+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 12. vasárnap, 17:15
Jósolni nehéz, főleg ha a jövőről van szó. Éppen ezért nem is arra kértünk több neves magyar (vagy magyar származású) történészt, értelmiségit, hogy a jövőről beszéljenek nekünk. De azt viszont kértük tőlük, hogy mondják el: miként láthatja a jövő történelemkönyve a mögöttünk hagyott közelmúltat. Indul az Azonnali új cikksorozata.

Nemrég a Politico amerikai kiadásában egy hosszú cikk jelent meg, amiben több neves amerikai történész írta le: szerintük mi áll majd a jövő történelemkönyvében a 2010-es évekről. Mivel ők főleg az amerikai politikára és társadalomra fókuszáltak, az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni:

 

mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv?

 

Nem akarunk belemenni abba a vitába, hogy mikor kezdődik az új évtized, mert az is elég: idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Noha 1990-ben még általános iskolába se jártam, mégis értelemszerűen közelebb érzem magamhoz, mint az évszázad közepét, aminek eléréséhez mégis ezentúl napról napra már csak kevesebb, mint harminc évet kell kibírnunk. Valahogy az eddig eltelt harmincat is kibírtuk.

 

A 2010-es évek most értek véget. Nem kötődik olyan nagy változás hozzájuk, mint a kilencvenes évekhez, amikor a kétpólusú világ végének lehetősége köszöntött be – a sokszor félreértetten idézett „történelem vége”. De a 2000-es évekhez képest, amelyeket a 2001. szeptember tizenegyedikei sokk határozott meg, se tűnhetnek a 2010-es évek annyira lényegbevágó határnak. De persze az is lehet, hogy a történelmet csak akkor észleljük, amikor már nem élünk benne. Most viszont még a 2010-es éveket érezzük magunkénak, hiába fordult a számláló.

 

Biztos mindenkinek vannak személyes, egyéni történetei ebből az évtizedből, amely olyan gyorsan elmúlt. Felgyorsult az idő? Miben lett más a világ, mint 2010 januárjában volt? Mi változott Magyarország politikájában, társadalmában – és főleg: minek, kinek köszönhetően?

 

Mi lesz az a hosszabb bekezdés, amely egy 2050-es tankönyvben fog szólni a 2010-es évekről? Orbán Viktor országlása? A rendszerváltás rendszerének vége? (Ennek a kérdésnek szenteltünk is már egy hosszabb vitát.) Donald Trump győzelme, és a britek EU-ból való kilépése? A menekültáradat? A médiafogyasztási és kommunikációs szokásaink végérvényes megváltozása? A Jobbik balra fordulása, és az európai széljobb felfutása? Esetleg egyik sem, mert a történelmi távból majd más látszik fontosnak?

 

Ennyiben mégis jóslásra kértük a történészeket. Történészi érzékkel próbálják meg kitalálni, hogy abból a kavalkádból, amiben annyi minden tűnhet ma fontosnak, mi kerül tényleg majd harminc év múlva egy történelemkönyv lapjaira?

 

A történelmi tudás persze sohasem objektívabb, mint a ma vitája. Ahogy a mának, úgy a tegnapnak is ezernyi jelentése van. Attól függően, ki, hol és mire figyelve írja.

 

Egy 2050-es történelemtankönyv se tudja elsimítani mai harcainkat, vitáinkat.

 

Legfeljebb abban bízhatunk, hogy érdektelenné válnak mai megosztottságaink. Bár egy országban, ahol százéves ügyeken is internetes kommentfolyamokban alakulhat ki lincshangulat, nem kell nagy jóstehetség megjövendölni: 2050-ben se lesz elég egy tankönyv, hogy az mindenkit kielégítsen 2010 kapcsán. Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tizes éveket Magyarország történelmében.

 

Izgalmas lesz, az első cikk hétfőn jelenik meg az Azonnalin.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás