+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. szeptember 23. hétfő, 19:15
Legutóbb fél év hosszabbítást kapott az Egyesült Királyság kormánya, hogy kitalálja végre, hogyan akar kilépni az EU-ból. Alig több, mint egy hónap van hátra, de mit sikerülhet addig alkotni? Kisakkozzuk a legfontosabb kérdéseket.

Többféleképpen próbáltuk az elmúlt hónapokban elviccelni az évtized valójában legkellemetlenebb politikai eseményét: a britek kilépését az Európai Unióból,

 

de ahogy közeledik az október, egyre sürgetőbb a kérdés, hogy most végre sikerül-e kilépnie a briteknek, vagy sem.

 

Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, hogy előbb dögölne meg, minthogy még egy hosszabbítást kérjen, pedig megállapodás október 31-ig már nem nagyon lesz úgy, hogy azt törvénybe tudják iktatni, a megállapodás nélküli kilépést pedig elvileg megtiltotta a parlament a kormánynak.

 

Hogy is jutottunk idáig?

 

A szappanoperaszerűen nyúló, pontonként elég abszurd történet ugye úgy indult, hogy David Cameron konzervatív miniszterelnök beijedt az egyre erősödő EU-ellenes párttól, a UKIP-től, és kiírt egy népszavazást azzal a céllal, hogy egyszer és mindenkorra felejtsék már el a britek ezt az egész kilépésdolgot.

 

Aztán a népszavazás kampányában a konzervatív erős emberek egy jelentős része – leginkább talán politikai számításból – a kilépési kampányt erősítette, ami aztán szűken ugyan, de meg is nyerte a népszavazást.

 

Cameron lemondott, érkezett Theresa May korábbi belügyminiszter, aki először csinált egy gyors időközi választást, amin megerősítést várt, ehelyett elvesztette parlamenti többségét, majd az EU-val letárgyalt egy olyan megegyezést a kilépésre, ami senkinek sem tetszett, a parlament le is szavazta párszor, aztán May lemondott.

 

Ekkor voltunk ott, hogy a britek a március 31-i dátum után sorban következő rövid hosszabbítások után kaptak kerek hat hónapot, hogy okoskodják ki, hogy mit akarnak csinálni.

 

Először ugye kerestek egy új miniszterelnököt, aki az excentrikus volt londoni polgármester és külügyminiszter, Boris Johnson lett, aki elkezdett ezerrel készülni a megállapodás néküli kilépésre, miközben még jelenleg is azt mondja, hogy szeretne új megállapodást kötni az EU-val – majd az első lehetséges alkalommal elvesztette a maradék parlamenti többségét is.

 

Mitől függ, hogy mikor lépnek ki a britek az EU-ból?

 

Négy dolgot érdemes megvizsgálni az október 31-i kilépési dátum kapcsán.

 

1. Tényleg akar-e Boris Johnson miniszterelnök új megállapodást kötni az EU-val, és ha igen, sikerülhet-e ez időben? És mit akar az EU?

 

2. Ha sikerül új megállapodást kötni, azt megszavazza-e a parlament?

 

3. A Johnson által elrendelt, jelenleg bíróságon vitatott kényszerszünet után megbuktatja-e a parlament Boris Johnsont?

 

4. Ha marad Johnson, és nincs megállapodás, akkor ki tudja-e erőszakolni valahogy a megállapodás nélküli kilépést a miniszterelnök annak ellenére, hogy a parlament törvényt hozott ez ellen?

 

Nézzük sorban.

 

Meg akar-e állapodni Johnson? És meg tud?

 

Egyelőre nem igazán tűnik úgy: egy sor cikk, ami az EU-s vezetőkkel történt tárgyalásokról, illetve az alacsonyabb szintű tárgyalásokról szól, azt jelzi, hogy

 

a jelenlegi brit kormány talán leginkább arra játszik, hogy valamivel nagyon kiakassza végre az EU-s tárgyalókat,

 

hiszen akkor lenne politikai muníció erőből átvinni a no dealt.

 

A fő problémát ugye az ír-északír határ átjárhatóságát védő mechanizmus (backstop) jelenti, ami gyakorlatilag a kilépés ellenére addig az vámunióban tartaná a briteket, amíg ki nem találják, hogy hogyan is működhet a határnélküliség az Ír-szigeten a brexit után. Johnson és a keményvonalas brexitpártiak szemében a backstop igazi vörös posztó, ha valamitől, ettől mindenképpen meg akartak szabadulni May megállapodásából, viszont ez az a dolog, amiből az EU csak akkor engedne, ha Johnsonék prezentálnának valami életképes alternatívát.

 

Ez egyelőre nem történt meg, mi több, maga Johnson is állítólag Jean-Claude Junckerrel ebédelve értette meg, hogy amit – egyébként nem túl nagy elánnal – javasolnak, tehát az, hogy Észak-Írországra továbbra is vonatkozzonanak az élelmiszerekre és haszonállatokra vonatkozó EU-s szabályok, az valójában nem is megoldás semmire. Az EU-s vezetők az elmúlt hetekben ismét csak azt kommunikálták, amit eddig is: London végre mondja meg egyenesen, hogy mi a fenét akar, és már azt is hozzátették, hogy szeptember 30-ig tegyenek le megoldási javaslatot az asztalra.

 

Ha lesz megállapodás, az keresztülmegy a parlamenten?

 

Röviden: nem valószínű. Boris Johnsonnak jelenleg nincs többsége a parlamentben, ráadásul bármilyen olyan megállapodás az EU-val, ami különleges helyzetbe hozza Észak-Írországot – márpedig az EU másféle megállapodást nem fog kötni – szembe fogja fordítani Johnsonnal a keményvonalas brexitpárti, de még a moderált konzervatív képviselőket is, nem is beszélve a kormányt támogató északír pártról, a DUP-ről.

 

A megállapodás elfogadásához tehát a parlament másik oldaláról kellenének szövetségesek Johnsonnak, de mind a Munkáspárt, mind a Liberális Demokraták, a Zöldek és a Skót Nemzeti Párt képviselői részéről politikai öngyilkosság lenne megmenteni Johnson bőrét egy olyan megállapodásért, ami egyébként sem fog tetszeni nekik sem.

 

Hiába lesz tehát megállapodás, esélytelennek tűnik, hogy az átmenjen a mostani brit parlamenten.

 

Bukik-e Johnson, és ha igen, mi lesz?

 

Ennél sokkal valószínűbb, hogy a parlament, amint újra ülésezik, bizalmatlansági indítványt nyújt be a miniszterelnök ellen, ami jó eséllyel sikeres is lesz. Ha pedig sikeres lesz, akkor vagy nem sikerül kormányt alakítani, vagy sikerül egy nemzeti egységkormányt, vagy valami hasonlót összerakni, de

 

a lényeg az, hogy feltehetően ismét általános választás lesz az Egyesült Királyságban.

 

Ennek kimenetele pedig megjósolhatatlan. Lehet, hogy egy részben vagy egészben inkább brexitellenes párt, vagy ilyen jellegű pártok koalíciója kerül hatalomra, akik vagy letárgyalnak végül egy megállapodást, vagy nem, és vagy tartanak róla új népszavazást, vagy nem – valószínűleg inkább igen. De ahogy jelenleg kinéz, még magán a Munkáspárton belül sem tudnak megegyezni arról, hogy mit is akarnak pontosan – csak úgy, mint az elmúlt években.

 

Ha egy inkább brexitpárti párt, tehát a Johnson-irányvonalat tartó konzervatívok, vagy a Nigel Farage-féle, egyértelműen a mielőbbi kilépést pártoló Brexit Párt nyer, akkor pedig tulajdonképpen akár másnap is jöhet a no deal, hiszen a felhatalmazás és a lehetőség meglesz rá.

 

És mi van, ha nem bukik Johnson, de nincs megállapodás?

 

Az is előfordulhat persze, hogy valami csoda folytán Johnson túléli a bizalmatlansági indítványt, és eljön október 31-e úgy, hogy nincs megállapodás az EU-val,

 

viszont a parlament ugye az utolsó pillanatban olyan törvényt hozott, ami elviekben kötelezi a kormányt az újabb hosszabbítás kérésére.

 

Ezt Johnson vagy tiszteletben tartja, és akkor tulajdonképpen teljes vereséget szenved a bizalmatlansági nélkül is, ráadásul kérdés, hogy az EU 27 tagállama megadja-e a hoszabbítást egyáltalán. Vagy az is lehet, hogy Johnson mindezt nem tartja tiszeteletben – amit továbbra sem zárt ki a brit kormány –, és kivezeti az Egyesült Királyságot az EU-ból a határidő napján megállapodás nélkül.

 

Tehát ha van tényleges 22-es csapdája, akkor úgy tűnik, hogy a britek most már tényleg abban vannak, és

 

nagyon valószínűtlen, hogy október 31-én tényleg ki fognak lépni az EU-ból.

 

Szerinted mi fog történni? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

A horvát rendőrség rendszeresen bántalmazott kiskorú menekülteket is, a horvát-szerb határnál pedig kínzókamrát tartott fenn.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás