+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. augusztus 12. szerda, 18:54
Miután Bukarestben összefogtak a román jobbközép pártok, országosan is megismételnék a receptet, noha viszonyuk távolról sem harmonikus. Mindeközben a szociáldemokraták bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőznek: bukik a román kormány, és jön az új liberális-technokrata koalíció?
Országossá növi ki magát Romániában a jelenlegi bukaresti főpolgármester, a szociáldemokrata Gabriela Firea elleni, július közepén körvonalazódott jobbközép összefogás.

 

Mint ahogyan arról már az Azonnalin is beszámoltunk, Firea kihívója a mind a kormányzó nemzeti liberális PNL, mind pedig a liberális-technokrata USR-Plus pártszövetség által támogatott Nicușor Dan lett, akit a széleskörű összefogás miatt talán a legegyszerűbb egyfajta bukaresti Karácsony Gergelyként jellemezni.

 

Az összefogásba rondított bele viszont a volt államelnök Traian Băsescu és az ő pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP). A nacionalista-konzervatív PMP-t ugyanis kihagyták az együttműködésből, akik válaszul erre eldöntötték, hogy indítani fogják Băsescut a főpolgármesteri pozícióért (Băsescu egyébként, mielőtt államelnökké választották, 2000-2004 között Bukarest főpolgármestere volt).

 

EGY ISMERŐS ARC: TRAIAN BĂSESCU, VOLT ROMÁN ÁLLAMELNÖK, AKI ISMÉT BUKARESTI FŐPOLGÁRMESTER LENNE. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Bukarestből növi ki magát az országos jobboldali-liberális összefogás?

 

Névleg Băsescu is a szociáldemokrata-posztkommunista PSD és jelöltje, Firea ellen indul. A liberális-technokrata USR elnöke, Dan Barna szerint viszont Traian Băsescu indulása Gabriela Firea győzelmét segíti, ám Barna biztos abban, hogy a bukarestiek tudatában vannak annak, hogy „Băsescu a múlt, és a jövőt Nicușor Dan jelenti”.

 

A PNL–USR-Plus bukaresti közös jelöltjeit bemutató keddi rendezvényen Ludovic Orban jobbközép, nemzeti liberális kormányfő kampánybeszédében

 

egy fél mondatban már a „jövendő PNL–USR-Plus kormányról” is beszélt.

 

De ez egyelőre Orban vágya csak: az USR-Plus szövetség még nem szaladna ennyire előre, ők először megmérettetnék magukat a helyhatósági választásokon, majd pedig az év végén elején esedékes parlamenti választások eredményének függvényében kötnének kormánykoalíciót a PNL-vel. Dan Barna kedd este már engedékenyebb volt egy fokkal, a Digi24-en az nyilatkozta, hogy az USR-Plus megérett a kormányzásra: legelőször inkább saját erejükből próbálnák meg azt, ám nyitottak a koalíciós tárgyalásokra is. Ludovic Orban nyilatkozata is új helyzetet teremtett, mivel eddig az USR-t egyszer sem hívták meg ennyire nyíltan kormányozni.

 

Összefogásdilemmában a román liberálisok

 

Az USR-Plus azért is óvatos a leendő koalíciót illetően, mivel látták, hogy a PNL támogatottsága jócskán csökkent a koronavírus-járvány alatt – igaz, a tavaly megbuktatott, de az alsóházi többséget még mindig birtokló névben szociáldemokrata, leginkább nacionalista-posztkommunista PSD-nél továbbra is népszerűbbek. A legutóbbi közvélemény-kutatások

 

az USR-Plusnak 17 százalékot mértek, ez a PNL 33 százalékával éppen biztosíthatja a többséget.

 

A román parlamentben automatikusan bent ülő 18 (nem magyar) nemzeti kisebbségi képviselő hagyományosan a kormányt támogatja, viszont ha nagyon szoros az eredmény, akkor a mérleg nyelvének ott van a volt államfő Klaus Johannis, de komoly szerepet játszhat a Băsescu-párt PMP, valamint az RMDSZ is. Akár a PMP, akár az RMDSZ szállna be a jobbközéppel és a liberálisokkal együtt a kormányba, a felmérések szerint jelenleg nekik már garantáltan összejönne a kormánytöbbségük.

 

A parlamenti választásokra való felkészülést a szeptember 27-én esedékes helyhatósági választások jelentik. Annak ellenére, hogy Bukarestben sikerült megegyezni, az ország többi településén ez korántsem ilyen egyértelmű. A PNL és a USR-Plus közötti jó viszonyt több tényező gátolja.

 

Egyrészt az USR-Plus még mindig őrzi az indulása óta hangoztatott szlogenjét, hogy

 

ők „új arcok” a poltikában, és a teljes korábbi politikai osztályt le kell cserélni.

 

Vegyük példának Bukarestet, ahol már összejött a PNL-USR-Plus összefogás: a hat bukaresti kerületből háromban a PNL, kettőben az USR, egyben pedig Dacian Cioloș volt technokrata exkormányfő pártja, a Plus indíthat polgármesterjelöltet. A PNL bár húzta a száját, de belement a kompromisszumba, hiszen az USR-Plusnak elég jó volt a tárgyalási pozíciója: ők azt javasolták, hogy a 2019-es EP-választási eredményeit vegyék figyelembe, akkor márpedig az USR-Plus Bukarest összes kerületét elvitte, összesen 39,89 százalékkal. Országosan majdnem 23 százalékot kaptak és 8 képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe, a Plus elnöke, Dacian Cioloș még a liberális frakció, a Renew Europe frakcióvezetője is lett.

 

A SZÁMUKRA NAGY SIKERT HOZÓ EP-VÁLASZTÁSON AZ USR-PLUS A MAGYARLAKTA MEGYÉKBEN MAGYAR NYELVEN IS KAMPÁNYOLT. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

A vándorpolitikusok a liberálisoknál látják a potenciált

 

A tárgyalások során az USR-Plus a jelöltek alkalmasságával szemben is elvárásokat támasztott. Szerintük ahhoz, hogy az USR-Plus támogassa a PNL jelöltjeit a kerületekben, azoknak három elvárásnak kellett megfelelniük. Először is fontos a jelölt integritása, értve ez alatt azt, hogy a nevéhez nem fűződik korrupciós cselekmény, nem volt korábban problémája az igazságszolgáltatással. Másodsorban a jelölt mögött valós szakmai karrier kell álljon, ezt Dan Barna úgy fogalmazta meg, hogy szerinte az USR-Plus pártszövetség jelöltjei mindannyian a civil életből jöttek, „nem kitalált jelöltek, pártemberek, hanem valós szakmai karrier áll mögöttük”. Végül pedig a jelölt olyan személy kell legyen, aki nem vádolható meg azzal, hogy a PSD-vel együttműködött az elmúlt négy-nyolc évben.

 

Az utóbbi ponton volt is egy PNL–USR-Plus csörte, ahol végül a PNL mondott le jelenlegi kerületi alpolgármestéről. Ennek meg is lett az eredménye, ugyanis a PNL színeiben megválaszott alpolgármester miután értesült erről, rögtön átigazolt a PSD-be és a szociáldemokraták támogatásával mértetteti majd meg magát.

 

Viszont nemcsak a PSD, hanem a PNL is szert tett különböző pártok között vándorló politikusokra.

 

Az utóbbi hetekben mintegy 30 volt szociáldemokrata polgármester igazolt át a nemzeti liberálisokhoz.

 

A legismertebb és legkirívóbb eset a moldvai nagyváros, Iași (Jászvásár) polgármestere, a szociáldemokrata Dan Chirica. Chirica mentségére legyen szólva, ő mindig is a PSD belső ellenzéki hangját jelentette, szembeszállt az azóta börtönben ülő Liviu Dragneaval is, amikor az még a szociáldemokratákat vezette.

 

A PNL politikusvadászata kapcsán még az amúgy szintén PNL-érzelmű államelnök, Klaus Johannis is megszólalt. Szerda délutáni sajtótájékoztatóján „figyelmeztette” korábbi pártját:

 

„Határozottan kijelentem, nem nézem jó szemmel ezeket az elcsúszásokat. Mindig is a politikai pártváltás ellen voltam, ez a véleményem azóta sem változott. Ez a román politika legsúlyosabb betegsége, amiből ki kell gyógyulni!”

 

Az USR-Plus és a PNL közötti együttműködést végül Bukarest mellett nehézkesen, de más megyékre is kiterjesztették. Ám barátság távolról sincs a két jobbközép erő között, mivel csak olyan megyékről, illetve városokról van szó, amelyek az utóbbi 30 évben eleve PSD-s fellegváraknak számítottak (Galați, Vrancea, Bákó). Azon megyék, illetve városok esetében, ahol mind a PNL, mind az USR-Plus jó esélyekkel vág neki a választásoknak, nem sikerült megegyezni (Temes, Kolozs, Szeben, Brassó). Itt már külön fognak indulni.

 

Bukhat Orban, de minek

 

Az USR-Plus és PNL ellenfelei sem tétlenkedtek az utóbbi időben. Marcel Ciolacu, a PSD ideiglenes elnöke szerdán a parlamentben jelentette be, hogy a PSD augusztus 17-én bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a Ludovic Orban vezette PNL-kormány ellen.

 

„Kész, betelt a pohár. Úgy véljük, itt az ideje hogy vagy eltűnjetek, vagy pedig börtönbe menjetek a cselekedeteitek függvényében”

 

– mondta Ciolacu. Szerinte a kormány a hibás a koronavírus-járvány elszabadulásáért, mivel csak a helyhatósági és a későbbi parlamenti választásokra fókuszáltak, az egészségügyet pedig hagyták lerohadni.

 

MARCEL CIOLACU, A PSD IDEIGLENES ELNÖKE. FOTÓ: MARCEL CIOLACU / FACEBOOK

 

Ciolacu még klientelizmussal is vádolta a PNL-kormányt, ugyanis szerinte a PNL a saját embereit ültette különböző állami szervek vezetői funkcióiba. Ezzel viszont semmi újat nem mondott, ez mindennapos tény Romániában: a kormányzó párt a megnyert választás után telepakolja pártemberekkel az intézményeket, majd a következő választások után a másik párt tesz ugyanígy. Ciolacu szerint a koronavírus-járvány alatt liberálisokhoz közel álló baráti cégek importáltak egészségügyi felszereléseket, jelentősen megkárosítva az államkasszát.

 

A bizalmatlansági indítvány sorsa kérdéses. Elvileg a PSD össze tudja hozni azt a többséget, hogy átmenjen az indítvány. Viszont itt az a kérdés, hogy a választások előtt két-három hónappal melyik pártnak fűződik érdeke a feje tetejére állítani mindent. A PSD ideiglenes elnökét, Ciolacut a párton belül szorongatják, valószínű ezért is tette meg ezt a lépést a párt augusztusi tisztújító kongresszusa előtt.

 

A többi pártnak viszont nem fűződik érdeke egy Orban elleni bizalmatlansági indítvány megszavazásához.

 

Egyébként az USR-Plus pártszövetség szombaton, augusztus 15-én tartja alakuló kongresszusát. A kongresszuson eldöntik a két párt fúzióját, a Plus szépen beolvad az USR-be, az új pártot pedig nem meglepő módon USRPLUS-nak fogják nevezni.

 

CÍMLAPFOTÓ: Dan Barna / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás