+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 15. szerda, 16:44
Pontosan mit jelentett be Vlagyimir Putyin? Formálódik a Putyin nélküli Oroszország? Lehet-e törés az elnök és Medvegyev között? És miért gyengíti magát a parlament rovására az elnök? Keressük az okokat! Öt kérdés, öt válasz.

Egy szokásos éves államfői sajtókonferencia, óriási előkészületek, nagy bejelentések: erre számíthattunk Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos év eleji beszéde előtt,

 

de talán azt senki nem várta, hogy a beszéd hatására az orosz kormány rögtön le is mond.

 

Az elnöki beszédet a vendéglátóegységekben, mozikban, a marsrutkákban, de még a nemzetközi űrállomáson is közvetítették. Az eseményen ott volt majdnem ezer újságíró, a parlament két házának tagjai, a kormánytagok, alkotmánybírók, kormányzók, regionális képviselők, nagy bejelentésre lehetett tehát számítani.

 

Mit jelentett be Putyin?

 

Többek között egy nagyszabású alkotmánymódosítási csomagot, amiben jóléti intézkedésektől a jogi terminusokon át az államigazgatási változtatásokig szinte minden van:

 

+ Az orosz alkotmánynak az orosz jogrendszerben a nemzetközi joggal szemben prioritást kell élveznie.

 

+ Tisztségviselők, képviselők és bírák nem rendelkezhetnek állampolgársággal vagy letelepedési engedéllyel más országokban.

 

+ Egy elnökjelöltnek

 

legalább huszonöt éven át Oroszországban kell élnie, és soha nem rendelkezhet külföldi állampolgársággal.

 

Ezzel például azok sem indulhatnának elnökjelöltként, akik több országnak is az állampolgárai. Sok zsidó származású orosz például orosz és izraeli állampolgársága mellé vásárolt magának ciprusi állampolgárságot is, miután erre a kis szigetország letelepedési programja lehetőséget biztosít.

 

+ Az alkotmányból eltávolítják azt a passzust, miszerint valakit nem lehet „sorban” kettőnél több elnöki ciklusra megválasztani (emiatt tudott Putyin „tandemezni” Medvegyevvel 2008 és 2012 között, majd visszatérni).

 

+ Egységes közhatalmi rendszer jön létre, melybe az önkormányzatok és az államigazgatási szervek is beletartoznak majd.

 

+ Az Alkotmány meghatározza majd, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimumnál.

 

+ Megerősödik majd a még Putyin által felállított tanácsadó testület, az Államtanács alkotmányos szerepe.

 

+ Kiterjesztik az orosz parlament szerepét a kormányalakítással kapcsolatosan. Az Állami Duma (alsóház) hozzájárulása kell majd a miniszterelnök kinevezéséhez, majd javaslatot tesz a kormánytagokra. Őket az elnöknek el kell majd fogadnia.

 

Magyarán: az elnökkel szemben a parlament szerepe megerősödik majd.

 

+ Az állami erőszakszervezetek vezetőit a Föderációs Tanáccsal (felsőházzal) való konzultációt követően az elnök nevezi ki.

 

+ A felsőháznak jogában áll majd elbocsájtani bírákat az Alkotmánybíróságból és a Legfelsőbb Bíróságból.

 

+ Az Alkotmánybíróságnak, amennyiben az elnök erre kéri, jogában áll majd dönteni egy intézkedés alkotmányosságáról, még mielőtt azt az elnök aláírná.

 

PUTYIN LELKES KÖZÖNSÉGE, BALRÓL A MÁSODIK MEDVEGYEV KORMÁNYFŐ, DE FELTŰNIK A KÉPEN KIRILL MOSZKVAI PÁTRIÁRKA IS.

 

Akkor ezután gyenge elnöke lesz Oroszországnak?

 

Közel sem, de legalábbis gyengébb lesz. Putyin most tehette le az utána jövő orosz hatalmi struktúra alapjait. 2018-ban hat évre elnökké választották, ezt követően viszont egy újabb ciklusra már csak akkor lenne lehetősége, ha alkotmányt módosítana ennek érdekében: ha ezt most megteszi, elvileg maradhat, de a vezető már 2024-re 72 éves lesz.

 

A javaslatok egy egészen más vezetési struktúrát fektetnek le, ahol az elnök szerepe bár még továbbra is meghatározó az ország vezetésében, a parlament jogkörei viszont némileg megnőnek.

 

Oroszországból még ezzel együtt sem lesz parlamentáris köztársaság

 

– az elnök marad a hadsereg főparancsnoka, övé az erőszakszervezetek vezetőinek kiválasztási joga is, és menesztheti is a kormányt, vagy annak egyes tagjait. De jelentős változás lesz, ha a kormány kiválasztásában immár a parlament is alapvető szerepet kapna.

 

Miért mondott le emiatt a kormány?

 

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint erre szükség van a Putyin által javasoltak miatt. „Ezek a változtatások elfogadásuk után... nemcsak az Alkotmány cikkelyeiben, de a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom megosztásában is komoly változásokat jelentenek majd” – indokolt a kormányfő. Hozzátette:

 

a kormánynak lehetővé kell tennie, hogy a Putyin által felvázolt változtatások életbe léphessenek.

 

„Ezen körülmények között szerintem a leghelyesebb, ha az Alkotmány 117. cikke értelmében a jelenlegi kormány lemond” – érvelt Medvegyev.

 

A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSE, MELYET PUTYIN ELNÖKÖL

 

Törés lehet Medvegyev és Putyin között?

 

Felületesen erre következtethetnénk, hiszen a kormány lemondása után Putyin azt nyilatkozta,

 

köszöni a munkát a kabinet tagjainak, „még akkor is, ha nem minden sikerült”.

 

Ugyanakkor nem úgy tűnik, hogy az orosz hatalmi struktúrán belüli törés okozta a lemondást, inkább úgy, hogy Putyin bejelentése, majd ezt követően a kormány lemondása már régóta tervben volt. Új választásokról egyelőre nincs szó, a Medvegyev-kormány pedig ügyvivő kormányként még hivatalban marad. Ráadásul Putyin azt is felajánlotta, hogy létrehozza a Biztonsági Tanács elnökhelyettesi posztját (jelenleg a tanács elnöke maga Putyin), erre a posztra pedig Medvegyevet nevezné ki. Ezzel a leköszönő kormányfő védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozna.

 

Mit jelent ez Oroszország számára?

 

Putyin nyilvánvalóan próbál új életet lehelni eddig elég sikertelen elnöki ciklusába: népszerűsége 2018 óta óriásit zuhant, akkor jelentette be ugyanis a nyugdíjreformot is, mely fokozatosan jelentősen megemeli a nyugdíjkorhatárt. A reform miatt óriási tömegtüntetések indultak, ahogyan Putyin reputációjának az sem tett jót, hogy a moszkvai városi Duma (Moszgorduma) tavaly szeptemberi választásain pártjának emberei még annak ellenére is alig tudtak többséget szerezni a testületben, hogy a választási szervek nyilvánvalóan próbálták kigáncsolni a rendszeren kívüli ellenzék jelöltjeit.

 

Mindezt úgy, hogy Moszkva utcáin tavaly nyáron az évtized egyik legnagyobb ellenzéki tüntetését tartották.

 

Bár Putyin mai bejelentésén túl még nem sok konkrétumot tudunk, a Vedomosztyinak nyilatkozó elemzők szerint Putyin próbálja az intézmények szerepét erősíteni az utána jövő hatalmi struktúrában: így szavatolhatja, hogy az utána következő elnököt az intézmények szemmel tarthassák. A politológusok szerint a reformra szükség volt, hiszen így növelhető a közigazgatás hatékonysága, enélkül pedig az ország sem halad előre.

 

FOTÓK: Kreml.ru

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás