+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ercsey Dániel
2019. december 19. csütörtök, 10:17
A politikusok minden mondata érdekek mentén születik Romániában és Magyarországon is. A gond ott kezdődik, amikor a politikai nyelv átveszi az uralmat a mindennapokban is.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Érdeklődve olvasom a cikksorozatot az Azonnalin, amit Orbán Viktor temesvári beszéde generált, amiben román-magyar összefogásról és Közép-Európa megerősödéséről beszélt. Az a ritka helyzet állt elő, hogy tetszett, amit mondott.

 

A reakciók megítélésében viszont nem tudok egyértelműen állást foglalni. Látom, hogy kinek-kinek vérmérséklete és politikai hovatartozása szerint tetszik avagy nem tetszik, hogy Klaus Johannis inkább az EU-t választja helyettünk, hogy Vladimir Ionaș „lerománozta” az erdélyi magyarokat, hogy Hans Hedrich a demokrácia határainak feszegetését kéri számon, vagy hogy Lucian Mîndruță kifejezetten pozitívan reagált a dologra, még ha fontosabbnak is tartja a valós cselekvést a gesztusoknál. Ahogy a cikkek nyomán született véleményeket olvasgattam, akaratlanul is az jutott eszembe, hogy a probléma nem a mondanivalóban, hanem a nyelvben van, amin megfogalmazzuk.

 

Vajon tényleg oda kell figyelni egy román értelmiséginek, ha azt állítja, hogy a romániai magyarok (magyar etnikumú személyek) tulajdonképpen románok?

 

Hiszen bizonyos értelemben igaza van, román állampolgárok, tehát románok. Vajon nem háborodhat fel ezen számtalan erdélyi és anyaországi magyar? Hiszen hogy lehetne román a lányom barátnője, Csenge, aki székely kislányként az iskolában kötelezően tanult román nyelvet épp annyira beszéli, mint a szüleim az egykor szintén kötelező oroszt?!

 

Vajon tényleg az EU-n belüli törésvonalakra kell gondolnia egy román politikusnak (itt miért nem hördül fel senki, hiszen Johannisról beszélek, aki bizonyos szögből nézve akár szásznak is tűnhet), amikor egy magyar politikus összefogást sürget, ha mégoly elrugaszkodott víziók mentén is? Hiszen az EU-n belül számtalan kisebb-nagyobb érdekképviselet, összefogás és tengely valósult már meg, miért pont a közép-európai lenne ördögtől való? Vajon magyarként ezt úgy kell értenem, hogy a román elnök már megint „ellenünk van”? Nem hiszem, mégis sokan ezt hallották ki a mondandójából.

 

Mi lehet az oka, hogy ennyire elbeszélünk egymás mellett? Attól tartok, hogy a válasz az aktuális politika természetében lakozik.

 

Minden mondat érdekek mentén születik. Vagy szavazatmaximalizálás, vagy egyes érdekcsoportokhoz való dörgölőzés mentén. Nincs ez másként Romániában és Magyarországon sem.

 

Az is meglepően vicces, hogy egyesek felháborodnak Orbán Viktor adventi fotóján, ahol egy Nagy-Magyarország-térkép van a falon a háttérben, de az is, hogy mások azt gondolják, egy ilyen fotónak nincs semmiféle jelentősége.

 

Horvátországban éppen jól jött ez a kép ahhoz, hogy egy bizonyos társadalmi csoport újra azt érezze, van olyan horvát politikus, aki figyel rájuk és „megvédi őket”, míg Magyarországon szintén jól jött, hogy egyesek azt mondhassák, akár éppen a temesvári beszéd után, hogy lám-lám, a miniszterelnök azért tudja, hogy mit jelent hazafinak lenni.

 

Sajnos egyik csoportnak sincsen igaza. Az ilyen megnyilvánulásokat patikamérlegen mérik, az érkezett reakciókat alaposan elemzik és ennek fényében alakítják a választ. Eközben az értelmes román honpolgár magasról köp az egészre és koccint a székely barátja egészségére, az értelmes horvát borász a Drávaszögben továbbra is Villány felé kacsintgat, az értelmes magyar pedig éppúgy nem utálja a dobrudzsai pelikánvadászt, mint a dalmát péket. Amíg mi, átlagos emberek tudunk egymással a politikai nyelvtől független nyelven beszélni, addig nincs és nem is lehet nagy baj.

 

A probléma ott kezdődik, amikor a politikai nyelv átveszi az uralmat a mindennapokban, és úgy érezzük, hogy mi is csak azon keresztül tudjuk kifejezni magunkat. Ez a pillanat eddig mindig háborúhoz, deportálásokhoz, fájdalomhoz vezetett.

 

Én személy szerint azt javaslom, hogy inkább a közös pontokat keressük, ne azt, ami elválaszt. Olvassunk román írókat, horvát költőket, beszélgessünk szlovák emberekkel, igyunk szerb pálinkát, miközben mindenhol bemutatjuk önmagunkat is, azt a magyar kulturális hátteret, ami nélkül a többi környező kultúrát is nehezebb lenne értelmezni. Így talán elegen maradunk olyanok, akiknek a kellő pillanatban nem fogynak el a saját szavaik…

 

Ercsey Dániel a WineSofa főszerkesztője, a Pécsi Borozó szerkesztője.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás