Bepereltük Kövért, de mi lesz most?

Szerző: Bakó Bea
2019.11.12. 08:13

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a kulisszatitkokat!

Bepereltük Kövért, de mi lesz most?

Amint arról hétfőn beszámoltunk,

az Azonnali beperelte az Országgyűlés Hivatalát és Kövér László házelnököt,

mivel az új házelnöki rendelkezések annyira leszűkítették az újságírók mozgásterét a parlamentben, amivel gyakorlatilag ellehetetlenült a szabad tájékoztatás az Országgyűlés munkájáról.

Mivel az országgyűlési törvény szerint a házelnök sem rendelkezhet akármiről, és főleg „nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná”, ezért bepereltük Kövér Lászlót és az Országgyűlés Hivatalát is – utóbbi ugyanis a kivételes forgatási és hangfelvételkészítési engedélykérelmünket megtagadta.

Részletesen itt írtunk az új parlamenti sajtószabályokról, itt pedig arról, hogy mivel érvelünk a keresetben. 

De mi lesz most? Ebben a cikkben ezt szedtük össze.

Mi ez a kereset egyáltalán?

Érdemes az elején tisztázni, hogy ez egy közigazgatási per. Tehát nem büntetőper, amiben azt kérnénk, hogy zárják börtönbe, vagy ítéljék pénzbüntetésre Kövér Lászlót, és nem is egy polgári per, amiben pénzt kérnénk tőle valamilyen sérelemért vagy kárért. A közigazgatási perekben az egyszeri állampolgárok az államhatalmat megtestesítő hatóságokkal veszekednek: ilyen jellemzően, amikor a NAV-nál reklamálunk, hogy rosszul állapították meg az adónkat, vagy az építési hatóságnál, amiért nem engedett a kertben sufnit építeni.

A közigazgatási perek azonban az ilyen klasszikus közig eseteknél jóval tágabbak. Jelen esetben is az történt, hogy egy állami szereplő a törvény által feljogosítva hozott egy szabályt – hiszen az országgyűlési törvény lehetőséget ad Kövérnek a rendelkezések kiadására –, azonban álláspontunk szerint a konkrét esetben Kövér jogellenesen túlterjeszkedett a törvényi felhatalmazáson, amikor olyan szabályokat hozott, amelyek ellehetetlenítik a sajtó parlamenti munkáját. 

Vagyis eljárási szempontból ez nem ahhoz hasonlít, amikor egy politikust elítélnek (vagy nem) mert lopott (vagy nem), és nem is arra, amikor sértett közszereplők számonkérik mondjuk az Azonnalin a véleménycikkekben megfogalmazottakat (mint teszi ezt Bencsik András és Bencsik Gábor); hanem

ez egy harmadik fajta jogvita: amikor az ember (vagy szerkesztőség) veszekszik az állammal, mert az kitolt vele

– a konkrét ügyben pedig szerencsére pénzről sincs szó.

Ki fogja először a keresetet elolvasni?

Mindennek megfelelően tehát a keresetet az illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címeztük, de legelőször mégsem náluk fog kikötni a keresetlevél. A közigazgatási perek szabályai szerint ugyanis ilyenkor a keresetet bár a bíróságnak kell címezni, de azt minden esetben a kifogásolt döntést vagy szabályt hozó szervnek kell beadni, ez a szerv pedig köteles azt továbbítani a bíróságra.

Vagyis a keresetet az Országgyűlés Hivatalának küldtük el, és amint ők megkapják, továbbítaniuk kell azt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra.

Mindezen izgalmak ráadásul a Magyar Posta közvetítésével zajlanak!

Na nem azért, mert ne vezették volna be már Magyarországon az elektronikus perelést, hanem azért, mert az elektronikus eljáráshoz egy külön formanyomtatvány szükséges, amelynek elvileg mindig az adott állami szerv honlapjáról kellene letölthetőnek lennie. Azonban az Országgyűlés Hivatalának a honlapján nincs ilyen nyomtatvány, úgyhogy kénytelenek voltunk a hagyományos postai úthoz folyamodni. Szerencsére más ügyben már kimondta a bíróság, hogy ilyenkor (az állami szerv trehánysága miatt) nem érheti hátrány az ügyfelet, tehát postán is ér közigazgatási pert indítani.

Mikor lesz ebből bármi, és mi lesz, ha nyerünk?

A közigazgatási perrendtartás viszonylag új, így nagyon pontosan nem tudunk jósolni, de a bennünket a perben képviselő Schiffer András azt saccolja: az elsőfokú ítélet valamikor tavasszal lehet meg, és még a jövő év folyamán várható a jogerős ítélet is (abban az esetben, ha lesz fellebbezés).

Ha nyerünk, akkor a bíróság megsemmisíti az új házelnöki rendelkezést, és minden úgy lesz, mint régen:

vagyis a kábé hatméteres sajtófolyosón rohangálhatunk kamerával a képviselők után, és hangfelvételt is csinálhatunk az ülésterem körül, ahol szabadon mozoghatunk. Teljes anarchia tehát továbbra sem fenyeget a parlamentben.

Végül pedig jogászi érdeklődéssel megáldott ínyenceknek íme, az Azonnali keresete teljes egészében:

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek