+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Bukovics Martin
2019. október 28. hétfő, 20:15
Megegyezett már a komplett eddigi ellenzékkel, az RMDSZ-szel és még a korábban a PSD-vel kormányzó liberálisokkal is. Igaz, az abszolút többség még így sincs meg az Orban-kormány mögött a bukaresti parlamentben.

Ügyesen taktikázik a románok Orbanja, az október közepén Klaus Johannis elnöktől kormányalakítási megbízást kapott Ludovic Orban:

 

a jelenlegi állás szerint éppenhogy csak nincsen meg a kormányalakításhoz szükséges többsége.

 

Az előző részek tartalmából

 

A miniszterelnök-cserére azután kerülhet sor, hogy október 10-én a nacionalista-jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetésével, sikeres bizalmatlansági indítvánnyal megbukott a nacionalista-posztkommunista PSD nevű kormánypárt elnöke, Viorica Dăncilă vezette kormány.

 

Az alkotmányos szabályok értelmében ezután az elnök, Klaus Johannis döntése volt, hogy kit jelöl a miniszterelnöki posztra. Johannis végül arra jutott, hogy a következő kormánynak saját politikai közössége, egyben a legnagyobb ellenzéki párt, a PNL köré kell szerveződnie, és a PNL elnökét, Ludovic Orbant jelölte a miniszterelnöki posztra.

 

Ám ahhoz, hogy az Orban-kormány megalakulhasson, a kétkamarás román törvényhozás támogatása is kell. Az alkotmány szerint

 

az alsó- és felsőház együttes ülésen dönt a miniszterelnök-jelölt által benyújtott kormányprogramról, illetve a felálló kabinet névsoráról,

 

és a szavazás akkor sikeres, ha az összes képviselő abszolút többsége támogatásáról biztosítja az új kormányt.

 

Mindenkinek ígért valamit a román Orban

 

Ettől a többségtől került karnyújtásnyi távolságra Orban. Hétfő estére ugyanis sorra érkeztek a tudósítások arról, hogy Orban kivel milyen együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a róla és leendő kormányáról való szavazáson támogassák őt.

 

Az egyik legnagyobb meglepetés, hogy Orban együttműködési megállapodást írt alá az erdélyi magyarság egyetlen parlamenti pártjával, az RMDSZ-szel. Támogatását az RMDSZ hét ponthoz kötötte, melyek értelmében Orban például 2020 végéig nem módosíthatja a választási törvényt a törvényhozást megkerülve, vagy a költségvetés hat százalékát az oktatásra kell fordítania. Az RMDSZ az alsóházban 21, a szenátusban 9 hellyel rendelkezik, ez összesen 30 mandátum.

 

Hasonlóan megállapodott Orban és a PNL a centrista-újhullámos Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) párttal, melynek elnöke, Dan Barna elmondta: a megállapodás kitér többek közt a speciális nyugdíjakra, leszögezve, hogy a teljes állami nyugdíjrendszert a hozzájárulás elvére kell áthelyezni, az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban, egyenlő bánásmódot biztosítva mindenkinek. Barna korábban arra is célozgatott, hogy pártja szívesen delegálná a támogatásért cserébe Románia leendő uniós biztosát is a Von der Leyen-féle új Bizottságba, mint ugyanis ismert, a PSD-kormány által jelölt Rovana Plumb Trócsányi Lászlóval együtt megbukott az Európai Parlament szűrőjén. Az USR az alsóházban 27 mandátummal, a szenátusban 13-mal rendelkezik, ez összesen 40 USR-s politikus.

 

Az európai liberális pártcsaládból kitaszított, a megbuktatott PSD-vel egészen az EP-választás utánig közösen kormányzó Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) is megegyezett a PNL-elnökkel. Az ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu elmondása szerint a megállapodást tizenkét pontba foglalták, melyek között szerepel a kétfordulós polgármester-választás vagy az igazságügy parlamenti úton történő reformjának igénye. A pártnak az alsóházban 15 képviselője van.

 

Támogatásáról biztosította Orbant Eugen Tomac, a Traian Băsescu-féle nacionalista Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is, akinek beszámolója szerint a PNP vezetőivel folytatott tárgyaláson Orbanék teljes nyitottsággal' viszonyultak olyan, a PMP által fontosnak tartott kérdésekhez, mint az infrastrukturális beruházások, a speciális nyugdíjak eltörlése (a katonai nyugdíjat leszámítva), vagy a Moldovai Köztársasággal való kapcsolatok fellendítése. Băsescuéknak 13 szavazata van az alsóházban.

 

Végül pedig a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek csoportja jelentette be, hogy teljes létszámmal támogatja az Orban-kormány beiktatását. A parlamenti csoport vezetője, Varujan Pambuccian azt is elmondta, hogy az új kormánnyal csak annak beiktatását követően kezdenek részletes tárgyalásokba az őket érintő törvénytervezetekről. Ők 17-en vannak.

 

Csakhogy az így létrejövő PNL-USR-RMDSZ-ALDE-tengely a többi kisebbségi képviselővel kiegészülve sem éri el a kormányalakításhoz szükséges mennyiséget:

 

az összesen 465 főt számláló törvényhozásnak még így is csak a negyvenöt százaléka, 211 fő áll Ludovic Orban mögött. Az Orban-kormány beiktatásához összesen 233 főre van szükség,

 

azaz Orbannak még huszonkét képviselőt kell megnyernie magának, hogy lezárva a Dăncilă-érát elfoglalhassa a miniszterelnöki széket. Azaz vagy megnyeri magának a román politika új királycsinálójává előlépett Victor Ponta vezette Pro Romaniát, vagy a PSD-ből kezd el halászni képviselőket. Egy ilyen ún. lélekvásárlás teljesen megszokott a román politikában.

 

Ha a „baloldali” pártok (PSD, Pro Romania) dominálta parlament nemet mond Orbanra a november 4-i szavazáson, Johannis elnöknek új miniszterelnök-jelöltet kell találnia. Ha őt is elutasítja a parlament, jöhetnek az előrehozott választások. A legfrissebb, az USR megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat Romániában, azt a PNL magabiztosan nyerné 36,8 százalékkal. A második helyre a PSD futna be 24,9 százalékkal, a harmadik az USR+PLUS-szövetség lenne 19,9 százalékkal. A parlamenti küszöböt egyedül Pontáék ugranák meg, meg talán az RMDSZ, akiket a kutatások rendre alulmérnek.

 

NYITÓKÉP: Ludovic Orban / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás