+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. április 21. szerda, 07:02
Noha nem magyar etnikai pártban politizál, Gyimesi György egy év alatt az ismeretlenségből az első számú szlovákiai magyar politikussá lépett elő. Honnan jött, mi a titka a szlovák politikusokkal parázs vitákba bonyolódó, már a Karmelita kolostorban is megvendégelt konzervatív politikusnak, és ő lesz-e a szlovákiai magyarok vezéralakja?

A 2020-as választáson nem jutott be a szlovák parlamentbe magyar párt: Igor Matovič pártja, a jobboldali-populista OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) nyert 53 képviselői helyet szerezve a Nemzeti Tanácsnak nevezett szlovák parlementben.

 

Szlovákiában azok a mandátumot szerzett jelöltek, akik tagjai lesznek a kormánynak, lemondanak a képviselői mandátumukról és átruházzák azt a preferenciaszavazatok szerint soron következő, a parlamentbe nem beszavazott jelöltekre. Így jutott be a parlamentbe az OĽaNO listáján az 56. helyen végzett magyar nemzetiségű közigazgatási szakember és projektmenedzser, Gyimesi György is. 

 

Az ekkor még kevéssé ismert parlamenti képviselő egy év elteltével a szlovákiai magyar politika egyik vezéralakjává lépett elő,

 

aki nemcsak felvállalja a magyar ügyek képviseletét a parlamentben az azon kívül rekedt magyar pártok helyett és velük együttműködve, hanem Szijjártó Péterrel tárgyal és Igor Matovičot kíséri az Orbán Viktorral való budapesti tárgyalásra, mindeközben éles vitába keveredik a szlovák külügyminisztériummal.

 

Az ukrán határ mellől a pozsonyi csúcspolitikába

 

Az 1980-as születésű Gyimesi a szlovák-magyar-ukrán hármashatárhoz közeli Királyhelmecből származik. A politikába már édesapja is belekóstolt. Idősebb Gyimesi György a kilencvenes években és a kétezres évek elején ellentmondásos figurája volt a szlovákiai magyar közéletnek: az általa vezetett, 1995 és 1998 között működő Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért nevű baloldali törpepárt az ország akkori miniszterelnökéhez, a Szlovákiát kis híján nemzetközi elszigeteltségbe taszító Vladimír Mečiarhoz állt közel.

 

Az ifjabb Gyimesi a kassai Šafárik Egyetem közigazgatási karán végzett, 2008 és 2016 között pedig Kelet-Szlovákia egy másik kisvárosának, Nagykaposnak az önkormányzati hivatalát vezette. Az OĽaNO magyar nemzetiségű képviselőjelölteket keresve talált rá, így került a párt 2020-as jelöltlistájára, ahonnan végül a parlamentbe is bejutott.

 

GYIMESI GYÖRGY A SZLOVÁK PARLAMENTBEN. KÉP: GYGY / FB

 

Miközben a magyarok parlamenten kívüli pártjainak egyesülési kísérlete több hónapos tárgyalás után először zátonyra futni, majd végleg elúszni látszott, hogy aztán mégis összejöjjön, az általuk képviselt ügyek parlamenti képviseletét Gyimesi György vállalta fel. 

 

A képviselő segítségével érte el a parlamenten kívüli Összefogás, hogy a főként online zajló népszámlálás „offline” részét elhalasszák (vagyis azt a részt, amikor asszisztensek segítségével töltik ki a kérdőívet azok, akik valami miatt nem tudják egyedül kitölteni).

 

A másik ügy, amit Gyimesi felvállalt, szintén a népszámlálással volt kapcsolatos: a kérdőíven második nemzetiséget is be lehetett jelölni. Mivel a szlovák statisztikai hivatal nem foglalt egyértelműen állást abban, hogy a második helyen bejelölt nemzetiséget milyen módon számítják majd bele a nemzetiségek létszámába – ami például a nyelvi jogok érvényesülését is meghatározza az egyes településeken –, az Összefogás és a szintén parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja megpróbálták Gyimesi segítségével elérni, hogy a második nemzetiségre vonatkozó kérdés kikerüljön a népszavazási kérdőívről. Sikertelenül.

 

Egyszemélyes, bevállalós képviselet

 

Gyimesi innentől fogva egy személyben volt a szlovákiai magyarok parlamenti képviselete.

 

Aztán az állampolgársági törvény magyarok számára továbbra sem kedvező módosítása után – nem lehet felvenni a szlovák állampolgárság elvesztése nélkül egy másik ország állampolgárságát az ottani hosszútávú életvitelszerű tartózkodás nélkül – vele ült le március 3-án tárgyalni Szijjártó Péter budapesti külügyminiszter az állampolgársági törvényről, miután szlovák kollégája, Ivan Korčok külügyminiszter elzárkózott attól, hogy Szlovákia belső ügyét érintő kérdésről tárgyaljon Szijjártóval.

 

GYIMESI GYÖRGY SZIJJÁRTÓ PÉTER MAGYAR KÜLÜGYMINISZTERREL. KÉP: SZP / FB

 

Gyimesi és Szijjártó találkozójából diplomáciai feszültség lett,

 

a szlovák külügy bekérette a pozsonyi magyar nagykövetet, Gyimesit pedig Korčokék azzal vádolták: felhatalmazás nélkül tárgyalt egy másik ország magasrangú képviselőjével.

 

A pozsonyi külügy szemét az is szúrta, hogy Gyimesi is tagja volt az addigra miniszterelnökből pénzügyminiszterré lefokozott Igor Matovičot kísérő delegációnak, amikor április 9-én Budapestre látogattak a Matovič által a koalíciós partnerek tudta nélkül beszerzett Szputnyik-vakcinák magyarországi bevizsgálásáról tárgyalni. A tárgyaláson sem a budapesti szlovák nagykövetség, sem a szlovák külügy képviselői nem vettek részt – Gyimesi szintén nagy port kavart nyilatkozata szerint ha az utóbbiek is ott lettek volna a tárgyalóasztalnál, biztosan nem jön létre az egyezség.

 

Mindezzel párhuzamosan éles, a személyeskedésig fajuló vita alakult ki Gyimesi és a külügyi államtitkár, Martin Klus között,

 

miután az utóbbi még február végén a kettős állampolgárság kapcsán párhuzamot vont a szlovákiai magyarok és a kelet-ukrajnai, valamint a grúziai szakadárok között. 

 

BALOLDALT GYIMESI IGOR MATOVIČ, ORBÁN VIKTOR ÉS SZIJJÁRTÓ PÉTER TÁRSASÁGÁBAN A KARMELITA KOLOSTOR ERKÉLYÉN ÁPRILIS 9-ÉN. KÉP: GYGY / FB

 

Igor Matovič március végi lemondása után Gyimesi nem írta alá az addigi pénzügyminisztert, Eduard Hegert az új kormány felállításában támogató dokumentumot, így tiltakozva amiatt, hogy az új kormányban is Ivan Korčok lesz a külügyminiszter és Martin Klus a külügyi államtitkár. A külügyminisztériumot vivő párt, a libertariánus SaS (Szabadság és Szolidaritás) elnöke, Richard Sulík ezek miatt a koalíciós tanácson szeretné megvitatni Gyimesi ügyét, szerinte szégyenletesek Gyimesi külügy elleni támadásai.

 

A figyelem középpontjában

 

Mivel Szlovákiában a Szputnyik-vakcinabeszerés válságba taszította a kormányt – ami Igor Matovič miniszterelnöki székébe került –, Gyimesi nemcsak a szlovákiai magyarok körében került a figyelem középpontjába.

 

Gyimesi Matovič szövetségese, a Szlovákiának a vakcinabeszerzésben segédkező magyar külügyminiszter tárgyalópartnere,

 

így – a Gyimesi-Klus-vita elmélyülésével párhuzamosan – a szlovák sajtó is egyre élénkebben foglalkozik vele 

 

Gyimesi interjúkat ad a legolvasottabb szlovák lapoknak, a nemzeti konzervatív értékeket magáénak valló képviselőt felfedezte a szlovák konzervatív sajtó is, a bulvársajtó pedig a családi és a vagyoni hátterét firtatja. A radikalizmus vádja is előkerült: az Aktuality.sk Gyimesi-portréja már a címében azt tartja fontosnak kiemelni, hogy Gyimesi a magyar radikálisok szövetségese.

 

Az Aktuality radikálisok alatt a korábban a Magyar Közösség Pártjában politizáló Samu István Új Egység Mozgalom nevű tömörülését érti, ami lelkesen támogatja Gyimesit, és a képviselő kapcsolatban is áll velük; a parlamentben több alkalommal a mozgalom logójával ellátot maszkot viselte. Az ÚEM retorikájában kisebbségi témák keverednek a romantikus nacionalizmussal, némi Nagy-Magyarország-nosztalgiával és a Trianonra való hivatkozással, a céljait tekintve – a kisebbségi jogok érvényesítése – azonban az ÚEM (ami maga nem párt) 

 

nem különbözik a fősodrú szlovákiai magyar pártoktól, és nem összehasonlítható például a szlovák radikálisokkal.

 

Amellett, hogy az ÚEM kapcsolatban áll a Mi Hazánnkal és nyíltan támogatja Orbán Viktor politikáját, valamint annak értékeit, lelkesen üdvözölte Igor Matovič magyarok irányába tett gesztusait is.

 

A magyarországi belpolitika és Orbán Viktor kormányának megítélése kényes téma a szlovák politikában érvényesülni kívánó magyar politikusoknak. A Most-Híd hagyományosan kritikus az Orbán-kormánnyal szemben, az MKP – ami a Fidesz stratégiai partnere – is tartózkodik a magyar kormány nyílt támogatásától, az Összefogás pedig azon az állásponton van, hogy a magyar belpolitika vitáit nem szabad a Felvidékre importálni. A magyar belpolitikát Gyimesi sem kommentálja,

 

de egyértelműen kiáll az Orbán-kormány mellett,

 

és az ideológiai kérdésekben – mint a liberalizmus megítélése vagy a hagyományos családmodell – is az Orbánékéhoz hasonló álláspontot képvisel.

 

Mi Gyimesi titka?

 

A Denník N magyar újságírója, Szalay Zoltán szerint Gyimesi az első számú szlovákiai magyar politikussá lépett elő, aki sikeresen használta ki a szlovákiai magyar politika válságát, kellően ambíciózus, merész és néha arrogáns is, valamint nem habozik populista retorikát használni. 

 

Mivel nincs szlovákiai magyarokat megszólító párt a parlamentben,

 

Gyimesi lett a „kirakatmagyar” a szlovák parlamentben, a legismertebb szlovákiai magyar politikus, amióta Bugár Béla nyugdíjba ment

 

– magyarázta az Azonnalinak Tokár Géza felvidéski politikai elemző. „A szlovákiai magyar közvélemény előtt Gyimesi György testesíti meg azt a magyar politikust, akit behívnak a tévébe, ha magyar ügyekről kell nyilatkozni” – fogalmaz Tokár, kiemelve, hogy Gyimesi a magyar témákkal nem a szlovákok narratíváinak megfelelően nyilatkozik, ezzel nem illik bele a szlovákok „jó magyar” képébe. 

 

A „rossz magyar” kategóriájába már annyival is bele lehet kerülni, hogy valaki a magyar etnikai párt létét szükségesnek tartja – fejti ki Tokár –, Gyimesi pedig azzal, hogy minden további nélkül elővesz olyan, a szlovákok számára kényes témákat, mint Orbán Viktor és a magyarországi rezsim elismerése, vagy a szlovákiai magyarok történelmi sérelmei, a szlovákok szempontjából belehelyezkedik a „rossz magyar” szerepébe.

 

Ráadásul Gyimesi szlovákiai magyar politikustól eddig sose látott harsánysággal, rendkívül látványosan vállalja fel ezeket a témákat – egy szlovák politikai pártnak a tagjaként.

 

Tokár úgy látja, hogy az, hogy Gyimesi „nem csomagolja selyempapírba” a mondanivalóját, meglepi a szlovák közvéleményt, a szlovákok ezt egyszerűen nem tudják hova tenni. A politológus szerint azok vádak, miszerint Gyimesi radikális lenne meg hazaáruló, nem állják meg a helyüket, hiszen a képviselő kijelentései nem szélsőségesek, sokkal inkább csak szokatlanok a szlovákiai politikai térben. 

 

Megosztó figura

 

Tokár szerint Gyimesi a szlovákiai magyarok szemében inkább amiatt lehet megosztó, hogy ő egy szlovák párt tagja, miközben a hozzá hasonló gondolkodású szlovákiai magyar politikusoknak korábban az alaptételük volt, hogy kell lennie állandó, egységes és oszthatatlan magyar politikai képviseletnek és szükség van az etnikai alapú politizálásra. Gyimesi az első olyan politikus, aki úgy viszi az etnikai alapú politizálást, hogy közben nem egy magyar párt tagja.

 

Viszont az OĽaNO-ból ezzel Gyimesi nem lóg ki – mondja Tokár –, mert a pártban nagy hagyománya van, hogy egy-egy politikus magányosan, „szent őrültként” áll ki valamilyen ügy mellett, mint a környezetvédelem vagy kereszténydemokrata témák, de ilyen volt Igor Matovič is a korrupcióellenességgel. Tokár úgy gondolja, hogy

 

ilyen magányos, szövetségesek nélküli harcosként tekintenek a párton belül Gyimesire is.

 

Ravasz Ábel, a Most-Híd elnökségi tagja, korábbi alelnöke viszont inkább megosztónak látja Gyimesit. A Híd politikusa szerint Gyimesi rendre a konfliktusforrások számító ügyeket nyitja meg: a Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság ügyét, de ilyen volt az a javaslata is, miszerint április 12-t, ahogy Magyarországon, Szlovákiában is a kitelepítettek emléknapjává kellene tenni.

 

Megnyitni a kényes témákat sokkal egyszerűbb, mint megoldani őket

 

– mondja Ravasz az Azonnalinak, aki úgy látja: Gyimesi a megoldásban egyelőre „nem sokat mutatott”. 

 

IGOR MATOVIČ TÁRSASÁGÁBAN. KÉP: GYGY / FB

 

Gyimesi az egyetlen, magyar ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselőként nagyon nagy teret kap a szlovák sajtóban, ami Ravasz szerint annak az eredménye, hogy a szlovákiai magyar politika kiszorult a szlovák médiatérből, beleértve a szlovákiai magyarok korábbi fő szószólóját, Bugár Bélát. Mivel azonban Gyimesi szerint nem fukarkodik a „radikálisabb” kijelentésekkel sem – Ravasz úgy látja, Gyimesi néha kimondottan a figyelmet akarja magára irányítani –, a szlovák közélet érzékenyen reagál a megnyilvánulásaira. 

 

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke szerint viszont a Gyimesi tevékenységére adott szlovák reakciókban az érhető tetten, hogy az elmúlt tíz évben a magyar témák „lekerültek a napirendről” és olyan kép alakult ki a szlovákokban és a szlovák politikusokban is, hogy a magyaroknak

 

nincs semmilyen problémája azóta, hogy az ultranacionalista Ján Slota nem mond róluk csúnyákat és nem akar iskolákat bezáratni.

 

Ha pedig valaki, mint most Gyimesi felhoz problémákat, kimondja azokat a dolgokat, amikről a szlovákiai magyarok többsége hasonlóan vélekedik, arra a szlovákok rácsodálkoznak és azt feszültségek szításaként értékelik. 

 

Vezéralakjává válhat-e Gyimesi a szlovákiai magyar politikának?

 

Ravasz szerint a képviselő biztosan tesz kísérletet arra, hogy a szlovákiai magyar politika vezéralakjává váljon, de a Híd politikusa ehhez Gyimesit túl megosztó figurának tartja. Személy szerint nem tudja elképzelni, hogy egy platformra kerüljön vele. Gyimesi György a szlovákiai magyarokat erősen konzervatív közösségként igyekszik láttani Ravasz szerint, a Híd politikusa azonban úgy gondolja,

 

a szlovákiai magyar szavazók az elmúlt tíz évben megmutatták, hogy sokkal inkább vevők a kompromisszumos megoldások keresésére,

 

mint a konfliktusra, és sokkal kevésbé képviselnek „elvakultan konzervatív” értékrendet. 

 

Tokár Géza is úgy gondolja, hogy Gyimesi törekszik a szlovákiai magyarok vezetőjének szerepére, az viszont nem látszik, hogy mi lenne a hosszú távú politikai víziója. Az MKP-nél és a Hídnál nincs olyan karizmatikus politikus, aki a szlovákiai magyarság megtestesítőjévé tudna válni – magyarázza Tokár –,

 

Gyimesiben viszont megvan az ehhez szükséges, kissé populista „néptribünjelleg”, viszont neki meg nincs saját pártja,

 

leszámítva az OĽaNO-hoz való nagyon laza kötődését. 

 

Emiatt Tokár szerint érthető, hogy vannak, akik szerint Gyimesinek a Szövetség élén lenne a helye, de a politológus nagyon valószínűtlennek tartja, hogy ez bekövetkezzen. Tokár szerint a Szövetségnél épp elég nagy nehézséget okoz majd a kulcsfontosságú funkciók elosztása, nem fogják ezt azzal is tetézni, hogy kívülről hozzanak embert a párt élére.

 

A Mózes Szabolcs vezette Összefogásnak már van tapasztalata a Gyimesivel való együttműködésben: Mózesék a képviselő segítségével érték el, hogy a járványhelyzetre való tekintettel kitolják a népszámlálás „offline” részének határidejét, majd szintén Gyimesi segítségével próbálta sikertelenül töröltetni az Összefogás és az MKP a népszámlálási kérdőívből a második nemzetiségre vonatkozó kérdést. Mózes szerint ahhoz még kevés idő telt el, hogy értékelni tudja Gyimesi politikai teljesítményét és annak hatásait, az viszont a pártelnök szerint egyértelműen látszik, hogy

 

egy képviselő egymaga nem tudja kiváltani a magyar parlamenti képviseletet.

 

A népszámlálás elhalasztásán kívül eddig más magyarokhoz kapcsolódó ügyben nem sikerült Gyimesinek eredményt elérnie, és Mózes szkeptikusan néz a következő három évre is, bár nem zárja ki, hogy megvalósuljon a kormányprogramba foglalt kisebbségi törvény és kisebbségi hivatal létrehozása. 

 

Mózes szerint a magyarság képviseletének az egyetlen hatékony módja a pártszintű parlamenti képviselet, és azt Gyimesi Györgynek kell eldöntenie, hogy ebben részt kíván-e venni. Arról, hogy Gyimesi lehetne-e a Szövetség elnöke, Mózes annyit mondott, hogy a három párt egyezségének megfelelően az elnököt az MKP jelöli majd, de annak személyét a másik két pártnak is el kell fogadnia. Így bárki is lesz a Szövetség elnöke, az mindenképpen a három párt konszenzusán múlik majd.

 

Gyimesi Györggyel interjút is készítettünk, ezt hamarosan olvashatod az Azonnalin.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás