+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 12. vasárnap, 17:15
Jósolni nehéz, főleg ha a jövőről van szó. Éppen ezért nem is arra kértünk több neves magyar (vagy magyar származású) történészt, értelmiségit, hogy a jövőről beszéljenek nekünk. De azt viszont kértük tőlük, hogy mondják el: miként láthatja a jövő történelemkönyve a mögöttünk hagyott közelmúltat. Indul az Azonnali új cikksorozata.

Nemrég a Politico amerikai kiadásában egy hosszú cikk jelent meg, amiben több neves amerikai történész írta le: szerintük mi áll majd a jövő történelemkönyvében a 2010-es évekről. Mivel ők főleg az amerikai politikára és társadalomra fókuszáltak, az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni:

 

mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv?

 

Nem akarunk belemenni abba a vitába, hogy mikor kezdődik az új évtized, mert az is elég: idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Noha 1990-ben még általános iskolába se jártam, mégis értelemszerűen közelebb érzem magamhoz, mint az évszázad közepét, aminek eléréséhez mégis ezentúl napról napra már csak kevesebb, mint harminc évet kell kibírnunk. Valahogy az eddig eltelt harmincat is kibírtuk.

 

A 2010-es évek most értek véget. Nem kötődik olyan nagy változás hozzájuk, mint a kilencvenes évekhez, amikor a kétpólusú világ végének lehetősége köszöntött be – a sokszor félreértetten idézett „történelem vége”. De a 2000-es évekhez képest, amelyeket a 2001. szeptember tizenegyedikei sokk határozott meg, se tűnhetnek a 2010-es évek annyira lényegbevágó határnak. De persze az is lehet, hogy a történelmet csak akkor észleljük, amikor már nem élünk benne. Most viszont még a 2010-es éveket érezzük magunkénak, hiába fordult a számláló.

 

Biztos mindenkinek vannak személyes, egyéni történetei ebből az évtizedből, amely olyan gyorsan elmúlt. Felgyorsult az idő? Miben lett más a világ, mint 2010 januárjában volt? Mi változott Magyarország politikájában, társadalmában – és főleg: minek, kinek köszönhetően?

 

Mi lesz az a hosszabb bekezdés, amely egy 2050-es tankönyvben fog szólni a 2010-es évekről? Orbán Viktor országlása? A rendszerváltás rendszerének vége? (Ennek a kérdésnek szenteltünk is már egy hosszabb vitát.) Donald Trump győzelme, és a britek EU-ból való kilépése? A menekültáradat? A médiafogyasztási és kommunikációs szokásaink végérvényes megváltozása? A Jobbik balra fordulása, és az európai széljobb felfutása? Esetleg egyik sem, mert a történelmi távból majd más látszik fontosnak?

 

Ennyiben mégis jóslásra kértük a történészeket. Történészi érzékkel próbálják meg kitalálni, hogy abból a kavalkádból, amiben annyi minden tűnhet ma fontosnak, mi kerül tényleg majd harminc év múlva egy történelemkönyv lapjaira?

 

A történelmi tudás persze sohasem objektívabb, mint a ma vitája. Ahogy a mának, úgy a tegnapnak is ezernyi jelentése van. Attól függően, ki, hol és mire figyelve írja.

 

Egy 2050-es történelemtankönyv se tudja elsimítani mai harcainkat, vitáinkat.

 

Legfeljebb abban bízhatunk, hogy érdektelenné válnak mai megosztottságaink. Bár egy országban, ahol százéves ügyeken is internetes kommentfolyamokban alakulhat ki lincshangulat, nem kell nagy jóstehetség megjövendölni: 2050-ben se lesz elég egy tankönyv, hogy az mindenkit kielégítsen 2010 kapcsán. Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tizes éveket Magyarország történelmében.

 

Izgalmas lesz, az első cikk hétfőn jelenik meg az Azonnalin.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Orbán budapesti meghívását sem elutasító tartományfőnök a kampányban eleve finoman elhatárolódott a pártvezetés progresszív irányvonalától.

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Mind a hat alelnöki helyre
Jakab Péter emberei kerültek.

Tisztújítást tartanak 2020 első felében a legtöbb ellenzéki pártban. Tör-e babérokra a DK-ban Dobrev Klára? Várható-e verseny a Momentumban?
Az Azonnali utánajárt.

Nyerhet-e a vermonti szenátor, vagy 2016-hoz hasonlóan más lesz végül a demokrata elnökjelölt? Elmagyarázzuk!

Emily Ratajkowski nemcsak főállású vágy tárgya, hanem most például hivatalosan is beállt a Bernie-kampányba.

Szoros eredményre számít az ellenzék közös jelöltje, Pollreisz Balázs; eközben a Fidesz jelöltje mellett állt ki a pécsi zenész, Lovasi András.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Az ijesztő maszkos metálosok a We Are Not Your Kind című új lemezükkel térnek vissza Magyarországra február 4-én.

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás