+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 15. szerda, 16:44
Pontosan mit jelentett be Vlagyimir Putyin? Formálódik a Putyin nélküli Oroszország? Lehet-e törés az elnök és Medvegyev között? És miért gyengíti magát a parlament rovására az elnök? Keressük az okokat! Öt kérdés, öt válasz.

Egy szokásos éves államfői sajtókonferencia, óriási előkészületek, nagy bejelentések: erre számíthattunk Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos év eleji beszéde előtt,

 

de talán azt senki nem várta, hogy a beszéd hatására az orosz kormány rögtön le is mond.

 

Az elnöki beszédet a vendéglátóegységekben, mozikban, a marsrutkákban, de még a nemzetközi űrállomáson is közvetítették. Az eseményen ott volt majdnem ezer újságíró, a parlament két házának tagjai, a kormánytagok, alkotmánybírók, kormányzók, regionális képviselők, nagy bejelentésre lehetett tehát számítani.

 

Mit jelentett be Putyin?

 

Többek között egy nagyszabású alkotmánymódosítási csomagot, amiben jóléti intézkedésektől a jogi terminusokon át az államigazgatási változtatásokig szinte minden van:

 

+ Az orosz alkotmánynak az orosz jogrendszerben a nemzetközi joggal szemben prioritást kell élveznie.

 

+ Tisztségviselők, képviselők és bírák nem rendelkezhetnek állampolgársággal vagy letelepedési engedéllyel más országokban.

 

+ Egy elnökjelöltnek

 

legalább huszonöt éven át Oroszországban kell élnie, és soha nem rendelkezhet külföldi állampolgársággal.

 

Ezzel például azok sem indulhatnának elnökjelöltként, akik több országnak is az állampolgárai. Sok zsidó származású orosz például orosz és izraeli állampolgársága mellé vásárolt magának ciprusi állampolgárságot is, miután erre a kis szigetország letelepedési programja lehetőséget biztosít.

 

+ Az alkotmányból eltávolítják azt a passzust, miszerint valakit nem lehet „sorban” kettőnél több elnöki ciklusra megválasztani (emiatt tudott Putyin „tandemezni” Medvegyevvel 2008 és 2012 között, majd visszatérni).

 

+ Egységes közhatalmi rendszer jön létre, melybe az önkormányzatok és az államigazgatási szervek is beletartoznak majd.

 

+ Az Alkotmány meghatározza majd, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimumnál.

 

+ Megerősödik majd a még Putyin által felállított tanácsadó testület, az Államtanács alkotmányos szerepe.

 

+ Kiterjesztik az orosz parlament szerepét a kormányalakítással kapcsolatosan. Az Állami Duma (alsóház) hozzájárulása kell majd a miniszterelnök kinevezéséhez, majd javaslatot tesz a kormánytagokra. Őket az elnöknek el kell majd fogadnia.

 

Magyarán: az elnökkel szemben a parlament szerepe megerősödik majd.

 

+ Az állami erőszakszervezetek vezetőit a Föderációs Tanáccsal (felsőházzal) való konzultációt követően az elnök nevezi ki.

 

+ A felsőháznak jogában áll majd elbocsájtani bírákat az Alkotmánybíróságból és a Legfelsőbb Bíróságból.

 

+ Az Alkotmánybíróságnak, amennyiben az elnök erre kéri, jogában áll majd dönteni egy intézkedés alkotmányosságáról, még mielőtt azt az elnök aláírná.

 

PUTYIN LELKES KÖZÖNSÉGE, BALRÓL A MÁSODIK MEDVEGYEV KORMÁNYFŐ, DE FELTŰNIK A KÉPEN KIRILL MOSZKVAI PÁTRIÁRKA IS.

 

Akkor ezután gyenge elnöke lesz Oroszországnak?

 

Közel sem, de legalábbis gyengébb lesz. Putyin most tehette le az utána jövő orosz hatalmi struktúra alapjait. 2018-ban hat évre elnökké választották, ezt követően viszont egy újabb ciklusra már csak akkor lenne lehetősége, ha alkotmányt módosítana ennek érdekében: ha ezt most megteszi, elvileg maradhat, de a vezető már 2024-re 72 éves lesz.

 

A javaslatok egy egészen más vezetési struktúrát fektetnek le, ahol az elnök szerepe bár még továbbra is meghatározó az ország vezetésében, a parlament jogkörei viszont némileg megnőnek.

 

Oroszországból még ezzel együtt sem lesz parlamentáris köztársaság

 

– az elnök marad a hadsereg főparancsnoka, övé az erőszakszervezetek vezetőinek kiválasztási joga is, és menesztheti is a kormányt, vagy annak egyes tagjait. De jelentős változás lesz, ha a kormány kiválasztásában immár a parlament is alapvető szerepet kapna.

 

Miért mondott le emiatt a kormány?

 

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint erre szükség van a Putyin által javasoltak miatt. „Ezek a változtatások elfogadásuk után... nemcsak az Alkotmány cikkelyeiben, de a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom megosztásában is komoly változásokat jelentenek majd” – indokolt a kormányfő. Hozzátette:

 

a kormánynak lehetővé kell tennie, hogy a Putyin által felvázolt változtatások életbe léphessenek.

 

„Ezen körülmények között szerintem a leghelyesebb, ha az Alkotmány 117. cikke értelmében a jelenlegi kormány lemond” – érvelt Medvegyev.

 

A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSE, MELYET PUTYIN ELNÖKÖL

 

Törés lehet Medvegyev és Putyin között?

 

Felületesen erre következtethetnénk, hiszen a kormány lemondása után Putyin azt nyilatkozta,

 

köszöni a munkát a kabinet tagjainak, „még akkor is, ha nem minden sikerült”.

 

Ugyanakkor nem úgy tűnik, hogy az orosz hatalmi struktúrán belüli törés okozta a lemondást, inkább úgy, hogy Putyin bejelentése, majd ezt követően a kormány lemondása már régóta tervben volt. Új választásokról egyelőre nincs szó, a Medvegyev-kormány pedig ügyvivő kormányként még hivatalban marad. Ráadásul Putyin azt is felajánlotta, hogy létrehozza a Biztonsági Tanács elnökhelyettesi posztját (jelenleg a tanács elnöke maga Putyin), erre a posztra pedig Medvegyevet nevezné ki. Ezzel a leköszönő kormányfő védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozna.

 

Mit jelent ez Oroszország számára?

 

Putyin nyilvánvalóan próbál új életet lehelni eddig elég sikertelen elnöki ciklusába: népszerűsége 2018 óta óriásit zuhant, akkor jelentette be ugyanis a nyugdíjreformot is, mely fokozatosan jelentősen megemeli a nyugdíjkorhatárt. A reform miatt óriási tömegtüntetések indultak, ahogyan Putyin reputációjának az sem tett jót, hogy a moszkvai városi Duma (Moszgorduma) tavaly szeptemberi választásain pártjának emberei még annak ellenére is alig tudtak többséget szerezni a testületben, hogy a választási szervek nyilvánvalóan próbálták kigáncsolni a rendszeren kívüli ellenzék jelöltjeit.

 

Mindezt úgy, hogy Moszkva utcáin tavaly nyáron az évtized egyik legnagyobb ellenzéki tüntetését tartották.

 

Bár Putyin mai bejelentésén túl még nem sok konkrétumot tudunk, a Vedomosztyinak nyilatkozó elemzők szerint Putyin próbálja az intézmények szerepét erősíteni az utána jövő hatalmi struktúrában: így szavatolhatja, hogy az utána következő elnököt az intézmények szemmel tarthassák. A politológusok szerint a reformra szükség volt, hiszen így növelhető a közigazgatás hatékonysága, enélkül pedig az ország sem halad előre.

 

FOTÓK: Kreml.ru

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb négy politikus távozott, mert nem látnak már lehetőséget a konzervatív, jobboldali politizálásra.

Lesz-e hatással a Párbeszéd és az LMP közeledésére, hogy a DK éppen nagyban gyengíti az MSZP-t? Kik fognak tárgyalni minderről? Megkérdeztük!

Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszból dönthet, és van, hogy a
közönség segítségét kéri! Videó!

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Mármint Kádár Barnabás, a momentumos jövőkutató. Február 26, Pannon Kincstár.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás