+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. március 7. vasárnap, 18:03
Hétfő délután szavaz az Európai Parlament a korábbi katalán elnök, Carles Puigdemont és két képviselőtársának mentelmi jogának felfüggesztéséről. Puigdemont bizakodó: akkor sem hagyja el Belgiumot, ha felfüggesztenék a mentelmi jogát. Az EP-képviselő az Azonnalinak elmondta, miért nem szavazta meg a Minority Safepacket, miért nem jogállam Spanyoloroszág, és mi történne, ha Katalónia függetlenné válna, és miért lenne érdeke az EU-nak a független Katalónia EU-tagsága.

Egy 2019-es interjúban azt nyilatkozta, hogy mindig Bruce Springsteentől a No Surrendert hallgatja, miközben a letartóztatási parancsokat kerüli ki Európa autópályáin. A karantén alatt is berakja néha-néha?

 

(Nevet.) Szeretem Bruce Springsteent és többször is láttam élőben, mikor Barcelonában lépett fel. A No Surrender egyfajta himnusz a mi generációnk számára Katalóniában. Ez egyfajta elhatározás, hogy miként tudjuk elérni a céljainkat, mivel egy nálunk nagyobb hatalommal kell szembenéznünk, és ehhez egy hasonló hozzáállásra van szükségünk: nincs megadás! Ez a dal nagy inspiráció számunkra.

 

Beszéljünk először a februári katalán választás eredményeiről. A pártjuk, az Együtt Katalóniáért (Junts) a harmadik lett 32 mandátummal, míg a függetlenségpárti erők többséget szereztek a parlamentben. Eljött az ideje egy új népszavazásnak?

 

Az eredmények magukért beszélnek. A függetlenségpárti mozgalom erősebb, mint valaha, annak ellenére, hogy a spanyol hatóságok mindent megtettek, hogy megosszák és szétválasszák a pártjainkat. Még a vezetőinket is üldözték. Három év és három hónap elnyomás után most a legnagyobb a támogatottsága a függetlenségpárti pártoknak! A 135 fős parlamentből 74 mandátumunk van, ami elég nagy többség.

 

A katalán választók üzenete elég világos Spanyolország és az Európai Unió számára:

 

még nincs mindennek vége, még nem végeztünk.

 

Még mindig itt vagyunk és folytatjuk továbbra is a harcot, amíg el nem érjük, hogy elismerjék a Katalán Köztársaságot nemzetközileg is.

 

De elég alacsony, 51,3 százalékos volt a részvétel, szemben a 2017-es választással, amikor 79,1 százalék ment el szavazni.

 

Valóban alacsony volt a részvétel, de ez a koronavírus-járvány miatt volt így. De a katalán választáson még így is többen vettek részt, mint más közeli választásokon, például Baszkföldön, Galíciában vagy Portugáliában.

 

CARLES PUIGDEMONT KATALÁN EP-KÉPVISELŐ. 2016 ÉS 2017 OKTÓBERE KÖZÖTT KATALÓNIA ELNÖKE, AKI MEGSZERVEZTE A KATALÁN FÜGGETLENSÉGI NÉPSZAVAZÁST. A 2017-ES NÉPSZAVAZÁS ÓTA EL KELLETT HAGYNIA KATALÓNIÁT, MERT A SPANYOL HATÓSÁGOK ELFOGATÓPARANCSOT ADTAK KI ELLENE AZ ALKOTMÁNYOS REND MEGZAVARÁSA, ILLETVE LÁZADÁS SZÍTÁSA MIATT. FOTÓ: RICCARDO PAREGGIAN / EP 

 

A februári katalóniai választásokon a legtöbb szavazatot a madridi kormányt vezető szocialisták helyi pártja, a Katalán Szociáldemokrata Párt szerezte. A választás estéjén vezetőjük, Salvador Illa (korábbi spanyol egészségügyi miniszter – szerk.) úgy fogalmazott, hogy az üzenet világos: a katalánok Spanyolország részei szeretnének maradni és azt szeretnék, hogy a szocialisták kormányozzanak.

 

A választásnak egy ilyenfajta értelmezése után már megértem, hogy Spanyolország miért bukott el a koronavírus-válság kezelésében, mivel ez az elemzés egyszerűen téves. Látjuk az eredményeket, a számok egyértelműek: az új katalán parlamentben 74 olyan képviselő lesz, akik a katalán függetlenséget támogatja, ami abszolút többség.

 

Három évvel ezelőtt is a legtöbb szavazatot egy spanyol párt, a Ciudadanos (Polgárok) szerezte, de csakúgy, mint három éve a Ciudadanos, most a Katalán Szociáldemokrata Párt sem fog tudni többséget kialakítani a parlamentben, hogy megválaszhassák a jelöltjüket, Illát.

 

Lehet, hogy ők szerezték a legtöbb szavazatot, de ha Katalóniában kormányozni szeretnél, akkor egyértelmű többséget kell szerezned a parlamentben. Lehet, hogy más országoknál ez működne, de Katalóniában nem. Ez a demokrácia alapja, hihetetlen, hogy azt gondolják, hogy ők nyertek.

 

A katalánok üzenete a mostani választások után is egyértelmű: függetlenséget szeretnének.

 

Csakúgy, mint három évvel ezelőtt.

 

Azt látjuk, hogy az ön pártjárára leginkább Katalónia vidéki körzeteiben szavaztak, míg a nagyobb városokban, főleg Barcelonában a szocialisták győztek. Ennyire éles a város-vidék ellentét Katalóniában?

 

Ez a kérdés túl összetett ahhoz, hogy ezt ilyen egyszerűen ki lehessen jelenteni. Több, mint ötszáz településen mi nyertünk, ami a legnagyobb ilyen tekintetben. De nemcsak vidéken nyertünk, hanem városokban, tengerparti, illetve hegyvidéki körzetekben is, ahogyan Katalónia szegényebb és gazdagabb részein is. Gironában példuál mi lettünk az elsők, ami Katalónia egyik fővárosa.

 

De ha megnézzük az eredményeket Barcelonában is, ott is azt látjuk, hogy a függetlenségpárti erőkre többen szavaztak, a mi pártunk pedig kétszer annyi szavazatott kapott, mint Barcelona polgármesterének a pártja. Természetesen vannak városok, ahol az unionista pártok kapták a szavazatok többségét, de ezeken a nagyvárosi körzetekben többnyire alacsonyabb is volt a részvétel. 

 

A legegyszerűbb módja annak, hogy biztosan megtudjuk, mennyi katalán támogatja a függetlenséget, az a népszavazás, ahol dönthetnénk a jövőnkről. Én nem félek az eredménytől, de a legnagyobb kérdés nem is ez, hanem hogy

 

Spanyolország miért nem adja meg a katalánoknak ezt a lehetőséget? Szerintem tudják ők is, hogy milyen eredmény születne és félnek tőle.

 

Sok cikket lehet olvasni arról, hogy a baloldali-populista Podemos katalán pártja is szerepet kaphat az új kormányban. Ön támogatná ezt? Ők a madridi baloldali kormány részei is.

 

A katalán függetlenségi mozgalom mindig is egy antifasiszta mozgalom volt, így ennek értelmében mi mindig is közel álltunk azokhoz a pártokhoz, akik ugyanúgy ellenzik a fasizmust és a szélsőjobboldaliakat. Emiatt mi és személy szerint én is jó kapcsolatokat ápolunk a Podemosszal. Ebben az esetben nincsenek vörös vonalak. De az eredmények és a választók akarata egyértelmű, a választók a függetlenséget támogatják és az

 

új koalíció minden tagjának támogatnia kell az egyetlen politikai utat, ami a mostani konfliktust lezárhatja: a népszavazást.

 

Ha ebben egyetért velünk a Podemos, az a legjobb megoldás. De az új kormánynak tiszteletben kell tartania azt, hogy az emberek milyen szavazatot adtak le az urnába.

 

Már többször is említette a függetlenség kérdését, és hogy csak egy új népszavazás lenne képes lezárni a spanyol és a katalán kormány közötti konfliktust, viszont korábban még azt nyilatkozta, hogy a függetlenség csak az utolsó esély. Mi változott az elmúlt időszakban?

 

Szerintem korábban is ezt mondtam. Nem a „függetlenségi projekt” volt az első választásunk. Először azt szerettük volna, hogy megerősítsük a saját kormányzatunk, amit a katalán társadalom hatalmas többsége is támogatott. 2005-ben és 2006-ban kidolgoztuk, majd 2006-ban elfogadtuk Katalónia autonómiatörvényét, ami javította a kormányzati pozícióinkat. A törvényt jelentős többséggel fogadta el a katalán parlament: 120 képviselő szavazott mellette és mindössze 15 képviselő ellenezte. Még a spanyol parlament is szavazott róla és ugyanúgy hatalmas többséggel fogadták el ezt a törvényjavaslatot.

 

Azonban sajnos az a 15 képviselő, akik nem támogatták a törvényt, Franco tábornok volt miniszterei pártjának voltak a tagjai (ez a párt a Partido Popular, azaz a spanyol Néppárt, ami a posztfrancoista Alianza Popularból alakult meg 1989-ben – a szerk.), akiknek

 

nagy befolyásuk van a spanyol alkotmánybíróság munkájára: ott fel is függesztették azt a törvényt, amit két parlament is hatalmas többséggel támogatott és egy népszavazáson is elfogadtak.

 

Ez volt az első kísérletünk arra, hogy elfogadhatóbbá tegyük a helyzetünket a spanyol államban. De ennek a kísérletnek a bukása után új megoldások után kellett nyúlnunk.

 

És mi lett volna ez a megoldás?

 

Arra kértük Spanyolországot, hogy javítsunk a fiskális megállapodásunkon, mert hiába vagyunk mi a leggazdagabb és gazdaságilag a legerősebb régió, az adóink mindössze öt százaléka marad nálunk, míg a többi részt a spanyol állam gyűjti be.

 

Katalóniának nincs se fiskális, se pénzügyi autonómiája. Úgy gondoltuk, hogy legyen itt is ugyanúgy, mint más országokban: majd mi hajtjuk be az adót és valamekkora részét odaadjuk a spanyol államnak. Ők ezt elutasították.

 

Ezután arra kértük őket, hogy tartsunk egy nem kötelező érvényű népszavazást annak érdekében, hogy pontosan felmérhessük, mit szeretnének a katalán emberek. Maradjunk Spanyolország része? Legyünk szövetségi állam Spanyolországon belül? Vagy legyünk függetlenek? Ezzel a kérésemmel kétszer is megkerestem a spanyol miniszterelnököt, de mindig elutasítottak.

 

Az csak az utolsó próbálkozásunk volt, hogy egyoldalúan válnánk függetlenné. Természetesen nem ez a legjobb lehetőség, és nem is ez a legjobb módja, hogy kivívjuk a függetlenségünket, de egyszerűen nincs más lehetőségünk. A legjobb az lenne, ha megállapodnánk egy egyezményben, csakhogy a spanyol állam ettől elzárkózik. Az elmúlt három évben a spanyolok csak elnyomtak minket. Már semmilyen tervük nincs Katalónia számára, csak az elnyomás. Ma már nincs más alternatíva a függetlenségen kívül, hogy Katalónia megmaradhasson mint ország, mint nemzet, mint kisebbségi nyelv vagy mint gazdaság.

 

Nemrég volt egy európai polgári kezdeményezés, az Európai Bizottság által végül elutasított Minority Safepack, ami javított volna a kisebbségek helyzetén az egész EU-ban, ám önök az Európai Parlamentben mégis tartózkodtak a szavazásnál.

 

Mi teljes szélességgel támogatjuk a kezdeményezést, és szeretnénk is megköszönni az RMDSZ erőfeszítéseit ekapcsán, de nem gondolom, hogy mi lennénk az egyetlenek, akik elégedetlenek annak végeredményével. 

 

Természetesen mi támogatjuk a sokszínűbb Európát, és azt szeretnénk, ha az Európai Unió jobban védené a kisebbségek jogait. De ehelyett azt látjuk, hogy az EU csak egy identitást, egy nyelvet és egy életmódot szeretne. Sajnos vannak olyan nagyobb államok Európában, amik félnek attól, hogy el kellene fogadniuk a kisebbségeket és hatalmat adni a kezükbe. Ez a polgári kezdeményezés jó lehetőség Európa számára, hogy javítsa a kapcsolatokat az európai intézmények és az európai állampolgárok között, de számomra Európa akkor a leggazdagabb, ha tiszteljük és védjük a kisebbségeket. Továbbra is harcolni fogunk a kisebbségek jogaiért, mert Európa jövője a sokszínűség, nem az uniformitás.

 

Azt mondja, hogy támogatták a Minority Safepacket, de Spanyolországban mindössze 48 ezren írták azt alá, arról pedig nincs adatunk, hogy ebből hány aláírás érkezett Katalóniából. Ez persze még így is a harmadik legtöbb aláírás, de népességarányosan kevesebb, mint amit Horvátországban vagy Szlovákiában gyűjtöttek össze. Miért nem kampányoltak jobban az ügyért?

 

Mi nagy erőfeszítéseket tettünk, de ahogy ön is említette, nem tudhatjuk, hogy hány katalán írta alá. A probléma nem Katalóniában van, mert mi nagyon elkötelezettek vegyünk a kisebbségek védelme és segítése iránt. Mi tudjuk nagyon jól, hogy milyen a kisebbségek helyzete, hiszen a katalán nyelvet nem fogadják el hivatalos nyelvként Európában, holott ez a legtöbb ember által használt nem hivatalos nyelv az EU-ban.

 

A probléma nem Katalóniában van, hanem Spanyolországban, ahol nincs hagyománya a sokszínűségnek. Spanyolország egy korábbi birodalom, aminek a történelme igen gazdag atekintetben, hogy miként próbáltak egy nyelvet rákényszeríteni másokra, miközben más nyelveket betiltottak. Amikor megszülettem, a szüleim nem regisztrálhatták a nevemet katalánul, amikor pedig iskolába jártam, a katalán nyelv be volt tiltva.

 

Ez a magyarázata annak, hogy miért nem tudtunk a spanyol régiókban több aláírást összegyűjteni, holott ez a kezdeményezés őket is segítette volna. Ez egy nagyon pozitív kezdeményezés, hiszen nem valami ellen van, hanem mindenki javára.

 

Ennek ellenére mégis tartózkodott a Minority Safepackről szóló szavazásnál, majd az írásbeli magyarázatában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy fogadja el a javaslatot. Ez nem visszás így egy kicsit?

 

Annak ellenére, hogy a katalánoknak és más kisebbségeknek is segített volna,

 

tartózkodtam az európai parlamenti szavazásnál, mert olyan módosítások és behatások érték a kezdeményezést, amit ellentmondott a szellemiségének.

 

Sokan kifejezték már a csalódottságukat a végeredmény miatt, de mi még mindig támogatjuk a kezdeményezést, viszont nincs többségünk az Európai Parlamentben. Vannak viszont ott olyan unionista pártok, mint például a Ciudadanos, akiknek nagyon nagy a befolyásuk, és át akarják írni a narratívát: például azt mondják, hogy Katalóniában nem lehet spanyolul tanulni, ami egyszerűen nem igaz.

 

Ön tehát azt gondolja, hogy Spanyolország miatt bukott el a kezdeményezés?

 

Spanyolország fontos és nagy ország az EU-ban, és nagy hatásuk van az európai intézmények működésére. Annak ellenére, hogy a katalóniai EP-választásokon 2019-ben győztünk – méghozzá több, mint hat százalékpontos különbséggel –, hat hónapig nem vehettük fel a mandátumainkat. Ez egyértelműen megsértette a függetlenségünket és a demokráciánkat.

 

Az Európai Parlament akkori olasz elnöke, Antonio Tajani több szálon is összeköttetésben állt a spanyol szocialista párttal és több antidemokratikus szívességet is tett nekik. Mi ezeket elítéltük és az Európai Unió Bíróságáig mentünk az üggyel. Hat hónappal később természetesen nyertünk, de akkor is: hat hónap eltelt.

 

Mit gondol az Európai Bizottság munkájáról a kisebbségek védelme tekintetében?

 

Nagyon csalódott vagyok, de nem először csalódtam már az Európai Bizottságban. Mi keményen dolgozunk azért, hogy végre legyen egy valódi Európai Bizottság, ami sokkal elkötelezettebb lenne a kisebbségek és az állampolgárai iránt.

 

Katalóniában 2017-ben tartottunk egy népszavazást, és bár tudtuk, hogy az Európai Bizottság nem fogja támogatni a függetlenségi folyamatunkat, de azt gondoltuk, hogy az európai intézmények legalább kommunikációs szinten védeni fogják majd azt a kétmillió európai állampolgárt, akiket a spanyol rendőrség erőszakosan összevert. De ilyen üzenet soha nem jött, ez pedig elfogadhatatlan.

 

De miért várták, hogy jönni fog majd egy ilyen üzenet? A népszavazást is illegálisnak tartották.

 

Megértjük, hogy a Bizottság a tagállamok kezében van, és vannak olyan államok, mint Spanyolország, ahol nem fogadják el a sokszínűséget. Már említettem, hogy

 

a katalán nyelvet nem használhatom az Európai Parlamentben, de még a spanyol parlamentben sem szólalhatok fel a saját nyelvemen, ami sokkal szégyenletesebb!

 

Spanyolország pedig nem hajlandó megkérni az EP-t, hogy fogadják el hivatalos nyelvnek a katalánt, miközben például a máltai vagy más kisebb nyelveket is használhatják ott. Ez világos jele annak, hogy Spanyolországnak milyen befolyása van az európai intézményekben.

 

CARLES PUIGDEMONT 2020 FEBRUÁRJÁBAN TÜNTETÉST SZERVEZETT A KATALÁN FÜGGETLENSÉGÉRT A FRANCIA-KATALÁN HATÁRTÓL 30 KILOMÉTERRE LÉVŐ PERPIGNAN FRANCIA VÁROSBAN. FOTÓ: CARLES PUIGDEMONT / FACEBOOK

 

Gondolom az önök „valódi” Európai Bizottságának a létrejöttén sokat segítene, ha az Európai Bizottság spanyol alelnöke, egyben az unió külügyi főképviselője, Josep Borrell lemondana. Már több mint ötven EP-képviselő támogatja is önt ebben a követelésében.

 

Borrellnek semmi köze a szocialista párt és a mi pártunk közötti harchoz, neki ennél jóval komolyabb okok miatt kellene lemondania. Borrell elbukott mint a Bizottság külügyi biztosa, hiszen aktívan részt vett a katalán vezetők elnyomásában.

 

Hogyan lehetne hiteles az az ember, aki úgy akarja más országoknak megtanítani az alapvető emberi jogok fontosságát, miközben egy olyan országból jön, ahol ezeket egyértelműen megsértik?

 

És ez nem egy vélemény, hanem tény, hiszen ezt állapította meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a munkacsoportja is a katalán ügyről szóló jelentésében. Ebben leírják, hogy Spanyolország egyértelműen megsérti a katalánok alapvető jogait és hogy önkényesen vettek őrizetbe embereket, majd felszólították arra a spanyol kormányt, hogy azonnal engedje őket szabadon. De Spanyolország megtagadta ezt.

 

Ezek után Spanyolország hogyan tudná megtanítani más országoknak a nemzetközi szerződések és a szabadságjogok fontosságát? Ez egyszerűen lehetetlen, és aláássa az egész Európai Uniót. Borrell nem a legjobb személy, hogy az EU-t képviselje a világon.

 

Még februárban intézett kérdéseket a Bizottsághoz Pablo Hasél, függetlenségpárti katalán rapper ügye miatt, akit miután a dalaiban többek között menekültgyilkosoknak és tüntetőverőknek nevezte a spanyol hatóságokat, őrizetbe vettek. Kapott már ezekre valamilyen választ?

 

Nem, még nem kaptunk választ, de kíváncsiak vagyunk, hogyan fognak válaszolni, mert van egy narratíva, hogy ez belpolitikai ügy. Szerintük egyáltalán nem, mert egész Európát kellene, hogy foglalkoztassa. A Bizottságnak tisztában kell lennie azzal, hogy mi történik Spanyolországban, mert a jogállamisággal jelenleg óriási gondok vannak Spanyolországban. Annak elfogadhatatlannak kéne lennie az EU-ban, hogy van egy tagállam, ahol üldözik és bíróság elé állítják a művészeket. Spanyolországon indítják a legtöbb eljárást művészek ellen.

 

EP-képviselőként mit tud tenni Katalóniáért? Főleg, hogy 2017 óta már száműzetésben él.

 

Szerencsére ma a világon nagyon jól össze vagyunk kapcsolva, megszűntek a távolságok. Úgy is tudunk tenni az országunkért, hogy Brüsszelben, Barcelonában vagy a világ bármely pontján vagyunk. De hogy rátérjek a kérdésére, leginkább úgy tudunk segíteni Katalónián, ha javítjuk az európai demokráciát. Katalónia számára nagy segítség, hogy azt követeljük az EU-tól, hogy az védje a kisebbségeket, az alapvető emberi jogokat és a demokráciát.

 

Ezen kívül le kell számolnunk azzal a kettős mércével, ami aláássa az EU erkölcsi és nemzetközi hitelességét.

 

Az nem lehet, hogy Lengyelországgal szemben másképp járnak el, mint Spanyolországgal szemben.

 

Ha fontosak az alapvető jogok, nem szabadna számítania annak, hogy azokat egy kis, egy közepes vagy épp egy nagy tagállam sérti meg. Spanyolországgal szemben is ugyanolyan bátran kellene fellépnie az Európai Uniónak: a bíróságok függetlenségének hiánya veszélyt jelent az üzleti életre, veszélyt jelent a szabadságunkra és veszélyt jelent az európai egyezményekre és értékekre!

 

Az Európai Parlament hétfőn fog szavazni az ön mentelmi jogának felfüggesztéséről. Milyen eredményre számít?

 

Ezt majd hétfőn meglátjuk. Ismerjük azokat az embereket, akik ebben részt vesznek: az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) támogatta az immunitásunk felfüggesztését, de ahogy mindig is mondtam, ez nem az utolsó lépésünk, hiszen fellebezhetünk az Európai Unió Bíróságánál.

 

Több érvünk és okunk is van arra, hogy majd megtámadjuk az eredményt a bíróságon az eljárási szabálytalanságok miatt. A mentelmi jogunk felfüggesztése a demokráciát és a kisebbségeket is veszélyezteti, hiszen ugyanazon az európai parlamenti választáson választottak meg minket, mint a spanyol képviselőket. Ez egyértelműen politikai eljárás. Közvetlenül a képviselőtársaimhoz is szeretnék szólni: 

 

Ez az eljárás nem arról szól, hogy támogatják vagy ellenzik a katalán függetlenséget. Ez az eljárás arról szól, hogy milyen demokráciát szeretnénk Európában.

 

Ha az EP felfüggeszti a mentelmi jogát, el fogja hagyni Belgiumot?

 

Nem, ez teljességgel kizárt. Amikor úgy döntöttünk, hogy Belgiumba kölötzünk, még nem voltunk EP-képviselők. A katalán kormány tagjai voltunk, rendes európai állampolgárok. Mi nem akarunk menekülni, pont ellenkezőleg: Európa szívében akarunk lenni, hogy megvédhessük a jogainkat, amit nem tudnánk megtenni, ha Spanyolországban maradtunk volna.

 

Bízunk az európai intézményekben és a független európai bíróságokban, mivel Spanyolországon nincsenek ilyenek. Ezért kell Brüsszelből megvédeni a jogainkat a belga bíróságok előtt. Ez a „letartóztatási háborúnak” már a harmadik felvonása, mert Belgiumban és Németországban is már letartóztattak egyszer. De a célunk továbbra is a harc folytatása, nem a menekülés.

 

Mi nem olyanok vagyunk, mint a spanyol király, I. János Károly, aki az Egyesült Arab Emírségekbe menekült, hogy elkerülje a felelősségre vonást.

 

Ha Spanyolországban is meg tudnánk védeni magunkat, maradtunk volna ott. Sajnos a történelem során már számos példa bizonyította, hogy ez lehetetlen.

 

A HÁROM KATALÁN KÉPVISELŐ, AKINEK A MENTELMI JOGÁRÓL HÉTFŐN SZAVAZNAK AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN. BALRÓL JOBBRA: CARLES PUIGDEMONT, CLARA PONSATÍ ÉS ANTONIO COMÍN. FOTÓ: MICHEL CHRISTEN / EP

 

Már többször említette a 2017-es függetlenségi referendumot, amit a spanyol kormány illegitimnek tart és amiért a spanyol legfelsőbb bíróság most az ön EP-képviselői mentelmi jogát is szeretné felfüggeszteni. Mit gondol így három év távlatából, megérte? Sikeres volt?

 

Egyértelműen sikeres volt, és büszkék is vagyunk rá. 2017. október 1-jén több mint hatezer spanyol rendőrt vezényeltek Katalóniába, hogy megakadályozzák a népszavazást. Mi ennek ellenére megtartottuk azt: 2,2 millió ember vett részt rajta annak ellenére, hogy a spanyol rendőrök nagyon erőszakosan léptek fel. Nagyon fontos számunkra, hogy megmutattuk: erőszakmentes megoldás is létezik.

 

De Katalónia még mindig Spanyolország része.

 

A spanyol állam lehetetlenné teszi, hogy alkalmazzuk a referendum eredményét, pedig még a katalán parlament is független állammá nyilvánította az országot. Kétszer is meghoztuk ezt a döntést. De az üzenet még így is világos: ha meg akarjuk oldani ezt a konfliktust, akkor csak annyit kéne tennünk, hogy megkérdezzük az embereket, nem pedig két kormánynak kellene róla megállapodnia.

 

Tegyük fel, hogy lesz egy újabb referendum. Ez miben lenne más? Hogyan érnék el, hogy a spanyol kormány ezúttal alkotmányosnak és legitimnek találja azt?

 

Csakis egy olyan referendum tudná felülírni a 2017. októberi népszavazás eredményét, ami a spanyol és a katalán állam egyezségeként jönne létre.

 

És ön szerint a spanyol kormány megtenné ezt?

 

Ha Spanyolország rendes demokrácia lenne, mint például az Egyesült Királyság, akkor igen, hiszen ez lenne a konfliktus demokratikus lezárása.

 

Egy demokráciában egy politikai konfliktust általában demokratikus és erőszakmentes eszközökkel próbálnak megoldani, az eredményt pedig tiszteletben tartja mindenki. De Spanyolország nem egy valódi demokrácia, egyáltalán nem mintademokrácia.

 

Nyilvánvaló okok miatt most elképzelhetetlen, hogy Spanyolország megegyezne a népszavazás kérdésében Katalóniával. Ami azért is sajnálatos, mert ha megnézzük a közvélemény-kutatásokat, a katalán társadalomban nagy az egyetértés, hogy tartsunk egy kötelező erejű népszavazást, amit még azok is támogatnak, akik ellenzik a függetlenséget. Katalóniában ebben konszenzus van: a népszavazás lenne a helyes válasz Spanyolország részéről. De mi ugye Spanyolországról beszélünk, nem az Egyesült Királyságról. 

 

Ha lenne egy újabb referendum, amin ha kimondanák Katalónia függetlenségét, akkor az azt jelentené, hogy az országnak el kellene hagynia az EU-t, hiszen Spanyolország részeként léptek be oda. Még ilyen feltételek mellett is a függetlenséget támogatná?

 

Először nézzük meg, hogy mi fog történni Skóciában az ő következő népszavazásuk után. Az Európai Unióban egyetértés van atekintben, hogy egy független Skócia gond nélkül beléphetne az EU-ba, mivel európai gazdaságuk van. De Katalóniának is európai gazdasága van, sőt, mi eleve az eurót használjuk valutának, míg minden politikai és jogi intézményünk, az adminisztráció és az üzleteink is az európai szabályok szerint működnek, azaz nekünk eleve be sem kellene vezetnünk ezeket, hiszen már megvannak.

 

És azt se felejtsük el, hogy Katalónia nettó befizető: az EU-nak az az érdeke, hogy azokat a tagállamokat megtartsa, akik továbbra is hozzájárulnak az EU-s költségvetéshez.

 

A harmadik és egyben a legfontosabb pont pedig az, hogy Katalóniát csak egy baráti megegyezés következtében lehetne elfogadni független államnak, hiszen Spanyolországgal meg kell egyeznünk a vagyoneszközök, az államadóság, a határok, illetve a kettős állampolgárság ügyében.

 

Ha ezekben a bonyolult kérdésekben meg tudnánk egyezni, akkor kétlem, hogy pont abban a kérdésben ne tudnánk egyezségre jutni, amiben Spanyolország és Katalónia közösen osztozkodik. Spanyolországnak ugyanúgy érdeke, hogy Katalónia az Európai Unió része maradjon. Földrajzilag Európa közepén vagyunk, Barcelona pedig az egyik legfontosabb város Európában. Spanyolország meg tudna egyezni abban, hogy Katalónia az Európai Unió tagja maradhasson.

 

Milyen jogokat biztosítanának a spanyoloknak, ha függetlenné válna Katalónia?

 

Nekünk nincs semmilyen problémák a spanyolokkal. A spanyol az egyike a négy hivatalos nyelvünknek a katalán, az okcitán és a katalán jelnyelv mellett. Mi a későbbiekben is többnyelvű országot szeretnénk, ahol az embereknek akár több identitása is lehet, hiszen a függetlenségi kérdésünk nem identitásbeli vagy etnikai kérdés.

 

Szeretnénk, hogy mindenki megtarthassa magának azt a nemzeti identitást, amit magának szeretne. A feleségem például román állampolgár, Katalóniában él, magát még mindig román nemzetiségűnek vallja, de emellett szeretne egy független Katalóniát. Ha Katalónia függetlenné válna, akkor ő ugyanúgy tarthatja magát románnak, ahogyan én is érezhetem magam katalánnak itt, Belgiumban.

 

Az eredeti, angolnyelvű interjúért ide kattints! Click here for the interview in English!

 

NYITÓKÉP: Fred Marvaux / European Parliament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás