+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerő András
2020. január 15. szerda, 06:45
Jelentős előrelépések a környezetvédelem területén, hosszabban és jobban élő emberek, emancipálódó Közép-Európa, a magyar nepotizmus térhódítása: Gerő András írta meg nekünk, mit írna a 2010-es évekről a jövő történelemkönyvébe.

Idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni: mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv? Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tizes éveket Magyarország történelmében.​ Ezúttal Gerő András írta ezt meg nekünk.

 

+ + +

 

A 2010-es évek globálisan, civilizatórikus szempontból rendkívül kedvező időszaknak számítottak.

 

Érezhetően – noha nem minden országban egyenlően – nőtt az emberek várható élettartama; a gyerekhalandóság rekordalacsonnyá vált; a fertőző betegségek visszaszorultak. Az előző időszakokhoz képest lényegesen csökkent a szélsőséges szegénység. A 2010-es évek végére a világ összlakosságának kevesebb, mint 10 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, miközben a megelőző korokban ennél jóval magasabb arányok léteztek. Összességében tehát a 2010-es évekre az emberek hosszabb ideig és jobban éltek.

 

Környezetvédelmi szempontból is jelentős előrelépés történt. A 2010-es évekre az elektronikus kommunikáció miatt csökkent a papírfelhasználás; az okostelefonok miatt csökkent a fényképezőgépekhez, komputerekhez, kamerákhoz felhasznált, a természeti forrásokat erőteljesen igénybe vevő nyersanyagmennyiség. A ledes égők térhódítása nyomán csökkent a felhasznált árammennyiség, illetve az energiaszükséglet.

 

Az új technológiák miatt az új épületek esetében jelentősen visszaszorult a szükséges acélmennyiség. Mindez azt eredményezte, hogy a megnövekedett számú emberiség a meglévő forrásaival takarékosabban és jobban tudott bánni. Igaz ez az egyik legnagyobb természeti kincsre, a vízre is. A víz legnagyobb fogyasztója a mezőgazdaság, és ez a 2010-es évekre rendkívül nagyot fejlődött, ami annyit tesz, hogy ekkor már jóval kevesebb területen állították elő azt az élelmiszermennyiséget, ami a megnövekedett számú emberiség számára elegendőnek bizonyult.

 

A világ tehát a 2010-es évekre jobb lett, mint annak előtte volt, de ez nem azt jelenti, hogy problémamentessé vált volna. Maradtak továbbra is konfliktuszónák, amelyekben nem egyszer fegyveres összeütközések alakultak ki. A konszolidált társadalmakat fenyegette a terrorizmus veszélye, amely sokszor véres merényletekben öltött testet.

 

Kontinensünk, Európa számára ez mégis inkább a pozitívumok, mintsem a negatívumok évtizede volt. A második világháború utáni Európa legnagyobb intézményes vívmánya, az Európai Unió számára ez az évtized arról szólt, hogy megérlelje saját reformját. Kiderült, hogy nem lehet megkerülni a szupranacionális és nemzeti elv konfliktusát; szembe kell nézni a Balkán integrációjával és az Unión kívüli világ kihívásaival. A 2010-es évek az Unión belüli közép-európai együttműködés minden eddiginél határozottabb jeleit mutatta. Ez az együttműködés arról szólt, hogy

 

Közép-Európa emancipálódni kíván, s így tudatosítja az Unióval, hogy Európának több arca van, s az univerzális európai normák és a lokális nemzeti normák arányát újra kell szabni.

 

Az Unió ebbéli sajátos rugalmatlanságát egyébként mutatta az is, hogy Nagy-Britannia kivált ebből az európai szerveződésből, ami egyértelműen veszteség az intézményesült Európa szempontjából.

 

Magyarország a közép-európai emancipációs folyamatban kulcsszerepet játszott; egyfajta motorja volt a V4-ek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) együttműködésének. Az önmeghatározása szerint erőteljes nemzeti ideológiát hangoztató kormány ebbéli tevékenysége – jó néhány konfliktus árán – hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió magországai Közép-Európát önálló tényezőnek tekintsék. A 2010-es években Magyarország politikai erejét főként az adta, hogy kormányzata több választáson is rendkívül erős választói felhatalmazással rendelkezett, aminek részben az volt az oka, hogy a 2008-as válság után az ország ebben az időszakban gazdasági bővülést élt át, amelynek eredményei a társadalom jelentős részébe leszivárogtak.

 

A magát nemzetinek valló kormányzat sokat tett a kisebbségi magyarokért, illetve erőteljesen törekedett egy hozzá lojális középosztály és nagypolgárság megteremtésére. Ez utóbbi érdekében nem riadt vissza attól sem, hogy

 

a politika eszközével segítse ennek a vállalkozói-tőkés rétegnek a létrejöttét, amivel jelentősen korlátozta a meritokratikus elv érvényesülését, és egyben teret adott a magyar históriában oly nagy tradíciókkal rendelkező nepotizmusnak.

 

Ez a folyamat egyszerre testesítette meg a magyar társadalom polgári típusú önépítkezését és a polgári politikai és mentális normák rombolását. Nemzetközi és magyar kritikusai – különösebb társadalomtörténeti érzékenység nélkül – antidemokratizmussal vádolták, miközben a 2010-es években rajta kívül sem szervezetileg, sem politikai alternativitás tekintetében nem volt más, társadalomtörténeti értelemben is kormányképes erő.

 

Persze a történelem tanulmányozásánál sosem árt figyelembe venni egy nagyon fontos megfontolást. Hector Berlioznak, a 19. századi jeles francia zeneszerzőnek tulajdonítják a mondatot. Így szól: „Az idő nagy tanítómester, de sajnos, minden tanítványát megöli.”

 

Gerő András, történesz, a Central European University (CEU) egyetemi tanára, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. Az ELTE-n szerzett történész diplomát, a történettudományok doktora és akadémiai doktora. Kutatási területe az Osztrák-Magyar Monarchia kultúr- és politikatörténete, a magyar polgárosodás folyamata és a magyarországi zsidóság története. Több, mint harminc magyar- és angolnyelvű monográfia szerzője.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.

Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére,
akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel.

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás