+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. január 20. hétfő, 10:16
Eztán majd bizonyos kölcsönök törlesztését sem kell kifizetni, meg bizonyos büntetéseket sem kell leülni? Aztán egyszer csak egy dagadt figura üvölti el a tévében, mi igazságos, és mi nem.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A magyar kormány úgy határozott, hogy felfüggeszti bírósági ítélet alapján járó kártérítések kifizetését. 


Először tisztázzuk:

 

a magyar kormány nem valami liberális, a cigányokat és bűnözőket (sőt, cigánybűnözőket) a magyarok kárára pénzzel elhalmozó összeesküvés terrorját állítja meg.

 

Nem. Magyarország nemzetközi szerződést írt alá, amelyben vállalt bizonyos dolgokat. Például elvállalta, hogy nem zár be senkit olyan kevés helyre, hogy ott már ne lehessen az ember alapvető biológiai szükségletei szerint létezni. 

 

Ezzel kapcsolatban jó tisztázni pár félreértést. 

 

Ad 1. Nem arról van szó, hogy bárki luxuskörülményeket akart a fogvatartottaknak. Egyszerűen arról, hogy ugyanúgy, mint amikor túl sok kutyát zárunk egy kennelbe, a túl kevés helyre összezárt emberek elkezdenek egymással rendkívül agresszívak lenni, és akárcsak a kutyáknál (remélem a borzasztó körülmények között tartott kutyás képeket osztogatók most figyelnek), az agresszivitás a szabadon engedés után is megmarad, hacsak nem foglalkozik velük szakember.

 

A legalább minimális férőhely biztosítása tehát nem a rab luxusigénye miatt kell, hanem a társadalom (tehát például a kedves olvasó) érdeke, hogy a börtönből lehetőleg ne egy kibiztosított, ketyegő időzített bomba jöjjön ki.

 

Ad 2. A magyar államon nem jacuzzit és szaunát kérnek számon. A régi magyar előírás, amelyet az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésbe ütközés miatt megsemmisített, férfi elítélt esetében 3 négyzetméter minimális mozgásteret tartott elégségesnek egy elítéltnek. Gondoljunk bele: egy 80x190 centis ágy kb. másfél négyzetméter. Vagyis a már nem hatályos szabályozás szerint is arról van szó, hogy az ágy mellett még kb. annyi hely jut, mint az ágy.

 

Ha két emberre vesszük, akkor nagyjából arra jutunk, hogy eszerint 6 négyzetméter nekik. Ebben benne van egy mosdó és egy vécé is. A vonatkozó európai szabályok szerint még elfogadható: 9 négyzetméter két fogvatartottra, 12 négyzetméter három fogvatartottra, vagy 16 négyzetméter négy fogvatartottra. Vagyis az elvárások alig szigorúbbak a régi magyar szabályoknál, amelyeket nem a magyarok vesztére törő gyíkemberek alkottak.

 

Ad 3. A probléma nem új. Több mint tíz éve folynak emiatt perek Magyarország ellen eljárások. A Szél v. Magyarország ügy 2006-ban indult. A magyar kormány erre azzal reagált, hogy új Btk-t vezetett be (2012. évi C. törvény), amely a régivel ellentétben sokkal szélesebb körben kötelezi a bírót arra, hogy szabadságvesztést szabjon ki. A szakma (a legvérmesebb védőügyvédtől a legszigorúbb bíróig egyaránt) minden fórumon szólt: ebből emelkedő börtönpopuláció lesz, nem tud más lenni, mivel a bíróság a törvényt be fogja tartani. Vagyis

 

a magyar kormány és törvényhozás, tudván, hogy így is tele vannak a börtönök, még több ember odaküldését irányozta elő.

 

Ennek lett az eredménye, hogy ma már szinte lehetetlen olyan helyre kerülni (bizonyos kirakatintézmények kivételével) ahol ne lenne a fent írt, egyáltalán nem luxuskövetelmények alatt az egy főre jutó hely. A börtönépítési projektek állnak. 

