+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. március 5. péntek, 13:49
Budapesten járt Thierry Breton, az Európai Bizottság belső kereskedelemért és a vakcinagyártásért felelős biztos, aki az Orbán Viktorral való találkozója előtt a magyar sajtónak arról beszélt: az egyetlen út az, ha mindenhová jut elegendő, EU által is elfogadott oltóanyag.

Március 5-én, pénteken érkezett Budapestre Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egyeztessen. A találkozó előtt pár perccel azonban Breton, aki az európai oltóanyaggyártásért is felelős a koronavírus-járvány alatt, rövid sajtótájékoztatót is tartott. 

 

A rövid sajtótájékoztatón Breton elmondta, hogy a Bizottságnak „nem célja, hogy a schengeni övezetben a szabad mozgás a vakcinák kérdése legyen”, de szerinte immár az EU vakcinagyártó kapacitása és beszerzése olyan szinten van, hogy az ki tudja elégíteni a tagállami szükségleteket.

 

Rövid, elöljáróban megfogalmazott szavaiban Breton kiemelte, hogy

 

az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy minden polgárának jut majd oltóanyag a beszerzési programból és e cél elérése felé immár jó úton haladnak.

 

Elmondta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség immár háromféle vakcinát is jóváhagyott (az amerikai-német Pfizer-BioNTech, az amerikai Moderna és a brit-svéd Oxford-AstraZeneca oltóanyagait). A biztos hangsúlyozta: általában két évbe kerül egy-egy vakcina engedélyezése, de véleménye szerint a mostani rendkívüli helyzetben a vakcinák gyártása és azok szétosztása a tagállamok között is gyorsan megfelelő hatékonyságúvá vált.

 

A biztos szerint öt hónap alatt már 2,3 milliárd dollár (körülbelül 706 milliárd forint) értékű oltóanyagot állítottak elő az EU-ban, majd hozzátette, hogy a szállítmányok hazánk felé is felgyorsultak az EU vakcinaprogramjának keretében. Majd Breton elmondta, hogy részben azért is érkezett Magyarországra, hogy Orbán Viktorral egyeztessen a további szállítmányok menetrendjéről.

 

Breton egy nappal korábban a Politico európai kiadásának kifejtette, hogy

 

a biztos „nem bánja azt”, ha EU-s tagállamok harmadik országtól rendeljenek oltást, most azonban azt hangsúlyozta, hogy hamarosan az EMA által elfogadott vakcinából is elég lesz Magyarországon is.

 

Mint ismert, az Európai Unión belül először Magyarország kezdett különutas vakcinapolitikába, mivel a kormány szerint az Európai Bizottság vakcinabeszerzése túl lassú, emiatt a magyar hatóságok olyan koronavírus elleni vakcinák ideiglenes használatát is engedélyeztek, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem hagyott jóvá.

 

Magyarországon február 11-én kezdtek el oltani az így engedélyeztetett orosz Szputnyik V vakcinával, míg a kínai Sinopharm vakcináival már február 24. óta oltanak. Azóta az Európai Unióból éppen a V4 országai tájékozódtak már az orosz és kínai beszerzési források felé: Csehország és Szlovákia is ide fordult – utóbbi ország esetében részben az orosz vakcinák beszerzése miatt kormányválság is kialakult. Lengyelország pedig, miközben a beutazásokat EMA által jóváhagyott vakcinákhoz köti, belföldi használatra immár maga is a kínai Sinopharmtól rendelt.

 

Breton szerint a vakcinák nem vonhatják kétségbe Schengent

 

A biztostól most az Azonnali megkérdezte azt is, hogy biztosként ő összeegyeztethetőnek tartja-e az uniós joggal azt a lengyel kormány által hozott rendeletet, amely szerint Lengyelországban csak azokat az oltási igazolványokat fogják elfogadni, amiben az EMA által is engedélyeztetett oltóanyagok szerepelnek, akiket pedig más – például kínai vagy orosz – vakcinával oltottak be, azokra ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mintha nem is kaptak volna koronavírus elleni védőoltást.

 

Válaszában Breton hangsúlyozta, semmiképpen nem szeretnék, hogy a szabad mozgás schengeni elvét éppen a vakcinák kérdése vonja kétségbe.

 

Szerinte erre az egyetlen válasz az lehet, ha mindenhová megfelelő mennyiségű, az EMA által is engedélyezett oltás érkezik majd, de ennél többet nem árult el a biztos.

 

Breton úgy fogalmazott: fontos látni, hogy az EU az Egyesült Államokkal együtt ma a világon a legnagyobb és legfontosabb oltóanyaggyártó, az oltások kiszállítása is folyamatosan gyorsul, és így minden tagállam részére megfelelő mennyiségű, az EMA által is elfogadott vakcinát tudunk biztosítani.

 

A biztos ezután hozzátette:  

 

az Európai Bizottság vakcinaelosztásából Magyarországra eddig 2 millió dollár (körülbelül 614 millió forint) értékben érkezett vakcina.

 

Breton a március 5-i, budapesti látogatása alatt nemcsak Orbánnal, de Palkovics László innovációs- és technológiai miniszterrel, valamint Varga Judit igazságügyminiszterrel is találkozni fog majd.

 

Az oltási program területén Magyarország amúgy kicsivel az EU-s átlag felett teljesít: a március 4-i adatok szerint míg Magyarországon 100 főre 10,22 adag vakcina jutott és az első dózist pedig már a lakosság 8 százaléka megkapta, addig az EU-s átlag ezzel szemben 8,32 adag vakcina 100 főre, és eddig az első dózist az összlakosság 5,4 százaléka kapta meg. Magyarországra március 2-ig eddig 606 462 adag vakcina érkezett az ország EU-s beszerzési forrásából és további 397 800 adag kínai, illetve orosz forrásokból.

 

NYITÓKÉP: Mathieu Golinvaux / Európai Bizottság

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás