Vasárnap választ Belarusz, ahol Aljakszandr Lukasenka elnök bármit megtesz majd azért, hogy a hatodik ciklusát is megkezdhesse. De érdeke-e a Kremlnek a rezsimváltás a szomszédban? Van-e az oroszoknak Lukasenkánál jobb jelöltjük az elnöki székbe? Miért van komoly antipátia Putyin és Lukasenka között? És miért nem fogja Oroszország bekebelezni Belaruszt? Interjú Rácz Andrással, a Német Külügyi Intézet (DGAP) munkatársával.
Mit akar Putyin a héten bejelentett alkotmányreformmal? Rácz András, a Német Külügyi Tanács kutatója elmagyarázza az Azonnalinak.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének többsége viszont igen, így Moszkva újra szavazhat a strasbourgi székhelyű gyűlésben. A szavazati jogok teljes visszaállításával egyébként csak a Fidesz nem értett egyet, a Jobbikos Gyöngyösi Márton és az MSZP-s Gurmai Zita igen. Hogy miért, azt is elmondták az Azonnalinak.
Az orosz média nyomán a nyugati sajtóban is felbukkant a hír, miszerint a tavaly újraválasztott Vlagyimir Putyin orosz államfő már azon gondolkozik, hogy a negyedik elnöki ciklusa 2024-ben esedékes lejárta után egy közös orosz-belorusz államalakulat vezetőjeként maradna hatalomban. Erre egy húsz évvel ezelőtti szerződés adhat felhatalmazást, de vajon megérné-e vállalnia az ezzel járó kockázatokat Putyinnak? Vagy az orosz elnök egészen más terveket dédelget?