 

Ad 4. Nincs szó óriási kártérítésekről. Az egészen sok időt, egészen rossz helyeken töltők esetében beszélhetünk milliókról, inkább azonban százezrekről van szó. A nagy összesített összeg azért van, mert a magyar zárkák nagy része a minimumkövetelményeknek se felel meg. 

 

Hasonló a helyzet a gyöngyöspatai cigányok kártérítésével kapcsolatban is.

 

Magyarországon él sok cigány, kb. félmillió és egymillió közötti létszámban. Ezeknek a cigányoknak egy része a társadalom olyan részéhez tartozik, ahol a bűnözés bizonyos formái (lopások, erőszakos cselekmények, kábítószer, prostitúció) nagyon gyakoriak. Ezt szokás nálunk bizonyos körökben „cigánybűnözésnek” nevezni. Pedig a hasonló körülmények között élők (feketék Amerika gettóiban, európai bevándorlók, afrikai rabszolgák és helyi indiánok leszármazottai a latin-amerikai gettókban és favelákban, írek és olaszok száz éve Amerikában, a legkülönbözőbb bevándorlók Angliában, arabok Franciaországban) mind kb. ugyanezt a típusú bűnözést csinálják. 

 

Erről a problémáról Magyarország jó pár évtizede tud, a mindenkori magyar kormány pedig megelégszik azzal, hogy látszatprojektekbe és díszcigányokba öli a pénzt, és simán eltűri az olyan intézményeket, mint a szegregált iskola, amely a problémát újratermeli. A megoldás nyilván nem a társadalom legaljáról jövő cigánygyerekek és a középosztály gyerekeinek válogatás nélküli összeengedése. De nem is itt kell nekem leírni a megoldást, szerte a világon sok helyen sikeresen kezelik a problémát, a megfelelő szakemberek nálunk is megvannak. 

 

A magyar állam szerződésben vállalta, hogy nem tart fenn szegregált, az etnikai alapú nyomort újratermelő iskolákat. Ehhez képest az ország hemzseg az ilyenektől.

 

Mire jók az egyezmények?

 

Az, hogy Magyarország nem egy „shithole” ahogy Trump elnök fogalmazott, azért van, mert Magyarország részese néhány tucat egyezménynek, amelyeket a tehenek levágásától kezdve a vonatok méretén keresztül a börtönviszonyokon át a károsanyag-kibocsátásig szabályoznak dolgokat.

 

Ezek az egyezmények összerakva kiadnak egy kultúrországot.

 

El lehet menni azokba az országokba, amelyek ezen egyezmények közül egynek vagy többnek nem tagjai. El lehet menni csillogó közel-keleti országokba, ahol a nő nem léphet ki az utcára, ha nincs egy fekete lepedővel letakarva. El lehet menni ipari országokba, amelyeket csodálunk, de nyomják a levegőbe a freont és folyóikba a nehézfémeket. El lehet menni országokba, ahol csodafegyvereket gyártanak, hetente újat, de simán lelövik az újságírót, aki rosszat mer mondani az elnökre. 

 

Magyarország a világ kb 80 százalékából nézve egy nagyon menő hely, ahol nincsenek járványok (az állam betartja a vonatkozó egészségügyi egyezményeket), nem vernek meg a rendőrségen (az állam betartja a vonatkozó rendészeti egyezményeket), nem végeznek ki ha történetesen a saját nememhez vonzódom (az állam betartja a vonatkozó emberi jogi egyezményeket), akármilyen nyelven beszélek, hoznak nekem tolmácsot a bíróságra (az állam betartja a vonatkozó igazságügyi egyezményeket), bármit levehetek a polcról és megehetek (az állam betartja a vonatkozó élelmiszerbiztonsági egyezményeket).

 

Vagyis az, hogy Magyarország jobb hely, mint Fehéroroszország, vagy Észak-Korea, netán Afganisztán és Burkina Faso, azért van, mert itt betartják a nemzetközi egyezményeket.

 

Úgy-ahogy, de betartják. Minden olyan döntés, amellyel valamelyik egyezményt nem tartjuk be, ezekhez az országokhoz visz minket közelebb.

 

Contempt of court

 

Angolszász országokban külön bűncselekmény az, ha az ember a bíróság döntését nem tartja be. Tehát ha azt mondja nekem a bíróság, hogy mutassam fel a birtokomban levő iratokat és én ezt nem teszem meg, meg fognak büntetni. Eleinte nem nagyon, valami kis pénzbüntetés vagy egyéb ejnye-bejnye lesz a vége, de ismételt vagy súlyos cselekmény esetben simán börtönbe is lehet menni érte.

 

A magyar igazságszolgáltatás egyik nagy problémája az eljárások elhúzódása, amely miatt már lecserélték az összes eljárási törvényünket, hogy attól majd milyen gyors lesz minden. Pedig az elhúzódások nagyrészt azért vannak, mert a peres felek nem szokták a rájuk vonatkozó határidőket betartani.

 

Elképzelhetetlen az olyan nálunk, hogy ha az ügyész kapott 30 napot mondjuk az okozott kár mértékét igazoló szakvélemény benyújtására, és nem nyújtják be, akkor kész, a kár nulla forint. Vagy bevárjuk azt a szakvéleményt, de aki késlekedett, az ellen eljárás indul. Hasonlóan sci-fi-be illő, ha egy apa vagy anya nem adja át a gyereket ott és akkor kapcsolattartásra, ahol és ahogy a bíróság előírta, már másnap nem tud tiszta erkölcsit kiváltani. 

 

A magyar bíróság sajnos kénytelen volt hozzászokni ahhoz, és ma már maga is részes abban, hogy a bíróságon és a bíróság előtt sincsen fegyelem. Valamit vagy betartanak, vagy nem. Valamit vagy elmondanak frankón vagy nem. Egy magyar bíró szeme se rebben, ha a tárgyalásra luxusautóval érkező, jól szituált ember azt mondja, hogy havi százötvenezer forintból él. 

 

Ezt a kurvulást emeltük most már állami szintre.

 

A kormány szerint bizonyos, jogszerűen megítélt kártérítéseket nem kell kifizetni. Már várom, hogy megkezdődjön az, hogy bizonyos (például a devizában elszámolt) kölcsönök törlesztését sem kell kifizetni, hogy bizonyos (mert megérdemelte a rohadék) büntetéseket nem kell leülni, bizonyos (mert maradt így is pont elég annak a szemétnek) kártérítéseket nem kell majd kifizetni. Legalábbis majd jó sok állampolgár szerint így lesz. 

 

És szépen elmozdulunk azokba az országoknak az irányába, ahol egy bajuszos/fejkendős/dagadt/turbános alak a tévében üvöltözve elmondja, mi az igazságos, és mi nem.

 

Ennek az útnak a végén egy teherautó áll egy fa alatt, a platón emberek, a nyakukban kötéllel.

 

A teherautó kimegy alóluk, pár percig rúgkapálnak a lábukkal, aztán már csak lógnak.

 

Az ordítozó tömeg két dolgot tudat alatt azért pontosan tud:

 

1. Az egyik, hogy az a kötél bármikor, bárkinek a nyakába kerülhet, elég ha reggel bemondja a nevét a tévé. De ugyanúgy kerülhet annak a nyakába, is, aki bemondta, vagy bemondatta. Emiatt aztán mindenki jól teszi, ha befogja a pofáját és igyekszik senkiben sem bízni, sehol, semmit nem mondani.

 

2. Jobb lenne lepattanni valami olyan országba, ahol nem ez van. 

 

Én, jelenleg még egy olyan országban élek, ahol nem ez van. De a kormányhatározat, amely felfüggeszti a bírósági ítéletek végrehajtását, nagy lépés ebbe az irányba.

 

Az írás Ésik Sándor ügyvéd Facebook-oldalán is megjelent. Olvasnál még a szerzőtől az Azonnalin? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Erre az Európai Gyógyszerügynökség hívta fel a figyelmet, miután látókörébe került több gyanús eset.

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás