Mit írnak majd a 2050-es történelemkönyvek a 2010-es évekről?

Jósolni nehéz, főleg ha a jövőről van szó. Éppen ezért nem is arra kértünk több neves magyar (vagy magyar származású) történészt, értelmiségit, hogy a jövőről beszéljenek nekünk. De azt viszont kértük tőlük, hogy mondják el: miként láthatja a jövő történelemkönyve a mögöttünk hagyott közelmúltat. Indul az Azonnali új cikksorozata.

Nemrég a Politico amerikai kiadásában egy hosszú cikk jelent meg, amiben több neves amerikai történész írta le: szerintük mi áll majd a jövő történelemkönyvében a 2010-es évekről. Mivel ők főleg az amerikai politikára és társadalomra fókuszáltak, az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni:

Nem akarunk belemenni abba a vitába, hogy mikor kezdődik az új évtized, mert az is elég: idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Noha 1990-ben még általános iskolába se jártam, mégis értelemszerűen közelebb érzem magamhoz, mint az évszázad közepét, aminek eléréséhez mégis ezentúl napról napra már csak kevesebb, mint harminc évet kell kibírnunk. Valahogy az eddig eltelt harmincat is kibírtuk.

A 2010-es évek most értek véget. Nem kötődik olyan nagy változás hozzájuk, mint a kilencvenes évekhez, amikor a kétpólusú világ végének lehetősége köszöntött be – a sokszor félreértetten idézett „történelem vége”. De a 2000-es évekhez képest, amelyeket a 2001. szeptember tizenegyedikei sokk határozott meg, se tűnhetnek a 2010-es évek annyira lényegbevágó határnak. De persze az is lehet, hogy a történelmet csak akkor észleljük, amikor már nem élünk benne. Most viszont még a 2010-es éveket érezzük magunkénak, hiába fordult a számláló.

Biztos mindenkinek vannak személyes, egyéni történetei ebből az évtizedből, amely olyan gyorsan elmúlt. Felgyorsult az idő? Miben lett más a világ, mint 2010 januárjában volt? Mi változott Magyarország politikájában, társadalmában – és főleg: minek, kinek köszönhetően?

Mi lesz az a hosszabb bekezdés, amely egy 2050-es tankönyvben fog szólni a 2010-es évekről? Orbán Viktor országlása? A rendszerváltás rendszerének vége? (Ennek a kérdésnek szenteltünk is már egy hosszabb vitát.) Donald Trump győzelme, és a britek EU-ból való kilépése? A menekültáradat? A médiafogyasztási és kommunikációs szokásaink végérvényes megváltozása? A Jobbik balra fordulása, és az európai széljobb felfutása? Esetleg egyik sem, mert a történelmi távból majd más látszik fontosnak?

Ennyiben mégis jóslásra kértük a történészeket. Történészi érzékkel próbálják meg kitalálni, hogy abból a kavalkádból, amiben annyi minden tűnhet ma fontosnak, mi kerül tényleg majd harminc év múlva egy történelemkönyv lapjaira?

A történelmi tudás persze sohasem objektívabb, mint a ma vitája. Ahogy a mának, úgy a tegnapnak is ezernyi jelentése van. Attól függően, ki, hol és mire figyelve írja.

Legfeljebb abban bízhatunk, hogy érdektelenné válnak mai megosztottságaink. Bár egy országban, ahol százéves ügyeken is internetes kommentfolyamokban alakulhat ki lincshangulat, nem kell nagy jóstehetség megjövendölni: 2050-ben se lesz elég egy tankönyv, hogy az mindenkit kielégítsen 2010 kapcsán. Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tizes éveket Magyarország történelmében.

Izgalmas lesz, az első cikk hétfőn jelenik meg az Azonnalin.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali