+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 1. szombat, 07:47
Putyin felkavarta az orosz politikai állóvizet, mikor január közepén komoly alkotmányos reformtervekkel állt elő, ezt követően pedig lemondott a Medvegyev-kormány is: sokak számára tűnt úgy, hogy Putyin saját utódlását egyengeti, de milyen változást is hozhatnak majd a reformok? Új sorozatunkban Oroszország-szakértőkkel együtt keressük erre a választ. Elsőként Ben Noble, a University College London Kelet-Európa- és szlavisztika-tanszékének oktatója válaszol!

Hogyan értékelné Vlagyimir Putyin alkotmánymódosító terveit? Gondolja, hogy immár felkészíti az orosz politikát a posztputyini évekre, vagy csupán 2024 után már nem elnökként képzeli magát?

 

Őszintén szólva: nem tudom. Amit tudunk, hogy ezeket a változtatásokat a „2024-kérdés” motiválja – ekkor kellene ugyanis Putyinnak leköszönnie (legalábbis az orosz alkotmány jelenlegi szövegezése szerint) az elnöki posztról, habár ő ezt természetesen nem emelte ki nyíltan a január 15-ös, Szövetségi Gyűlés előtt tartott beszédében. Nagy vonalakban úgy tűnik, Putyin egy sor lehetséges forgatókönyvet vázol fel,

 

amelyek anélkül teszik lehetővé azt, hogy valamilyen formában hatalomban maradjon 2024 után, hogy bármelyik út mellett is el kéne köteleződnie.

 

Teljesen érthető, hogy miért nem tudjuk, mit tervez: ha ezt máris közölné, akkor fennállna annak a veszélye, hogy vezetőként „béna kacsává” válna.

 

Több értelmezés is létezik azzal kapcsolatban, hogy miért javasolta Putyin ezeket a változtatásokat: egyesek szerint azzal demokratizálná Oroszországot, hogy több hatalmat ad a parlament kezébe, mások úgy gondolják, a hatalmi struktúrát szeretné újraosztani. Ön mit gondol?

 

Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy ezen változtatásokat azért javasolta volna Putyin, mert kifejezetten vágyna arra, hogy önmaga ellenében erősítse meg a parlamentet. Már többször beszélt ugyanis a parlamentáris demokrácia működésképtelenségéről Oroszországban, mondván, hogy az erős elnöki szerepkör kulcsfontosságú az ország territoriális integritása és működése szempontjából.

 

Putyin az ügyről alkotott valódi álláspontját az is jelzi, hogy mekkora a különbség a január 15-i beszédében részletesen elmondottak, valamint az Állami Duma – a nemzeti parlament, a Szövetségi Gyűlés alsóháza elé már beterjesztett alkotmánymódosítási javaslat között. Míg Putyin január 15-i beszéde egyértelműen utalt arra, hogy az elnöki szerepkörből több hatalmat helyezzenek a miniszterelnök és a törvényhozás kezébe,

 

a tényleges törvényjavaslat már sokkal kevésbé egyértelmű – egyes elemzők szerint azzal valójában még növekedett is az elnökség befolyása.

 

Mindazonáltal még ha egy kis hatalmat is átirányítanának a többi orosz hatalmi ág kezébe, és ezzel az egyének és intézmények kapcsolata fontosabbá válna, az pozitív változást hozna az ország politikai életébe.

 

Putyin Mihail Misusztyint, az adóhatóság korábbi elnökét nevezte ki miniszterelnöknek. Ön mit vár tőle? Hidegvérű technokrata lesz, vagy válhat belőle karizmatikus, népszerű politikus?

 

Misusztyin még a technokraták közt is technokrata. Kompetens, nagyra becsült (legalábbis sok orosz magasrangú tisztségviselő által), és fontos technológiai reformoknak állt az élére. Ráadásul nincsen külön hatalmi bázisa, nem is egy ismert név, ez pedig máris vonzó választássá tette Putyin szemében: így ugyanis sem az elit, sem a közvélemény szemében nem tűnik úgy, hogy Putyin riválisává léphetne elő. Vannak arra utaló jelek, hogy Misusztyin növelné az állami kiadásokat, ezt pedig a társadalom jól fogja fogadni. De még ha népszerű miniszterelnökké is lesz, nem tudom elképzelni, hogy karizmatikus vezető váljék belőle.

 

Mit gondol, miért kellett mennie az előző kormánynak? Putyin elégedetlen volt Medvegyevvel miniszterelnökként?

 

Medvegyev mélységesen népszerűtlen. A Levada Center közvélemény-kutatása szerint a tetszési indexe 38 százalékos, jóval kisebb, mint Putyiné.

 

Medvegyev népszerűtlensége nem meglepő, hiszen gyakran a kormány a bűnbak, ha valami nem jól alakul, főleg a gazdaságban.

 

Medvegyev kirúgásával – merthogy lényegében ez történt, még ha hivatalosan ő is volt az, aki átadta felmondólevelét Putyinnak – az elnök olyan lépést tett, ami jól csapódhat le a közvéleményben. Azzal pedig, hogy új miniszterelnököt és új kormányt nevezett ki, Putyin kétségkívül azt várta, hogy úgy látsszon, még inkább felkavarta az állóvizet: a változtatások ugyanis így nemcsak a formális szabályokra, de az arcokra is kiterjednek.

 

Mit gondol, jól fogadja majd a reformokat a közvélemény? Hogy vélekedik az orosz társadalom a témáról?

 

Az első közvélemény-kutatások után úgy tűnik, Putyin népszerűsége megugrott január 15-ét követően. Nem tudni viszont, hogy ez az ugrás pontosan minek is szól – azt, hogy mi lesz a reformok szélesebb körű fogadtatása, csak az idő fogja megmondani. És persze csak idővel válik majd világossá, hogy pontosan mi fog megváltozni –

 

már, ha egyáltalán változik bármi.

 

Mit fog csinálni Vlagyimir Putyin 2024-ben? Mondjon pár lehetséges forgatókönyvet!

 

Mint Oroszországgal foglalkozó politikai elemző, hihetetlenül óvatos lennék a jósolgatással kapcsolatban: a politológusok gyakran nyúltak már mellé nagyon, mikor a jövőbeli fejleményeket prognosztizálták. Valószínűleg ez is a része a Kreml stratégiájának – hagyják, hogy az emberek találgassanak és ellenkezzenek egymással. Mindez pedig segít fenntartani a bizonytalanságot afelől, hogy mit is fog csinálni Putyin 2024-ben.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás