+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 12. vasárnap, 17:15
Jósolni nehéz, főleg ha a jövőről van szó. Éppen ezért nem is arra kértünk több neves magyar (vagy magyar származású) történészt, értelmiségit, hogy a jövőről beszéljenek nekünk. De azt viszont kértük tőlük, hogy mondják el: miként láthatja a jövő történelemkönyve a mögöttünk hagyott közelmúltat. Indul az Azonnali új cikksorozata.

Nemrég a Politico amerikai kiadásában egy hosszú cikk jelent meg, amiben több neves amerikai történész írta le: szerintük mi áll majd a jövő történelemkönyvében a 2010-es évekről. Mivel ők főleg az amerikai politikára és társadalomra fókuszáltak, az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni:

 

mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv?

 

Nem akarunk belemenni abba a vitába, hogy mikor kezdődik az új évtized, mert az is elég: idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Noha 1990-ben még általános iskolába se jártam, mégis értelemszerűen közelebb érzem magamhoz, mint az évszázad közepét, aminek eléréséhez mégis ezentúl napról napra már csak kevesebb, mint harminc évet kell kibírnunk. Valahogy az eddig eltelt harmincat is kibírtuk.

 

A 2010-es évek most értek véget. Nem kötődik olyan nagy változás hozzájuk, mint a kilencvenes évekhez, amikor a kétpólusú világ végének lehetősége köszöntött be – a sokszor félreértetten idézett „történelem vége”. De a 2000-es évekhez képest, amelyeket a 2001. szeptember tizenegyedikei sokk határozott meg, se tűnhetnek a 2010-es évek annyira lényegbevágó határnak. De persze az is lehet, hogy a történelmet csak akkor észleljük, amikor már nem élünk benne. Most viszont még a 2010-es éveket érezzük magunkénak, hiába fordult a számláló.

 

Biztos mindenkinek vannak személyes, egyéni történetei ebből az évtizedből, amely olyan gyorsan elmúlt. Felgyorsult az idő? Miben lett más a világ, mint 2010 januárjában volt? Mi változott Magyarország politikájában, társadalmában – és főleg: minek, kinek köszönhetően?

 

Mi lesz az a hosszabb bekezdés, amely egy 2050-es tankönyvben fog szólni a 2010-es évekről? Orbán Viktor országlása? A rendszerváltás rendszerének vége? (Ennek a kérdésnek szenteltünk is már egy hosszabb vitát.) Donald Trump győzelme, és a britek EU-ból való kilépése? A menekültáradat? A médiafogyasztási és kommunikációs szokásaink végérvényes megváltozása? A Jobbik balra fordulása, és az európai széljobb felfutása? Esetleg egyik sem, mert a történelmi távból majd más látszik fontosnak?

 

Ennyiben mégis jóslásra kértük a történészeket. Történészi érzékkel próbálják meg kitalálni, hogy abból a kavalkádból, amiben annyi minden tűnhet ma fontosnak, mi kerül tényleg majd harminc év múlva egy történelemkönyv lapjaira?

 

A történelmi tudás persze sohasem objektívabb, mint a ma vitája. Ahogy a mának, úgy a tegnapnak is ezernyi jelentése van. Attól függően, ki, hol és mire figyelve írja.

 

Egy 2050-es történelemtankönyv se tudja elsimítani mai harcainkat, vitáinkat.

 

Legfeljebb abban bízhatunk, hogy érdektelenné válnak mai megosztottságaink. Bár egy országban, ahol százéves ügyeken is internetes kommentfolyamokban alakulhat ki lincshangulat, nem kell nagy jóstehetség megjövendölni: 2050-ben se lesz elég egy tankönyv, hogy az mindenkit kielégítsen 2010 kapcsán. Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tizes éveket Magyarország történelmében.

 

Izgalmas lesz, az első cikk hétfőn jelenik meg az Azonnalin.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás