+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid
2021. január 29. péntek, 12:39
Az exporttilalmat a tervek szerint a tagállami hatóságok rendelhetnék el, ha az EU-s szállítások még nem teljesültek.

Tovább folytatódik az EU összecsapása a COVID-vakcinák gyártóival: az Európai Bizottság arra készül, hogy

 

jelentősen megnehezítse a vakcinák kivitelét az Unióból, ugyanis a tagállamok gyakorlatilag exporttilalmat rendelhetnének el a vakcinákra

 

– írja a Politico. A döntést a tagállamok hoznák meg, az átláthatósági mechanizmusnak hívott eszközről pénteken fog dönteni a Bizottság. 

 

Hogyan is nézne ki ez az „exporttilalom”?

 

A Bizottság egyelőre nem tett közzé konkrét javaslatot erről, de a Politico szerint technikailag ez úgy nézne ki, hogy a vakcinákat csak előzetes engedély birtokában lehetne exportálni az EU-ból, ezt az engedélyt pedig a tagállami vámhatóságok adnák meg. 

 

Abban az esetben,

 

ha az adott vakcinagyártó az EU felé szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, a tagállamoknak a felállítandó EU-s mechanizmus azt javasolná, hogy ne adják meg az exportengedélyt

 

– vázolja fel a tilalom lehetséges technikai megvalósulását egy forrás a lapnak. Ez érintené az EU-s székhelyű gyógyszercégeket (AstraZeneca, Sanofi, CureVac), de azokat is, amelyek Európában gyártanak, mint az amerikai Pfizer.

 

A mechanizmus a tervek szerint március végétől lépne érvénybe. A korlátozások miatt az EU elvileg perelhető a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vitarendező testületénél, bár az Európai Bizottság vélhetően a közegészségügyi helyzetre és létfontosságú készítmény kritikus hiányára hivatkozhatna a korlátozás elfogadható indokaként.

 

Késnek a vakcinaszállítások

 

A drasztikus eszköz belengetésének hátterében az EU-s oltásbeszerzés nehézségei állnak: az amerikai Pfizer átmeneti késéseket jelentett be február közepéig (de ígérte, a vállalásait betartja), a brit-svéd AstraZeneca pedig azt, hogy nem tud annyi vakcinát szállítani, amennyit a szerződésében vállalt, csak a 30 százalékát: a vállalt 81 millió adag helyett csak 30 milliót. Február végéig 17 millió adagot tud leszállítani. Az AstraZenecával szemben felémerült a vád, hogy más országoknak rendesen szállítja a rendeléseit. Ezt a cég tagadja, ám Nagy-Britanniába például megérkezik rendre a szerződésben vállalt mennyiség, írja a Deutsche Welle

 

Olaszország már bejelentette, beperli mindkét céget. Az AstraZenece vezérigazgatója, Pascal Soriot azon a véleményen van, amikor megkötötték az Európai Bizottsággal a 300 millió plusz későbbi 100 millió adagról szóló szerződést, csak azt vállalta a cég, hogy megtesz minden tőle telhetőt, de nem tudja garantálni, hogy le is tudja szállítani a teljes szállítmányt. Az Európai Bizottság egészségügyi biztosa, Sztella Kiriakidész szerint viszont az EU 2,7 milliárdot költött arra, hogy segítse a vakcina kifejlesztését..

 

Von der Leyen bizottsági elnök vasárnap videokonferencián tárgyal annak a hat gyógyszercégnek az ügyvezetőivel, amelyekkel a Bizottság szerződést kötött: AstraZeneca, Johnson and Johnson, Pfizer-BioNTech, CureVac, Moderna, Sanofi, értesült a Politico hírlevele.

 

Hogy áll az átoltottság Európában?

 

Az EU-s átoltás egyébként lassan halad: míg Izraelben 48 százalékos már az átoltás, Nagy-Britanniában, ahol a gyógyszertárakat is beállították az oltási rendszerbe, 11,8 százaléknál járnak, az USA 8,3 százaléknál tat a Bloomberg adatai szerint, addig az EU-s érték 2,46 százalék (Magyarországé 1,92 százalék).

 

Közben Németországban felmerült, hogy az AstraZeneca adenovírus vektor alapú oltása (itt mutattuk be a különböző oltástípusokat, előnyeiket, hátrányaikat) nem elég hatásosak az idősebbeknek,a Handelsblatt szerint csak 8 százalékos a hatékonysága ebben a körben. Ezt a cég közleményben tagadta, a publikált klinikai adatok szerint a beoltott idősek körében 100 százalékos volt az immunválasz.

 

A vakcinaszállítási problémák miatt Magyarország 1 millió embernek elég orosz Szputnyik V vakcinát rendelt, és a kormány megváltoztatta a vakcinaengedélyezés menetét is: a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint

 

lehet nálunk alkalmazni azt a vakcinát, gyógyszert, amit más EU-s tagállamban, Nagy-Britanniában, vagy legalább három, köztük egy EU-s tagállamban vagy tagjelölt országban engedélyeztek, és ha a vakcinát már legalább egymillió embernek beadták.

 

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában bejelentette, hétfő indul a regisztráció alapú oltás, eddig 2 millió ember regisztrált az interneten vagy postán az oltásra. Orbán személy szerint a kínai Sinopharm vakcinát választaná, amellyel kapcsolatban pénteken vagy szombaton várható kormányzati bejelentés, hogy sikerült megállapodni a beszerzésről. A kormányfő úgy látja, ha a kínai vakcina addig nem érkezne meg, 880 ezer ember tudunk március elejéig beoltani, ha megérkezik, akár 1,8 milliót.

 

NYITÓKÉP: Maritime and Port Authority Singapore / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás