+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bódi Mátyás
2021. február 15. hétfő, 20:30
A katalóniai választás számai mögé nézünk: a vidék legyőzte a nagyvárost, a szeparatizmus támogatottsága ugyanis pont a Barcelonán kívüli körzetekben erős. Az viszont már önmagában is komoly politikai üzenet, hogy már abszolút szavazatszámbam is többségbe kerültek az elszakadáspártiak. Szinte mindenki ünnepel Katalóniában, de kik nyertek valójában és mennyivel?

A szeparatista pártoknak egészen biztosan meglesz a 135 fős regionális törvényhozásban a többségük, mivel a szocdem Esquerra Republicana de Catalunya (ERC) 33, a Carles Puigdemont exelnök vezette jobbközép Junts 32, és a radikális baloldali, királyságellenes CUP 9 képviselői helyet, tehát összesen 74 mandátumot szerzett a függetlenségpárti tömb. Ez a parlamenti képviselő helyek 55 százaléka.

 

Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy pontosan így fog kinézni a kormánykoalíció, hiszen a választásokat megelőzően részükről csak arról született elvi nyilatkozat, hogy a választást amúgy megnyerő szocialistákkal semmi esetre sem közösködnek. A globalizáció- és rendszerkritikus, radikálisan baloldali Podemosszal minden bizonnyal fognak tárgyalni.

 

Spanyolország szövetségi állam. 1978-ban elfogadott alkotmánya széleskörű autonómiával ruházza fel az a 17 „autonóm közösséget”. Ezen autonómiák regionális törvényhozásáról döntő választásait amúgy összehangoltan, egy időben szokás tartani négyévente. Csak a történelmi nemzetségek régióinak voksolásai képeznek kivételt, vagyis Andalúzia, Baszkföld, Valencia, Galícia és Katalónia – ők saját hatáskörben dönthetnek, és ez történt most Katalóniában is. (Érdekes adalék még, hogy Katalónia az egyetlen autonóm terület, amely nem rendelkezik saját választási törvénnyel.)

 

A katalán választásokat a négy katalán provincia (Barcelona, Girona, Lleida, Tarragona) hatarával megegyező négy választókerületben bonyolítják le, listás (arányos, vagy proporcionális) rendszerben, még hozzá úgy, hogy minden provincia egy előre meghatározott számú mandátum soráról dönt.

 

 

A törvényalkotó madridi törvényhozás a mandátumszámok meghatározásánál próbálta érvényesíteni a minden szavazat ugyan annyit ér elvet, tehát a provinciák népességéhez arányosan beállítani azt. Ez alapján Barcelona 85, Girona 17, Lleida 15, Tarragona 18 mandátum sorsáról dönt. Fontos megjegyezni, hogy itt nem az angolszász (USA, Egyesült Királyság) világban jól ismert, a „győztes mindent visz” elv, hanem az arányosság szempontjai érvényesülnek a mandátumok kiosztása során. Ugyanakkor fontos szempont, hogy mindez provinciális szinten történik (lásd fenti ábra), ezért fordulhatott elő az, hogy a Podemos szinte minden képviselői helyét Barcelonában nyerte, míg „vidékről” szinte alig hozott mandátumot.

 

De miért fontos ez?

 

Köszönhetően a térségen belüli demográfiai trendeknek, Barcelona provincia népessége jelentős gyarapodáson ment keresztül az elmúlt évtizedek során, egyebek mellett a másik három területi egység rovására, kialakítva ezzel egy nagyfokú aránytalanságot, ami a mandátum és a népesség viszonyát illeti. Egészen konkrétan, ma

 

egy lleidai mandátum megszerzéséhez kb. 21 ezer voksra van szükség, ugyanez a szám Barcelonában 36 ezer (a rendkívül alacsony részvétel miatt ez most mindkét esetben kisebb szám volt).

 

A szeparatista pártok ugyanakkor hagyományosan Lleidában és Gironában a legerősebbek (Carles Puigdemont, a Junts brüsszeli száműzetésben levő vezetője, a párt kampányarca, 2011-2016 között Girona polgármestere is volt). Ezzel szemben Barcelona és annak agglomerációja, különös tekintettel a tengerparti sávban található településekre, szocialista fellegvárak.

 

Az egyéb „spanyol” pártok (Néppárt – PP, Podemos – ECP, Vox, Ciudadanos) is szinte csak a „fővárosból” tudták felépíteni szavazattömegüket.

 

Tehát a mandátumkiosztás aránytalanságai és a választásföldrajzi ténynek, hogy a szeparatizmus támogatottsága pont ezekben a felülreprezentált provinciákban jelentős, azt eredményezte, hogy a vidék legyőzte a nagyvárost, Barcelonát. Az idei választáson ehhez képest annyi változott, hogy most már abszolút szavazatszámban is többségbe kerültek az elszakadáspártiak.

 

Így szerepeltek az unionisták

 

Listán a szocialisták végeztek az élen, csaknem 50 ezer szavazatot vertek a második Esquerra-ra. Elnökjelöltjük, a korábbi spanyol egészségügyi miniszter, Salvador Illa Instagramján a Katalónia első számú pártjaként emlegeti a szocialistákat, akik elsősorban Barcelonában alapozták meg sikerüket. Négy éve, amikor az unionisták első számú preferáltja még a Ciudadanos volt, szintén itt tudott nagyot kaszálni a szeparatizmusellenes párt. Tehát ahogyan azt korábbi riportunkban is jósoltuk,

 

nem történt más, mint az egységsugarú unionista torta újraosztása a szereplők között, amiből most toronymagasan a szocialista párt jött ki a legjobban.

 

Az egykoron Spanyolországot kormányzó konzervatív Néppárt alig jutott be a parlamentbe (3,85 százalékot értek el, 3 százalék a küszöb), de a voksolás egyértelmű vesztese a Ciudadanos nevű centrista, piacpárti formáció volt. Négy éve még ők voltak a legerősebb ellenzéki párt (25,35 százalékos eredménnyel), most mindössze 5,57 százalékra voltak jók a választóknál. A Podemos volt az egyetlen párt, ami az állandóságot képviseli a pártok versenyében, erre a ciklusra is 8 mandátumot szereztek és ahogyan arról fentebb említést tettünk, nem kizárt, hogy kormányzati szerepbe kerülnek a katalánok mellett.

 

A szélsőjobboldali Vox bejutására mindenki számított, de arra már kevesen tippeltek volna, hogy megverik a CUP-ot és a Podemos-t is. Itt érdemes megemlíteni, hogy soha ilyen alacsony részvétel mellett nem tartottak választást Katalóniában. Ehhez jelentősen hozzájárult a javában tomboló koronavírus-járvány, illetve az, hogy rendkívül pocsék idő volt múlt vasárnap. Ez jellemzően kedvezni szokott az olyan kisebb támogatottságú, de annál fegyelmezettebb szavazóbázissal rendelkező pártoknak, mint a nem csupán függetlenség-, hanem eleve autonómiaellenes Vox.

 

A Figueras-tól délre található Vilamalla településén – ahol a spanyol karhatalomnak (Guardia Civil) található az egyik központja – ismét nyerni tudott a párt, de most már közel sem számítanak annyira szürreális jelenségnek a katalán politikában, mint pár évvel korábban. Támogatottságuk igaz, elmarad az országostól (Katalóniában most 7,7 százalék, 2019-ben 10,4 százalékkal kerültek be a madridi parlamentbe), de most már bizton számíthatnak az elszakadásellenes jobboldali spanyolok szavazataira.

 

A szerzői informatikai tanácsadó, választáskutató.

 

FOTÓ: ERC / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha ezt elérjük, kinyithat a szolgáltatások széles köre, amiket védettségi igazolással lehet majd igénybe venni.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás