Letartóztatták a katalán exelnököt, Carles Puigdemontot, a katalán kormány a szabadon engedését követeli

Puigdemont még 2017-ben menekült el a letartóztatás elől, amikor a spanyol hatóságok szerint zendítést szított a katalán függetlenségi népszavazással. EP-képviselőként ugyan mentelmi jog illette meg, azonban azt márciusban felfüggesztették. Pere Aragonès, jelenlegi katalán elnök a szabadon engedését követeli Olaszországtól.

Csütörtökön letartóztatták Carles Puigdemontot, a függetlenségpárti jobboldali-liberális Junts EP-képviselőjét, a korábbi katalán elnököt

– közölte többek között az El Páis.

A 2017 óta Belgiumban élő Puigdemont az olaszországi Szardíniába utazott, hogy ott részt vegyen egy konferencián más juntsos politikusokkal, az olasz rendőrség pedig ekkor tartóztatta le a spanyol legfelsőbb bíróság egy korábbi parancsa alapján. A repülőgépről lelépve már várták az olasz hatóságok a politikust.

Puigdemont, akit 2019-ben EP-képviselővé választottak, mentelmi jog illeti meg, azonban azt az Európai Parlament két másik katalán képviselőtársával, Antoni Comínnal és Clara Ponsatíval együtt még március 8-án függesztette fel, többek között a Fidesz-KDNP képviselőinek a szavazataival. A korábbi exelnök – mint azt az Azonnalinak adott nagyinterjújában is megígérte – az Európai Unió Bíróságán támadta meg az ítéletet, méghozzá két esetben is: 

• először arra kérte a bíróságot, hogy ideiglenesen függesszék fel a mentelmi jogának a felfüggesztését, nehogy Franciaországban, Strasbourgban tartott EP plenárison letartóztassák;
• ezenkívül május végén pedig eljárási szabálytalanságok miatt az EP döntésének eltörlését is kezdeményezték.

Az Európai Unió Bírósága Puigdemonték kérésére először ideiglenesen felfüggesztette a mentelmi joguk felfüggesztését, azonban júliusban végül úgy állapították meg, hogy

mivel nem áll fenn a veszélye, hogy letartóztatnák, ezért eltörölték az ideiglenes felfüggesztést, azaz megvonták a mentelmi jogát a három katalán EP-képviselőnek.

Ugyanakkor a május végén benyújtott, eljárási szabálytalanságokra hivatkozott keresetükről még a bíróság nem döntött, így elképzelhető, hogy a későbbiekben ismét visszakapja a három katalán képviselő a mentelmi jogát.

A katalán kormány szerint illegális a letartóztatása

Az ügyben Puigdemont hivatala rövid közleményt adott ki, amiben leírják, hogy a szardíniai Sassari város fellebviteli bíróságához került, ahol arról döntenek, hogy szabadon engedik-e őt vagy sem. Ennél azonban bővebben reagált a fejleményekre a jelenlegi katalán elnök, Pere Aragonès, aki pártja, a Katalán Republikánus Baloldal (ERC) mellett Puigdemont pártjval, a Junts-szal közösen vezeti a régiót.

A szerkesztőségünknek eljutottatott közlemény szerint

a katalán elnök, Pere Aragonès illegálisnak tartja Puigdemont letartóztatását,

mivel az Európai Unió Bírósága még nem döntött a mentelmi jogának felfüggesztésének helybenhagyásáról.

Emellett a közleményben arra is emlékeztetnek, hogy 2018-ban már egyszer letartóztatták Puigdemontot Németországban, azonban végül szabadon engedték, illetve idén Franciaországban is szabadon utazhatott a szeparatista EP-képviselő, ezért a katalán kormány „meg van győzödve arról, hogy Olaszország mint alkotmányos állam ugyanúgy fog eljárni, mint Németország és Franciaország”.

A másik kormánypárt, a Puigdemontot is tagjai között bíró Junts pedig azt közölte:

Puigdemont letartóztatása a bizonyíték, hogy a Madrid és Barcelona közötti kerekasztal-tárgyalásoknak nincs értelme,

így az idő őket igazolta, hogy miért voltak szkeptikusak ezen békülési kísérletekkel.

Terhelt spanyol-katalán kapcsolatok

Aragonès a közleményében emellett arra szólította fel a spanyol kormányt, hogy

Spanyolország adjon amnesztiát a 2017-es népszavazás miatt elítélt vagy bírósági eljárás alatt álló személyeknek.

Az amnesztia kérdése éles vita tárgyát képzi Madrid és Barcelona között: míg Barcelona amnesztiát követel – eszerint ugyanis senkit sem lehetne elítélni a 2017-es függetlenségi népszavazás, vagy ahogy a spanyol hatóságok látják, a zendítés miatt –, míg Madrid csak maximum pardont hajlandó adni néhány már elítélt katalán politikusnak – a pardon csak személyeknek szól, és attól, hogy csökkentik vagy eltörlik a büntetésüket, a spanyol jog szerint továbbra is bűnösek maradnak. (Az amnesztia-pardon kérdésével bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)

Utóbbit már 9 katalán politikus meg is kapta: Pedro Sánchez, szociáldemokrata spanyol kormányfő még június 21-én részesített pardonban 9 katalán politikust, akik két nappal később már távozhattak is a börtönből. 

Ugyan mindkét fél, a spanyol és a katalán kormány is a katalán konfliktus elsimításában, illetve a kapcsolatok normalizálásában érdekelt, jelenleg nem igazán talált egymásra a két fél: 2020 februárja után 2021 júniusában először ült le egymással a spanyol miniszterelnök és a katalán elnök, azonban Sánchez és Aragonès mindössze abban tudott megállapodni, hogy szeptemberben folytatják a 2020 februárjában abbahagyott munkát, és a két kormány delegációi ismét kerekasztal-tárgyalásokon próbál megállapodni a békében. 

Ugyanakkor mindkét fél teljesen mást vár el a másiktól: Aragonès egy új, ezúttal a spanyol kormány és a legfelsőbb bíróság által is elfogadott függetlenségi népszavazásban látja a megoldást, azonban Sánchez erre nem hajlandó.

Mint korábban nyilatkozta: a kerekasztal-tárgyalásokon csak a spanyol alkotmány keretein belül értelmezhető témákról eshet szó, így a függetlenségi népszavazásról és Aragonès másik nagy kéréséről, az amnesztiáról nem: ugyanis a spanyol alkotmány egyik kérdést sem ismeri, eddig amnesztiát úgy hirdettek ki Spanyolországban más esetekben – például a Franco-diktatúra bukása után –, hogy a spanyol törvényhozás, a Cortes Generales törvényt fogadott el erről.

Az első ilyen találkozóra szeptember 15-én került sor, azonban sok mindenről nem tudtak megállapodni, elvégre még napirendi pont sem volt a kerekasztal-tárgyaláson, illetve a kisebbik katalán kormánypárt, a Junts távolmaradt az asztaltól.

NYITÓKÉP: Riccardo Pareggiani / European Parliament