+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Évértékelőt tartott szerdán Vlagyimir Putyin, legalábbis műfaját tekintve leginkább ezzel rokonítható az orosz elnök évente ebben az időszakban tartott, sajtónyilvános beszéde, amire az alkotmány kötelezi, és amit – ellentétben a Magyarországon ismert évértékelőkkel – nem a párttagok és a párt körüli holdudvar, hanem elsősorban az orosz parlament két házának képviselői előtt mond el.

 

Ahogy az évértékelőknél, itt is mindig nagyívű számvetés történik: az elnök elmondja, hogyan látja az ország jelenét és jövőjét, mik a legnagyobb kihívások és célkitűzések, kitérve a bel- és külpolitikai aspektusokra egyaránt. 

 

Putyin idén (túl azon, hogy elmondta, elégedett a védelmi erők állapotával, és történelmi feladatként aposztrofálta a demográfiai mutatók javítását) egy grandiózus alkotmánymódosítási csomagot is bejelentett, ami a jóléti intézkedésektől a jogi terminusokon át az államigazgatási változtatásokig sok minden fog tartalmazni.

 

Így többek között alkotmányba kerülhet, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimumnál, hogy a parlamenti felsőháznak jogában áll majd elbocsájtani bírákat az Alkotmánybíróságból és a Legfelsőbb Bíróságból, vagy hogy egységes közhatalmi rendszer jöjjön létre, melybe az önkormányzatok és az államigazgatási szervek is beletartoznak majd.

 

Az alkotmánymódosítási javaslat bejelentése után néhány órával a Dmitrij Medvegyev vezette kormány le is mondott arra hivatkozva, hogy a jogrendszert és a hatalmi viszonyokat átrajzoló putyini tervek érvénybe léphessenek. Erről, és hogy pontosan milyen változtatásokat jelentett be az orosz elnök, itt írtunk részletesen, itt pedig arról, hogy kicsoda a helyére ülő Mihail Misusztyin.

 

A parlament végre beleszólhatna abba, hogy ki legyen a miniszterelnök

 

A tervezett módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy

 

Putyin belengtette: a Duma, azaz a parlament alsóháza jogának kéne lennie, hogy megnevezze a miniszterelnök személyét, ezt követően pedig – a miniszterelnök javaslatára – a kormány tagjait

 

– ezek jelenleg kizárólag az elnök hatáskörébe tartoznak, és a Duma csak utólag hagyhatja jóvá az elnök személyi döntéseit. Putyin javaslata alapján tehát 180 fokos fordulat következne be: az elnöknek az eddigiekkel ellentétben nem lenne beleszólása abba, hogy ki és milyen összetételű kormányt kíván alakítani, és az elnök köteles is lenne azokat az embereket kinevezni, akiket a törvényhozók akarnak.

 

A kiskapu a dologban ott van, hogy Putyin fenntartaná a mindenkori elnök jogát arra, hogy amennyiben elégedetlen a miniszterelnök és kormánya munkájával, egyszemélyi döntés alapján meneszthesse őket hivatalukból. Ez illik is a beszéd azon kiszólásába, amiben Putyin felhívta rá a figyelmet: 

 

az eddigi félprezidenciális kormányformát – amiben az elnök nem tartozik felelősséggel a parlamentnek, azzal szemben erős vétójoggal és széles kinevezési jogkörökkel rendelkezik, valamint elnöki rendeletekkel meg is kerülheti a törvényhozást – nem kívánja érdemben megváltoztatni.

 

Az alkotmányt érintő grandiózus változásokról Putyin országos népszavazást szeretne kiírni, azt viszont nem részletezte, ezt pontosan mikor is kívánja megtartani. Mindenesetre Putyin ideje véges a kiírását illetően, hiszen az oroszoknak már 2021 őszén parlamentet kell választaniuk. 

 

Arról is beszélt az orosz államfő, hogy saját pozícióját tekintve is módosítana az alkotmányon, aminek értelmében most egymás után ugyanaz a személy csak kétszer töltheti be az elnöki hivatalt – ezt a passzust kivetetné az alkotmányból, így jogilag Putyin a 2024-es ciklusa végén nem feltétlenül kényszerülne végleg búcsúzni az elnöki széktől.

 

Hiszen láthattuk 2008-ban is, hogy kreatív jogértelmezéssel megoldható az elnöki limit kikerülése: akkor az addigi miniszterelnököt, Medvegyevet ültették az elnöki székbe, hogy azt melegen tartsa a négy évig miniszterelnöki székbe kerülő Putyinnak, aki 2012-ben, egy ciklus kihagyás után ismét elfoglalhatta az elnöki hivatalt. Ha a mostani bejelentés alapján eltörölnék az elnöki limitet, akkor Putyin jogilag 2024-ben az egymás utáni harmadik elnöki ciklusát is megkezdhetné.

 

De Putyin nem akar elnök maradni, inkább a miniszterelnöki székre pályázik

 

Legalábbis ezt valószínűsíti Rácz András, a Német Külügyi Tanács Közép- és Kelet-Európa, Oroszország és Közép-Ázsia osztályának vezető kutatója. Mint Rácz az Azonnalinak elmondta, a közép-ázsiai térségben is láthatunk a Putyinéhoz hasonlatos hatalomátmentési megoldásokat: míg Üzbegisztánban csak a politikai eliten belüli folytonosság figyelhető meg, addig Azerbajdzsánban már dinasztikus alapon oldották ezt meg úgy, hogy Ilham Aliyev elnök a saját feleségét nevezte ki alelnöknek, míg a kazah modellben Nurszultan Nazarbajev ugyan elhagyta az elnöki pozíciót, de kreált is magának Elbasy (a Nép Első Embere) néven egy új pozíciót, amiben nem csak mint a nemzet atyjaként tetszeleghet, de a tényleges elnöki hatalom nagy részét is átmentette az új hivatalába.

 

Sokat találgatták, hogy Putyin esetleg a kazah modellt kívánja követni Belarusz tervezett bekebelezésével: tavaly szeptemberben szivárgott ki az a kétoldalú, titkos megállapodás, aminek értelmében még a jelenlegi Európai Unióénál is szorosabb gazdasági együttműködés alakulhatna ki Oroszország és Belarusz között, 2021-re szinte teljes gazdasági integrációt valósítva meg a két állam között. Az egyik út Putyin előtt az lehetett volna, hogy az így létrejövő orosz-belarusz egységállam újonnan kreált elnöki pozíciójában folytassa politikai karrierjét.

 

Rácz szerint azonban a szerdai bejelentéssel úgy tűnik, ez a lehetőség lekerült a napirendről, és

 

Putyin sokkal inkább abban gondolkodik, hogy ahogy 2008-ban, úgy ismét Oroszország miniszterelnöke lehessen.

 

„Putyin a lehető legkonzervatívabb választ adta, azt, amit egyszer már megcsinált 2008-ban: az elnöki hatalom jelentős részét fokozatosan átteszik a miniszterelnökhöz” – mondta a kutató. Ennek a hosszú távú, Putyin által felügyelt folyamatnak az előkészítéseként, nyitányaként értelmezhető a parlament, és a parlamenten keresztül a mindenkori kormány és kormányfő mozgásterének növelése.

 

Miért nem akar Putyin elnök maradni?

 

Ami Rácz András szerint kijelenthető az eddigiek alapján, hogy Putyin nem akar elnök maradni, de a 2024-ig tartó elnöki ciklusát minden bizonnyal ki fogja tölteni. A szerdai bejelentés ugyanis megmutatta, hogy

 

ha nem is a nép, de a politikai elit informális nyomásgyakorlását hallja és érti Putyin is, és képes ahhoz praktikusan hozzáállni.

 

Mint az Azonnalinak Rácz elmondta, az, hogy Putyin nem akarja elnökként folytatni a pályafutását, inkább a politikai elitnek fontos üzenet, ami nagyon rosszul viselte volna, ha Putyin a 2024-2030-as elnöki ciklusra is bejelentkezett volna. Hiszen kimondatlan konszenzus volt, hogy 2024-ben Putyin távozik az elnöki székből.

 

És bár miniszterelnökként Putyin ugyanúgy hatalomban maradhatna, de az elitek szemében – jogkörök átcsoportosítása ide vagy oda – ez közel sem lenne egyenértékű azzal, ha Putyin a parlamentet feloszlatni képes, a külpolitikát és a hadsereget irányító elnök maradna. (Persze kérdés, hogy Putyin mennyire fogja tartani magát a beszédében mondottakhoz, hogy nem kívánja alapjaiban átalakítani a rendszert, és hogy végül is a jogkörök átszabása az elnök-parlament, elnök-kormány, elnök-miniszterelnök viszonylatban meddig fog elmenni tudva, hogy ellentétben a 2008-2012-es ciklussal Putyin minden bizonnyal nem fog már visszatérni az elnöki pozícióba.)

 

Ezzel ellentétben hibás lenne azt belelátni az elnöki jogkörök részleges átadásába, hogy ezzel Putyin az orosz nép szimpátiáját próbálta volna visszanyerni a tavalyi év után, amikor is a sokak számára nem tetsző, fokozatos nyugdíjkorhatár-emelés, valamint az önkormányzati választáson a fajsúlyos ellenzéki jelöltek adminisztratív ellehetetlenítése kapcsán kitört ellenzéki tüntetéshullám miatt eléggé megkopott a putyini varázs. 

 

„Az, hogy a parlamentnek több joga lesz, még nem segít azokon az ügyeken, amik miatt a lakosság tiltakozik: a korrupción, a romló életszínvonalon, az emberek feje felett döntő elit magatartásán, az elcsalt választásokon”

 

– véli Rácz. Ezeket a közvélemény – tekintve az orosz rendszer elnökközpontú jellegét – a mindenkori elnöknek hajlamos tulajdonítani, így az elnöki székből felkelve Putyin ezeket is lerázhatná magáról.

 

Medvegyevet kárpótolták, az új miniszterelnök Putyin meghosszabbított karja lehet

 

A kutató szerint naiv dolog lenne azt hinni, hogy Medvegyev saját indíttatásból mondott volna le. Annak ellenére, hogy a miniszterelnöki pozícióból eltávolították, azért Putyin nem engedte el Medvegyev kezét, nem dobta őt a szemétdombra, hanem megtették az általános biztonságpolitika ügyekkel foglalkozó Nemzeti Biztonsági Tanács (NBT) elnökhelyettesének, amit maga Putyin elnököl. 

 

„Ha valaki Putyin helyettese, az azért nem jelentéktelen poszt, még ha nem is egy miniszterelnöki pozíció”

 

– mondta Rácz az Azonnalinak, aki szerint így most Medvegyevnek lehetősége lesz beletanulni azokba a biztonságpolitikai munkákba, amikre miniszterelnökként nem volt igazán rálátása.

 

Előzetesen attól sem kell félnie Putyinnak, hogy az újonnan bejelentett miniszterelnök, Mihail Misusztyin megpróbálná őt elgáncsolni. Ahogy Rácz András elmondta, ő egy klasszikus bürokrata képében tűnt fel ezidáig, aki végzettségét tekintve közgazdász doktor, a kilencvenes években számítástechnikai céget vezetett, később a szövetségi adóhivatal élén láthattuk sokáig (az Azonnali részletes portrét is közölt az új orosz miniszterelnökről). 

 

„Mihail Misusztyin a rendszert belülről ismerő, adminisztratív technokrata, nem pedig egy karizmatikus vezető, és egyelőre úgy tűnik, Putyin kinyújtott kezeként, bábjaként fog funkcionálni”

 

– összegezte Rácz, hogy mit várhatunk az új miniszterelnöktől.

 

Elképzelhető-e, hogy valami félremegy, és megbénul Oroszország egy elnök-miniszterelnök párharcban?

 

Rácz szerint egyáltalán nem. Elvi lehetősége ugyan – a nyugati politikai logika alapján gondolkodva – meglenne, hogy kohabitáció lépjen fel, azaz egymással szembenálló elnöke és miniszterelnöke legyen az országnak, hiszen az elnököt és a parlamentet az oroszok egymástól függetlenül választják meg. Ha pedig a miniszterelnök és a kormány tagjainak megnevezése valóban a parlamenthez kerülne, amire az elnöknek érdemi ráhatása nem lenne, úgy előfordulhatna, hogy a két legfőbb közjogi méltóság egymás rovására próbálná a hétköznapokban érvényesíteni jogköreit.

 

Azonban, ahogy Rácz András elmondta, a gyakorlatban ez aligha fog bekövetkezni: túlságosan élénken él még a fejekben a kilencvenes évek kohabitációs időszaka, amikor a Kommunista Párt dominálta a parlamentet és a kormányt Borisz Jelcin elnökkel szemben.

 

„Ez a teljes káosz és döntésképtelenség időszaka volt, és egészen biztos, hogy a putyini rendszer ezt nem akarja visszahozni.”

 

Márpedig Putyinéknak úgy, ahogy eddig, ezután is meglesznek az eszközei arra, hogy szorosan felügyeljék a választásokat (ahogy azt tették az önkormányzati választásokon az ellenzéki jelöltek ellehetetlenítésével), és tegyenek róla, hogy ha még meg is gyengülnek a Putyinhoz hű erők, akkor se állhasson elő olyan helyzet, hogy a végrehajtó hatalom két feje, az elnök és a miniszterelnök egymás ellenfele legyen.

 

Putyinnak sürgős lenne átnyomnia a parlamenten az alkotmánymódosítást

 

Kérdés persze, hogy a szerdán bejelentett alkotmánymódosító csomagot Putyin mikor szándékozik elfogadtatni a parlamentben. Rácz szerint erre feltételezhetően nem kell majd 2024-ig, de még a 2021-es parlamenti választásokig sem várni:

 

Putyin valószínűleg ki fogja használni, hogy pártjának, az Egységes Oroszországnak most még megvan az alkotmányozó többsége a parlamentben, és még ebben a parlamenti ciklusban keresztül fogja vinni az alkotmánymódosítást.

 

Oroszországban ugyanis az alkotmánymódosításhoz a parlamenti képviselőkből felálló Alkotmányozó Nemzetgyűlésben kétharmados többség szükséges, míg jelenleg a Dumában háromnegyedes többsége van az Egységes Oroszországnak.

 

Ráadásul az Egységes Oroszország párt ma már Rácz elmondása szerint brutálisan népszerűtlen, ezért valószínűtlen, hogy akár komoly csalásokkal is meg lehetne nyerni az alkotmányozó többséget egy következő választáson.

 

De mindenekelőtt – amennyiben Putyin tartja magát a beszédében elmondottakhoz – még egy országos népszavazásnak is meg kellene előznie az alkotmánymódosító csomag elfogadását. Erre amúgy nem lenne szüksége az elnöknek – pont a meglévő alkotmányozó többség miatt –, és Rácz András szerint emiatt is szolgált meglepő újdonsággal a szerdai beszéd.

 

Eddig a legfelső vezetés úgy kezelte a lakossági tiltakozásokat, mint helyi ügyeket, amik nem olyan fontosak, és majd megoldják őket. Ezzel szemben most először hallottuk azt kimondani a rendszer legtetejéről, hogy „az emberek változást akarnak”.

 

„A Kreml látja a lakossági értetlenséget, és most már reagálni is hajlandó rá”

 

– indokolta a kutató Putyin népszavazási szándékát.

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb négy politikus távozott, mert nem látnak már lehetőséget a konzervatív, jobboldali politizálásra.

Lesz-e hatással a Párbeszéd és az LMP közeledésére, hogy a DK éppen nagyban gyengíti az MSZP-t? Kik fognak tárgyalni minderről? Megkérdeztük!

Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszból dönthet, és van, hogy a
közönség segítségét kéri! Videó!

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Mármint Kádár Barnabás, a momentumos jövőkutató. Február 26, Pannon Kincstár.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás