálni.

 

A magyarok pártjáról beszél, ön viszont szlovák pártban politizál. Mi ennek az oka? 

 

A Híddal és a filozófiájával sose értettem egyet, az MKP-tól pedig soha nem kerestek meg. Az MKP bezárkózott saját magába, ami egyébként nagy problémája a pártnak. 2019 szeptemberében viszont megszólított engem az OĽaNO. A párt akkor a közvélemény-kutatásokban 5,6 százalékon állt, úgyhogy nem a biztos parlamentbe jutás reményében, nem opportunista módon fogadtam el az ajánlatukat. 

 

Nem érte kritika a magyarok részéről amiatt, hogy magyar létére szlovák pártban politizál? 

 

Ez inkább a szerencséje most a szlovákiai magyaroknak.

 

Ha nem lenne így, akkor a magyaroknak most egyáltalán semmilyen képviseletük nem lenne a szlovák parlamentben. A másik magyar nemzetiségű képviselő, Grendel Gábor egyáltalán nem foglalkozik kisebbségi kérdésekkel, ő a biztonságpolitikára szakosodott. 

 

Milyen visszajelzéseket kap a szlovákiai magyaroktól?

 

Nagyon pozitív visszajelzéseket kapok, és ez ad nekem erőt a további harcokhoz. Márpedig lesznek harcok: körülbelül egy hete lejárató kampány indult ellenem a liberális médiában. Ezzel kapcsolatban a magyaroktól azt hallom, hogy ha támadnak engem, akkor valamit biztosan jól csinálok. Érzem a támogatást, érzem, hogy a választók mellettem állnak, harcolunk tovább.

 

Vannak, akik szívesen látnák Önt az egyesült magyar párt, a Szövetség élén. Mit gondol erről?

 

Mindenhol elmondom, hogy jelenleg az OĽaNO frakciójának és a kormánykoalíciónak a tagja vagyok, erre a kérdésre egyelőre ezt tudom válaszolni.

 

Igor Matovič pártját, az OĽaNO-t a magáénak vallja? 

 

A frakción belül eddig minden egyes törvényjavaslatom támogatásra talált. Semmi rosszat nem mondhatok a frakció tagjaira, a javaslataimat nem az OĽaNO képviselői gáncsolták el, hanem az SaS (a Richard Sulík vezette libertariánus Szabadság és Szolidaritás, a pozsonyi kormánykoalíció egyik pártja – a szerk.), ami azért furcsa, mert nekik a szabadság és a szolidaritás a nevükben van, de egyáltalán nem ennek megfelelően cselekszenek és politizálnak. 

 

Konkrétan milyen törvényjavaslatát akadályozta meg az SaS?

 

Szerettem volna elérni, hogy április 12-e a kitelepítettek emléknapja legyen. Ezt a törvényt azzal próbáltam „eladni”, hogy ne csak a magyarokra fókuszáljon. Az indoklásban nemcsak a magyar kitelepítettek szerepeltek, hanem a zsidók és a roma holokauszt áldozatai, valamint a málenkij robotra elhurcoltak is. A SaS-esek így sem fogadták el a javaslatomat, és azzal utasítottak vissza, hogy Magyarországnak kellene önreflexiót gyakorolnia. Arra a kérdésemre nem tudtak mit mondani, hogy a málenkij robot vagy a Magyarországra telepített magyarok esetében miért Magyarországnak kellene önreflexiót gyakorolnia, mindenesetre érvnek elővették a budapesti Trianon-emlékművet is, amin magyarul szerepelnek az elcsatolt területek településnevei.

 

Szerintük a budapesti Trianon-emlékmű miatt sem lehet emléknapjuk Szlovákiában a kitelepítetteknek. Ez színtiszta sovinizmus.

 

De elutasították a járvánnyal kapcsolatos egyik javaslatomat is. Amikor bezárták a templomokat, láttam az idős embereket állni a házaik előtt, ahogy hallgatták a hangosbemondón a szentmisét. Szerettem volna elérni, hogy élőben sugározzon magyar nyelvű misét a közszolgálati tévé. Csakhogy ha Szlovákiában a tévében valamelyik kisebbség nyelvén sugároznak műsort, akkor azt a jelenlegi szabályok szerint feliratozni kell szlovákul. A javaslatom arra vonatkozott, hogy lehessen a közszolgálati tévében élőben sugározni magyar szentmisét feliratozás nélkül – hiszen a feliratozás élő műsor esetében nehezen megoldható –, és a világon senkinek nem volt ezzel problémája, csak a liberálisoknak. Indoklás nélkül söpörték le a javaslatomat, azt mondták, hogy ha annyira fontos, hogy legyen a tévében magyar nyelvű szentmise, akkor rögzítsék, legyen feliratozva és úgy kerüljön adásba. Ilyen dolgokkal küszködünk mi itt a liberálisainkkal.

 

Visszatérve az OĽaNO-ra: ön szerint demokratikus párt az OĽaNO? Sokak szerint Igor Matovič önkényesen vezeti a pártot. 

 

Ez abszolút hazugság. A mi frakciónk képviselői teljes szabadságot élveznek. Többször is volt már példa arra, hogy az ellenzékkel szavaztunk értékrendbeli kérdéseknél, és emiatt semmilyen megrovásban nem részesültünk. Az egyik bizonyítéka annak, hogy demokratikus párt vagyunk, a főügyész-választás. Igor Matovič mást szeretett volna főügyésznek, mint akit végül megválasztottunk, és semmilyen módon nem gyakorolt ránk nyomást. Teljes mértékben visszautasítom, hogy ne lennénk demokratikus párt.

 

GYIMESI GYÖRGY SZIJJÁRTÓ PÉTERREL KOMÁROMBAN, MÁRCIUS ELEJÉN. FOTÓ: SZP / FB

 

Ön komoly vitába keveredett a szlovák külügyminisztériummal, elsősorban Martin Klus államtitkárral annak magyarokkal kapcsolatos kijelentései miatt. De Ivan Korčok külügyminiszter és Richard Sulík is bírálta önt, mert tárgyalt Szijjártó Péterrel a kettős állampolgárságról, és tagja volt az Igor Matovičot Budapestre kísérő delegációnak is. Mi ennek a vitának a lényege, és hol tart most?

 

Klus államtitkárnak több hungarofób megjegyzése is volt, például

 

amikor háborús övezethez hasonlította Dél-Szlovákiát, főleg a Csallóközt, ezzel biztonsági kockázatként állítva be a felvidéki magyarokat.

 

Ezt nem hagyhattunk reakció nélkül, amire ellentámadás volt a válasz: amikor találkoztam Szijjártó miniszter úrral, abból csináltak egy óriási cirkuszt. Egyrészt azért, mert akkor épp Matovičba volt „korszerű” belerúgni, másrészt meg azért, mert Korčoknak és Klusnak a viszonya Magyarországhoz minden, csak nem barátságos.

 

Lát esélyt arra, hogy békét kössenek és lezárják ezt a vitát? Mi kellene ehhez?

 

Klus államtitkárral múlt héten beszéltem telefonon, mert a kettőnk vitája már átment személyeskedésbe, és ez már tényleg egyikünknek sem hoz semmit. Nem személyes, hanem értékrendbeli kérdésekben van vita köztünk, úgyhogy a személyeskedést mindenképp szeretném lezárni, mert ez egyszerűen kontraproduktív. Ami pedig a lényegi részt illeti: azt várnám, hogy legalább Klus kérjen bocsánatot a felvidéki magyaroktól, Korčok miniszter pedig határolódjon el Klus kijelentéseitől. Ha ez nem történik meg, akkor nincs miről beszélnünk.

 

A szlovák sajtó egy része az Új Egység Mozgalom nevű, általuk radikálisnak tartott szervezethez fűződő viszonya miatt azzal vádolja önt, hogy ön a magyar radikálisok szövetségese. Erről mit gondol?

 

Valóban kapcsolatban vagyok velük. Az Új Egység Mozgalomról eddig a szlovák társadalom nem is tudott, ebből is látszik, hogy őket a lejáratásom céljából vették elő. Ehhez annyit tudok hozzáfűzni, hogy ha az radikális, aki megemlékezik Trianonról, ha az radikális, aki tüntetést szervez, amikor betiltják a magyar himnusz éneklését Szlovákiában, ha az radikális, aki a Felvidéken is megünnepli a magyar nemzeti ünnepeket,

 

ha az nacionalista és radikális, akkor én is az vagyok.

 

Ön is megszavazta azt az alkotmánymódosítási kísérletet, ami beleírta volna a szlovák alkotmányba, hogy az anya nő, az apa férfi. Miért tartotta fontosnak, hogy megszavazza?

 

Azért, mert a keresztény Európa egyik alappillére a tradicionális család, és egy erős, tradicionális családban az apa a férfi, az anya pedig a nő. Ez ilyen egyszerű. 

 

Magyarországon beleírta a kormánytöbbség az alkotmányba, hogy az anya nő, az apa férfi, de ezt nálunk is heves közéleti vita kísérte. Ön nem kapott negatív visszajelzéseket emiatt a szlovákiai magyaroktól? 

 

A magyaroktól nem, viszont a liberális média által „masszírozott” szlovák közvéleménytől igen. De nem is amiatt, hogy ezt a mondatot bele akartuk írni az alkotmányba, hanem amiatt, hogy a javaslatot a Marian Kotleba-féle szélsőjobboldali ĽSNS (Mi Szlovákiánk Néppárt) nyújtotta be, és mi velük szavaztunk. Vagyis a vita nem a módosítás tartalmáról szólt.

 

Nem érezte problémásnak, hogy azt a javaslatot szavazta meg, amit a szlovák szélsőjobb nyújtott be?

 

A koalíciós szerződés szerint értékrendbeli kérdésekben a képviselőknek szabad kezük van, vagyis úgy szavazunk, ahogy helyesnek érezzük. Ez egy ilyen szavazás volt, az érzéseinknek és az értékrendünknek megfelelően szavaztunk. Ugyanígy volt ez tavaly nyáron is, amikor ugyanezek a képviselők nyújtották be az abortusz szigorításáról szóló törvényjavaslatot, akkor is 17-en velük szavaztunk az OĽaNO-ból. A médiában ebből akkor is volt vita, de a párton belül nem.

 

Ez alapján ön a keresztény-konzervatív értékrendet vallja a magáénak. Helytállónak érzi magára ezt a jelzőt?

 

Abszolút.

 

Sokan azzal vádolják önt – nemcsak a szlovákok körében –, hogy megosztó személyiség, aki nemzetiségi feszültségeket szít.  

 

Tíz év hallgatás után radikálisnak tűnhet a fellépésem, de ez egyáltalán nincs így, hiszen

 

én csak kiállok a nemzeti jogaink mellett és azon ügyek mellett, amik tíz évig lappangtak.

 

Természetes, hogy vannak, akiknek ez nem tetszik, de én vállalom a felelősséget a tetteimért. A legközelebbi választáson az emberek megmutathatják, hogy ez mennyire tetszett vagy nem tetszett nekik. 

 

Térjünk át Magyarországra. Milyen hatással van ön szerint a magyarországi politika a szlovákiai magyarok életére?

 

Annyi mindenképp elmondható, hogy a felvidéki magyarok figyelemmel kísérik a magyarországi történéseket. Azt viszont nem hiszem, hogy a magyar kormány bárhogy is beleavatkozna Szlovákia belügyeibe. A magyar kormány még a magyar pártok egyesülésébe sem avatkozott bele; annyit tudok, hogy üdvözölték a döntést, ennél több nem történt. Én legalábbis nem érzékelem, hogy a magyar kormány nyomást gyakorolna vagy bármilyen módon bele akarna szólni a szlovákiai magyarok ügyeibe.

 

Nem is feltétlenül a nyomásgyakorlásra gondolunk, hanem arra, hogy úgy tűnik, a magyarországi közélet vitái leképeződnek a szlovákiai magyar közéletben is. A szlovákiai magyarok is ugyanazokról a témákról vitatkoznak ugyanazzal a szókészlettel, ugyanúgy a konzervatív-liberális törésvonal mentén, mint a magyarországiak.

 

Szerintem ez a világ legtermészetesebb dolga. A régi jobboldali-baloldali politikai felosztás már nem működik, a határvonalak elmosódtak. Most már a liberális és a konzervatív oldal viaskodik egymással, és ez egész Európában így van. Ez nemsokára a szlovák társadalomra is érvényes lesz,

 

a szlovák politikában is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a kereszténydemokrata-nemzeti vonal.

 

Ha már említette Európát: ön milyen Európai Uniót tart kívánatosnak, és azon belül milyen szerepet kellene játszania a V4-nek?

 

Én azt szeretném, ha a V4 nemcsak egy gazdasági tömörülés lenne, ahogy azt Korčok miniszter tartja kívánatosnak, hanem egy politikai szövetség, amely a négy ország álláspontját képviseli. Nem vagyok annak a híve, hogy minden, ami az Európai Unióból jön, az a megfelelő megoldás – mint például a migráció vagy a genderideológia –, úgyhogy szerintem mindenképp szükség van a V4 erős szövetségére, ami ezek ellen fel tud lépni. Természetesen elfogadom, ha a négy ország bizonyos kérdésekben más-más álláspontot képvisel, ez teljesen természetes, de a komoly kérdésekben együtt, egységesen kellene fellépniük.

 

Ha pedig az Európai Unióról beszélünk, én azt szeretném, hogy konzervatív és keresztény legyen. Mert most úgy néz ki, hogy nem az.

 

Szorosabbra kellene fűzni az Unión belüli szövetséget, vagy inkább lazítani kellene?

 

Erről pontosan azt gondolom, amit a magyarok és a lengyelek. Nem vagyok híve az európai föderációnak. A nemzetállamoknak kellene dönteniük az őket érintő kérdésekben. Minél erősebb egy ország a saját régiójában – ez esetben a V4-ben –, annál erősebb az Európai Unióban is. A Korčok által vezetett külügyminisztérium viszont más irányba vezeti az országot. 

 

Az OĽaNO tagjaként lát az európai politikában olyan pártokat, akik a szövetségesei lehetnének az ön által felvázolt Európai Unió megvalósításában?

 

Megmondom őszintén, engem kicsit összezavart, hogy az OĽaNO az Európai Néppártba igyekszik.

 

Az EPP ugyanis eltávolodott a keresztény értékektől, úgyhogy ezzel a lépéssel nem értek egyet, de a véleményem semmilyen hatással nincs magára a döntésre.

 

Mit gondol Orbán Viktorról és az Orbán-kormányról?

 

Az Orbán által vezetett Fidesz Európa egyik legsikeresebb pártja.

 

A Fidesz háromszor nyert választást alkotmányozó többséggel, úgyhogy abban biztos vagyok, hogy Orbán valamit nagyon jól csinál, ha a magyar választópolgárok háromszor is ekkora mandátumot adtak neki. A választópolgárok döntik majd el azt is, hogy a mostani ciklusa sikeres volt-e, Orbán Viktor nekik felel a politikájáért.

 

Miért gondolják sokan Szlovákiában, hogy Orbán veszélyes a demokráciára?

 

Szlovákiában a mértékadó sajtó, az internetes és nyomtatott lapok többsége liberális, szerintük Orbán Viktor nagy veszélyt jelent Európára. Szerintem ez nincs így, a média viszont ezt a képet alakította ki róla Szlovákiában.

 

De mi lehet ennek az oka?

 

Azt az újságíróiktól kell megkérdezni.

 

Jól látjuk, hogy most Igor Matovičcsal nagyon jó viszonyban van?

 

Igen, nagyon jó a viszonyom Igor Matovičcsal, mindig is jó volt, sose volt rossz. 

 

Milyen vele együtt dolgozni?

 

Igor Matovič egy vizionárius.

 

Sokszor előfordult, hogy az álláspontja vagy az ötlete nem talált megértésre, és a gyengéje az, hogy az ilyesmit nem tudja elfogadni, hanem a végsőkig harcol az igazáért. Ez vezetett oda is, hogy végül „eltörték a nyakát”, leváltották a miniszterelnöki pozícióból. Azt viszont nem gondolom, hogy ennek az oka a Szputnyik-vakcinabeszerzés volt. 

 

Mi volt az oka?

 

A Szputnyik csak egy ürügy volt, egy lehetőség, amit kihasználtak arra, hogy „lenyakazzák” Matovičot. 

 

Kicsodák?

 

A szlovák média számára óriási csalódás volt, hogy a 2020-as választáson a Progresszív Szlovákia nem került be a parlamentbe.

 

A PS egy ultraliberális párt, aminek óriási hátszele van az elnöki palotából – Čaputová elnökasszony is a PS tagja és jelöltje volt. A Szputnyik-ügynél is érzékelhető volt, hogy az elnökasszony beleavatkozik politikai kérdésekbe is, az én érzésem szerint ez nem volt helyes az ő pozíciójából.

 

Hogyan avatkozott be?

 

Például felszólította Igor Matovičot, hogy mondjon le. Az elnökasszony akkor is beavatkozott, amikor hazajöttünk Magyarországról, és bejelentettük, hogy Magyarország segít nekünk bevizsgálni a Szputnyikot. Čaputová kérte ki a szerződést, amit az orosz féllel kötött Szlovákia. Az én kérdésem az, hogy az AstraZenecával vagy a Pfizerrel kötött ugyanúgy titkos szerződést miért nem kérte ki? Csak az orosz vakcinával van gond, ami egyébként ugyanúgy érkezett Szlovákiába, mint a nyugati vakcinák, és hatvan országban oltanak vele minden probléma nélkül. Én nem is vagyok hajlandó mással beoltatni magam.

 

A Progresszív Szlovákia elég meggyőző kisebbségi programmal készült a 2020-as választásra, külön magyar platformja is volt és úgy tűnt, hogy tényleg nyitni próbálnak a magyarok felé. Nem lehet, hogy a PS inkább szövetségese lehetett volna a szlovákiai magyaroknak?

 

Én nem hiszem. Elég csak megnézni, milyen kevés szavazatot kaptak a magyar platform tagjai: nem jutottak volna a be a parlamentbe akkor sem, ha a párt bejut, nem tudták volna képviselni a magyarokat. Azt viszont pozitívan értékelem, hogy a kettős állampolgárság ügyében a PS azt az álláspontot képviselte, hogy senkit ne lehessen megfosztani az állampolgárságától akarata ellenére.

 

De akkor nem lett volna pozitív fejlemény a magyarok szempontjából, ha a PS bejut a parlamentbe?

 

Egy fecske nem csinál nyarat. Másrészt a PS volt a legnagyobb ellenzője annak, hogy a népszámlálási kérdőíven csak egy nemzetiséget lehessen jelölni.

 

Ők amellett érveltek, hogy egy embernek lehet több identitása is, én viszont azt mondom, hogy csak egy lehet, egy erős.

 

Emiatt a PS a médiával, az SaS-szel meg a Za ľudíval ellentámadásba lendültek, és sikerült elérniük, hogy a népszámlálási kérdőívben benne maradjon a két nemzetiség jelölésének lehetősége. Azt viszont el tudom mondani, hogy a visszajelzések alapján nagyon kevesen jelöltek második nemzetiséget, bár eredmény csak év végén lesz.

 

Korábban Berényi József korábbi MKP-elnök volt Igor Matovič előtérben levő magyar barátja, most viszont úgy tűnik, hogy ön az. Átvette Berényi Józseftől „a Matovič magyar bizalmasa” szerepet?

 

Én nem vettem át semmilyen szerepet,

 

Berényi József Matovičnak mint miniszterelnöknek volt a tanácsadója, én meg parlamenti képviselő vagyok. Azt nem tudom, hogy Matovičnak mint pénzügyminiszternek marad-e Berényi a tanácsadója, én viszont maradok parlamenti képviselő. Berényi egyébként nem hivatalosan töltötte be ezt a funkciót, nem kapott érte fizetést, hanem baráti alapon, és ebben a barátságban tudomásom szerint nem történt változás.

 

Mi a következő magyar ügy, amit felvállal a parlamentben?

 

Csütörtökön indítottam el egy társadalmi vitát a tervezett Csemadok-törvénnyel kapcsolatban. (A Csemadok a magyarok legnagyobb, több évtizedes múltra visszatekintő kulturális szervezete – a szerk.) Azt szeretnénk elérni, hogy a Csemadok ugyanúgy részesüljön állandó állami támogatásban, ahogy a szlovákok kulturális szervezete, a Matica Slovenská. Az utóbbi máris tiltakozik, úgyhogy ez lesz a következő harc, amit meg kell vívnom.

 

Arra lát valamilyen esélyt, hogy egyedüli harcosként sikerüljön eredményt elérnie valamelyik magyarokat érintő ügyben?

 

A kormányprogramban elég komoly vállalásaink vannak a nemzeti közösségekkel szemben, ha azokat sikerül megvalósítanunk, az is jelentős előrelépés lesz. Úgy tudom, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvényen már elkezdtek dolgozni. Ha az benne marad a Heger-kormány programjában is, akkor az jó eséllyel meg is fog valósulni. A többi javaslatomnak nem tudom, hogy mi lesz a sorsa.

 

Akkor hosszútávon ön is szurkol azért, hogy a magyar párt is bejusson a parlamentbe?

 

Természetesen. Ahogy ezt minden egyes beszélgetés alkalmával kinyilvánítom: szeretném, ha a Szövetség bejutna a parlamentbe. 

 

A Gyimesi Györgyről írt Azonnali-portrét itt olvashatod el, érdemes!

 

NYITÓKÉP: Gyimesi György fotója

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás