+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. október 3. csütörtök, 17:20
Egy határ helyett két határ, amik annyira nem is igaziak, Észak-Írország pedig megússza egy fél brexittel. Nagyjából így foglalható össze a Boris Johnson brit miniszterelnök által az utolsó pillanatban bedobott terv, ami elvi szinten egész innovatív, viszont a gyakorlatban elég könnyű elcseszni. Szürkezónás csempészparadicsom lesz-e az Ír-szigetből, és egyáltalán van-e esélye Johnson ötletének a megvalósulásra? Elmagyarázzuk!

Pontosan négy hét van hátra október 31-ig, amikor az Egyesült Királyságnak elvileg – deallel, vagy anélkül – ki kéne lépnie az Európai Unióból. A parlament közben elfogadott egy törvényt, amely arra kötelezi a miniszterelnököt, hogy ha nem sikerül az EU-val semmit kitárgyalni, akkor kérjen további haladékot, de Boris Johnson erre nem hajlandó, mindenképp kilépést akar október 31-én.

 

Elszántságához képest annyira nem siette el a dolgokat Johnson. Csak négy héttel a határidő előtt tett le egy írásos anyagot az asztalra, ami nem is egy szövegszerű megállapodás-tervezet, hanem csak egy összefoglaló, és nem a teljes brexit rendezésére vonatkozik, hanem arra az egyetlen problémás pontra, ami miatt a May-féle átfogó megállapodás-tervezet újra meg újra elbukott: az ír határról szóló jegyzőkönyvre.

 

Mi a baj az ír határral?

 

Az Ír-szigeten az északír konfliktust lezáró Good Friday Agreement (nagypénteki megállapodás) garantálja a nyugalmat 1998 óta. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy nincs határ a szigeten, tehát szabad az átjárás Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között. Csakhogy a brexittel adódik a probléma: ha Írország része marad a vámuniónak és az EU-s belső piacnak, az Egyesült Királyság meg nem, akkor hogyan oldják meg, hogy ez a határnélküliség fennmaradjon úgy, hogy ne kelljen a két sziget közti tengeri határon (tehát az Egyesült Királyságon belül) se tényleges határt létesíteni?

 

Erre May-nek nem volt válasza, úgyhogy az EU által jóváhagyott megállapodástervezethez hozzácsaptak egy jegyzőkönyvet, mely szerint az Egyesült Királyság az EU-val vámunióban marad, amíg nem sikerül az ír határ ügyét rendezni egy külön megállapodásban. Ráadásul erre nem is fektettek le konkrét határidőt, ami érthető módon kiakasztotta a brexitereket, mert így simán lehetséges lett volna, hogy ha bármelyik félen, akár az EU-n, akár a briteken csúszik el egy külön megállapodás az ír határról,

 

akkor az Egyesült Királyság a végtelenségig az EU-val vámunióban maradt volna. Ez volt a legfőbb oka annak is, hogy a May-féle megállapodás sokadszor sem ment át a brit parlamenten,

 

és May végül lemondásra kényszerült.

 

A nagyhangú brexiter Boris Johnson előtt tehát elég lehetetlen feladat áll, ha megállapodással akarja rendezni ezt a dolgot, viszont az utolsó pillanatban benyújtott és eléggé elnagyolt ötlete azt mutatja, hogy azért nem olyan hülye ő, mint amilyennek szereti őt láttatni a mainstream liberális sajtó.

 

BoJo nagy ötlete: egy kemény határ helyett két fél-határ

 

Johnson javaslata a May-féle megállapodás kereteiben gondolkodik: az ott lefektetett, 2020 végéig tartó átmeneti időszakra és a brexit lebonyolítására felállítandó közös bizottságra maga is hivatkozik, egyedül az ír határra vonatkozó jegyzőkönyvet írná újra. Mégpedig úgy, hogy az átmeneti időszak lejárta után jogilag két határt csinálna, amelyek azonban fizikailag nem is feltétlenül léteznének.

 

Elsőre bonyolultnak hangozhat, az alapötlet viszont annyiban innovatív, hogy

 

a „két fél közül kivel csesszünk ki nagyon?” kérdésre a „mindkettővel egy kicsit” választ adja.

 

Az elképzelt modell nem is lenne hülyeség, viszont rengeteg hangsúlyos gyakorlati kérdést vet fel, amiket négy hét alatt lehetetlennek tűnik rendezni.

 

Mi ez a kétféle határ?

 

Johnson abból indult ki, hogy az Egyesült Királyságot Észak-Írországgal együtt mindenképp ki kell léptetni a vámunióból. Ez azt jelenti, hogy bár Nagy-Britannia a határnélküli schengeni övezetnek nem volt eddig tagja, a vámuniónak attól még igen: ha az unión kívülről érkezett áru egy brit kikötőbe, akkor ott meg kellett fizetni utána az arra a termékre az EU által egységesen megállapított vámot (tehát ugyanannyit, mintha mondjuk egy olasz vagy német kikötőn keresztül hozták volna be), onnan pedig szabadon mehetett tovább bárhova az EU-n belül.

 

Ha kilépnek a britek a vámunióból, akkor onnantól kezdve ők az EU-tól függetlenül maguk állapíthatják meg, hogy kitől, mire, mennyi vámot szednek, viszont ha ők akarnak az EU-ba exportálni, akkor ők az EU szempontjából harmadik országnak számítanak, tehát nekik is meg kell fizetniük az EU által meghatározott vámot legközelebb a La Manche csatorna túloldalán.

 

A vámtól, tehát a behozatal utáni pénzfizetéstől különálló dolog az, hogy az EU egységes piacán ezen felül van egy csomó szabályozás: szabványok, élelmiszer-biztonsági előírások, amelyeknek meg kell felelniük a behozott áruknak. Mindezt pedig nyilván az EU külső határain kell ellenőrizni – amilyen elvileg az ír-északír nemlétező határ is lenne.

 

Johnson most azt javasolja, hogy szedjék szét a vámhatárt az egységes piac határától úgy, hogy gyakorlatilag Észak-Írország egy speciális zónát képezne,

 

amely nem része az EU-s vámuniónak (tehát vám-téren az Egyesült Királysághoz tartozik), viszont szabályozási téren része az EU-s piacnak (ezt a kifejezést Johnson persze véletlenül sem használja, hanem úgy fogalmaz, hogy „megfelel az EU-s szabályoknak”). Ez azt jelenti, hogy a vámellenőrzést Írország és Észak-Írország között, az EU-s szabályoknak való megfelelést pedig Észak-Írország és Nagy-Britannia között kellene lefolytatni.

 

Persze így az írek és a brit unionisták egyaránt felháborodhatnának, hogy valami határféle azért mindkettejüknél lesz, úgyhogy Boris Johnson

 

azzal próbálta meg kihúzni a dolog méregfogát, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem konkrétan a határon kell majd megejteni, hanem bárhol az Ír-szigeten, mondjuk a kereskedők telephelyén.

 

Az a baj, hogy ez marhára macerás lesz

 

Ez a rugalmas, nem a határon történő de facto határellenőrzés azért nem egyszerű, és a konkrét részletekről túl sok minden nem derül ki a javaslatból, csak annyi, hogy az érintett hatóságoknak együtt kell működniük és előre értesíteniük egymást. Kialakítanák az „engedélyezett kereskedők” rendszerét is: aki megkapja ezt a plecsnit, az rugalmasabban tudja majd bonyolítani az ellenőrzéseket.

 

De milyen kritériumok alapján lehet valaki „engedélyezett kereskedő”? Mi lesz a többiekkel? A harmadik országbeli kereskedők nem fognak-e bliccelni,

 

illetve hogyan szűrik ezt ki, ha egyáltalán nincs ellenőrzés magán a fizikai határon?

 

Ezekről a nem éppen apró és lényegtelen részletekről nincsenek konkrétumok Boris Johnson mindössze hétoldalas javaslatában, pedig, ha nem akarnak az Ír-szigetből valamiféle szürkezónás csempészparadicsomot csinálni, akkor mindezt gyorsan ki kellene találni.

 

Mit szólnak ehhez az északírek és az EU?

 

A javaslatból tehát úgy tűnik, hogy az északírek csak egy fél brexitet kapnak, hiszen a vámunióból kimaradnának, de az árukra vonatkozó szabályozások terén az EU is féllábbal bennmaradna Észak-Írországban. Ahogy Boris Johnson is fogalmaz a javaslatban: részben olyan szabályok lennének hatályban Észak-Írországban, amelyekre a brexit után az északíreknek nincs semmilyen ráhatásuk.

 

Épp ezért Boris Johnson terve szerint az északír parlamentnek is bele kell egyeznie az egészbe. Ráadásul nem csak egyszer, hanem később négyévente meg kellene újítani ezt a beleegyezést, tehát ha az a tapasztalat, hogy a gyakorlatban nem működik a rendszer, akkor az északír parlament kitáncolhatna belőle.

 

Ez nagyon szépen hangzik, csak nem túl reális, hiszen itt az Európai Unió és az Egyesült Királyság között kötött nemzetközi szerződésről lesz szó. Ha útközben valamit módosítani akarnak, ahhoz a másik fél beleegyezése is kell.

 

Arra pedig nincs garancia, hogy az EU belemegy egy újabb, évekig tartó tárgyaláskálváriába, azért, mert az északír parlamentnek utóbb valami mégsem tetszik.

 

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen egyelőre még meg sem kötötték azt a bizonyos szerződést, és kérdés, hogy egyáltalán meg fogják-e kötni. Bár a May-féle tervezetre már annak rendje és módja szerint rábólintott a tagállami miniszterekből álló Tanács, ha új jegyzőkönyv lesz az ír határról, az elég jelentős módosítás, tehát ismét szükséges lesz az EU-s szervek beleegyezése: a Tanácsé és az Európai Parlamenté.

 

Hogy ez megtörténik-e, az kétségesnek tűnik, az EU illetékesei és az ír miniszterelnök ugyanis rögtön kifejezték, hogy nincsenek elájulva az ötlettől.

 

Az utolsó pillanatban bedobni egy alapvetően új, és nem is rossz, részleteiben viszont kidolgozatlan tervet azért elég merész vállalás Boris Johnson részéről. Ha nem jön össze a támogatás akár az északír, vagy a brit parlament, akár az EU részéről, akkor négy hét múlva jön a no deal brexit – aminek az elkerülése Johnsonnak most már törvényben foglalt kötelessége lenne, akár azon az áron is, hogy további haladékot kér.

 

De hát ugye Johnson „inkább feküdne holtan az árokban”, mint hogy ezt tegye.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás