Kijött a kormányhatározat a börtönkártérítésekről, elmondjuk, mi benne a legnagyobb kamu

Szerző: Bakó Bea
2020.01.21. 12:09

Kedden megjelent a kormányhatározat az országot és főleg a fideszeseket napok óta lázban tartó börtönkártérítések ügyéről. Elmondjuk, mi az, amit a Fidesz valamiért nem szívesen kommunikál az üggyel kapcsolatban: például, hogy a börtönkártérítések rendszerét pont ők alakították ki, ráadásul az időközben közellenséggé vált strasbourgi bíróság ítéletei miatt. De elmeséljük azt is, hogyan tol ki duplán a fideszes többség többek között Szögi Lajos családjával.

Kijött a kormányhatározat a börtönkártérítésekről, elmondjuk, mi benne a legnagyobb kamu

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatója óta forrong a közvélemény a börtönkártérítések ügyétől. Orbán ugye a sajtótájékoztatón azt a sarki kocsmákban megszokott kinyilatkoztatást tette, hogy „mégis mire föl fizetünk mi közpénzből bűnözőknek kártérítést”, ráadásul az EU-ra kente az egészet, mintha nem tudná, hogy a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság, amely többször is elmarasztalta Magyarországot a börtönviszonyok miatt, nem EU-s intézmény.

Mindenesetre a tematizálás működött, azóta naponta olvasni arról a sajtóban, hogy a „szemét sorosista libsik bűnözőket simogatnak és mentegetnek”, meg hogy „Orbán Viktor megint vésővel esett neki a magyar jogállam amúgy is egyre labilisabb építményének”. Egészen mostanáig azonban a kormányzati politikusok nyilatkozain túl nem nagyon lehetett tudni, hogy mit akarnak pontosan a börtönkártérítésekkel, úgyhogy el is határoztam, hogy addig nem írok cikket a témáról, amíg közzé nem teszik az erről szóló kormányhatározatot.

Én naiv, azt reméltem, hogy majd a határozatban legalább specifikálják, hogy pontosan milyen időintervallumban megítélt, vagy mekkora összegű kártérítések kifizetését akarják felfüggeszteni, és pontosan milyen alapon.

Kedden aztán végre a Magyar Közlönyben megjelent a Völner Pál államtitkár által már szombaton beígért kormányhatározat. Csakhogy egyáltalán semmi konkrétum nem derült ki belőle:

a kormányhatározat szövege kábé azon a színvonalon mozog, mint a fideszes beszélő fejek nyilatkozatai a közpénzmédiában.

Egy szokásos bullshittel kezdődik, miszerint „visszaélésszerűen, saját meggazdagodásukra” használják fel „egyes elíltélt bűnözők és segítőik” ezeket a kártérítéseket, a lényeg pedig a következő: a kormány felhívja az igazságügyi minisztert, Varga Juditot, hogy 

+ „az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel”, és

+ „a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül és annak eredményéről tájékoztassa a Kormányt”.

A szöveg annyira minimalista, hogy jóformán csak kérdéseket vet fel.

1. Mik azok az „egyes ügyek”? Azok, amik a kormány szerint igazságtalanok? Vagy az összes börtönkártérítés?

2. Tök jó, hogy a kormány meg se próbál úgy csinálni, mintha felülírhatna törvényeket egy határozattal – legalábbis a kifizetéseknek „a jogszabályi kereteken belül” történő lehető leghosszabb felfüggesztésére való utalás erre enged következtetni –, és ehelyett a szabályozás felülvizsgálatát irányozza elő, csakhogy

alkotmányosan olyan szabályozást nem fognak tudni alkotni, amivel megúszhatnák már jogerősen megítélt kártérítések kifizetését,

ez ugyanis a jogállamiság egyik legalapvetőbb elemének, a jogbiztonságnak totálisan ellentmondana. Ezt még akkor is érdemes rögzíteni, ha tudjuk, hogy egyrészt hogyan áll az jogállamisághoz hasonló „libsi úri huncutságokhoz” a Fidesz, másrészt, hogy a jelenlegi Alkotmánybíróságtól minimum kétesélyes, hogy tényleg meg is állapítana egy ilyen nyilvánvaló alkotmánysértést.

3. És ami a legfontosabb fun fact: azokat a kormányhatározatban hivatkozott, bizonyos most meglévő jogszabályi kereteket is pontosan a Fidesz alkotta. Ráadásul nem is akárhogyan.

A börtönkártérítések jelenlegi rendszerét a Fidesz alakította ki

Azt, hogy pontosan milyen körülmények miatt kérhetnek a fogvatartottak – akár előzetesben ülők (akiknek tehát a bűnössége még nem is biztos), akár jogerősen elítélt rabok – kártalanítást, a büntetés-végrehajtási törvény szabályozza. A jelenleg hatályos törvényt 2013-ban, tehát már bőven a Fidesz kormányzása alatt fogadta el a parlament, de

még érdekesebb, hogy a kártalanítás részleteit szabályozó 10/A paragrafust 2016-ban – két hangos migránsozás és brüsszelezés között – írták bele szép csendben a törvénybe, és az 2017 januárjában lépett hatályba.

Különösen érdemes ide kattintaniuk, és elolvasniuk a 10/A §-t azoknak, akik meg vannak győződve róla, hogy a rabok wellness-szállodai körülményeket reklamálnak, ugyanis a törvényhely a következő alapkövetelményeket nevesíti, amelyek megsértése esetén kártalanítás jár:

+ ha nem biztosítják az előírt életteret, ami fejenként négy négyzetméter,

+ ha nincs a WC a zárkától elkülönítve, 

+ ha nincs megfelelő szellőzés, világítás, fűtés, rovarirtás.

A törvénymódosítás kapcsán két tanulságot biztosan le lehet vonni.

1. Amikor még törvényt alkottak Európa kedvéért

A fent felsorolt „szállodai luxuskörülményeket”, és azt, hogy ezek nem teljesülése esetén kártalanítás jár, pontosan a Fidesz írta bele a büntetésvégrehajtási-törvénybe, méghozzá azért – ez kifejezetten benne is van az akkori, bv-törvényt módosító törvényjavaslat Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter által jegyzett indokolásában (a 22. §-t kell nézni) –, mert a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság addigra már egy csomószor elmeszelte és kártérítés fizetésére kötelezte Magyarországot, amiért nem garantálja az elítélteknek ezeket a minimumkövetelményeket, amelyek biztosítanák, hogy a fogvatartás ne sértse a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát.

Még egyszer: akármit mond dr. jur. Orbán Viktor, ez a bíróság nem az EU bírósága! Ez egy szélesebb nemzetközi szervezet, az Európa Tanács (ami szintén nem összetévesztendő az EU-tagállamok állam- vagy kormányfői, így dr. jur. Orbán Viktor által is alkotott Európai Tanáccsal) égisze alatt működő emberi jogi bíróság, aminek tagja például Oroszország és Törökország is.

De 2016-ban az EU-val való migránsügyi szabadságharc csúcspontján (ekkor ugye épp a kvótanépszavazás lázában égett az ország) valamiért nem volt fontos a strasbourgi bíróságot az EU-val összemosni, és mivel megvolt az aktuális közellenség a migránsok képében, így nem is nagyon foglalkozott senki azzal, hogy itt most a bűnözőknek micsoda igazságtalan perlési lehetőséget adott a magyar állam és a fideszes parlamenti többség.

Ez az apró tény, miszerint a fideszesek három éve még előzékenyen részletesen törvénybe írták a börtönkártalanításokat Strasbourg kedvéért, valahogy mintha elsikkadt volna dr. jur. Orbán Viktor éves show-ján és a közpénzmédia fröcsögéseiben.

2. Attól, hogy törvénybe írnak valamit, még nem lesz valóság

Persze attól még, hogy Strasbourg kedvéért törvénybe írtak valamit, az még nem lesz valóság. Az csak annyit jelent, hogy az állam kötelezettséget vállalt ezen minimumfeltételek biztosítására, és ha valaki ezeket nem kapja meg, akkor joga van kártalanításra.

Magyarán az állam legkésőbb 2016 óta tisztában van vele, hogy vagy megnöveli a börtönférőhelyek számát és javít a börtönkörülményeken, vagy pedig kártalanításokat fizet.

Ezt az említett törvényben vállalta. Ha ezek után úgy dönt a fideszes többség, hogy dafke nem foglalkozik a börtönkörülmények javításával, és másra költi a pénzt, azt persze megteheti, de akkor nyilvánvaló módon kalkulálnia kell azzal is, hogy kártérítéseket kell fizetni. 

Hogy vajon mi érte volna meg jobban hosszútávon, a börtönök rendbetétele és újak építése, vagy a kártalanítások kifizetése, azt nem tudom, hogy kiszámolták-e. Most mindenesetre a saját törvényük alapján nyújtják be a számlát az erre jogosult elítéltek, és ők erre mondják, hogy nem fizetnek, ez pedig lányos szerénységgel megfogalmazva is pofátlanság.

De nézzük továbba sztorit, mert van még egy ennél arcpirítóbb kamufaktor is.

Ennyire érdekli valójában a Fideszt, hogy kapnak-e kártérítést a sértettek

Amikor a társadalom igazságérzetével jönnek a fideszesek, és rendre előkerülnek az érvek, hogy a szemét bűnözőknek ennyit kifizetünk, bezzeg a sértettek hoppon maradnak, akkor két dolgot mindenképp érdemes figyelembe venni.

1. Maga a fideszes módosító garantálja, hogy a börtönkártérítésből kifizessék az áldozatokat

A fent emlegetett, 2017 januárja óta hatályos bv-módosítás egyébként azt is nagyon helyesen tartalmazza, hogy az így kifizetett kártalanításokból

először az elítélt által elkövetett  bűncselekmény áldozatainak megítélt kártérítést, valamint ha az elítélt gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, a gyermektartásdíjat kell kifizetni.

Minderről az igazságügyi miniszternek kell a törvény szerint intézkednie.

Aztán ezek levonása után ami marad, abból még emberünk szépen kicsengeti az ügyvédi munkadíjat, és ha még valami ezután is marad, na azt teheti zsebre – „erköcstelen, és a társadalom igazságérzetét mélyen felháborító” módon ugye.

2. A Fidesz egyszer már megakadályozta, hogy az áldozatokat állami pénzből kártalanítsák

Miközben tehát a Fidesz maga írta bele a bv-törvénybe az elítélteknek járó kártalanítást (ezt persze nemzetközi egyezmény alapján végső soron kénytelen volt, Ésik Sándor azt is megírta, miért jó, hogy ilyen egyezményeknek a tagjai vagyunk), addig az áldozatok kártalanítása ügyében már messze nem bőkezű.

Szintén Ésik Sándor találata a Diétás Magyar Múzsán ez a törvényjavaslat, amit két MSZP-s politikus nyújtott be 2011 márciusában közvetlenül azután, hogy az olaszliszkai cigányok által halálra lincselt Szögi Lajos családjának jogerősen 46 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság.

A javaslat arról szólt, hogy egyes kivételesen indokolt esetekben – tehát nem általánosan, mindig – az állam átvállalhassa az áldozatoknak járó kártérítés kifizetését. Például Szögi Lajos családjáét. A fideszes többség a javaslatot tárgysorozatba se vette.

Nyilván az adott esetben az elkövetők kábé életük végéig sem fogják tudni törleszteni azt a 46 milliót, de a 2011-es Fidesz még nem aggódott emiatt. 

Sőt, a mostani sem aggódik, hiszen – mivel az elítéltnek járó kártérítésből elsődlegesen a sértetteket kell kifizetni – a börtönkártérítések elvételével vagy megnyesésével az is együtt fog járni, hogy a sértettek kártérítését sem lesz nagyon miből levonni.

Ezt egyébként épp a Szögi-család esete is bizonyítja, akik – miután az említett javaslatból semmi nem lett – továbbra is részletekben kapják a 46 millió forintos kártérítésüket.

Legutóbb, tavaly ősszel épp ötmillió jött be nekik, pontosan onnan, hogy az egyik elkövető sikeresen érvényesítette a börtönkártalanításhoz való jogát.

Ezeket az összetett dolgokat persze nem akarja megérteni se a Fidesz kommunikációja, se az általa olyan gyakran hivatkozott társadalmi igazságérzet.

NYITÓKÉP: A Dutyidili című film egyik jelenete alapján, Illés Gergő / Azonnali

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek