+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 23. hétfő, 08:48
A baloldali pártvezér nem tudott egyértelműen állást foglalni a brexitkérdésben, szavazótábora bünteti is rendesen a Munkáspártot.

A 2017-es brit előrehozott választásokon a Munkáspártra szavazók több, mint fele lemondatná a párt jelenlegi, brexit-politikája miatt egyre népszerűtlenebb pártelnököt – írja a Reuters egy hétfőn megjelent közvélemény-kutatásra hivatkozva.

 

Két éve még szerették, most a többség már elküldené

 

A YouGov által készített felmérés azt mutatja,

 

a két éve még Munkáspárt-szavazók 54 százaléka gondolja úgy, hogy Corbynnak távoznia kéne, míg csak 29 százalékuk elégedett a baloldali pártelnök munkájával,

 

17 százalék pedig nem tud dönteni. Ha a teljes népességet nézzük, ott már Corbynt 58 százalék buktatná meg.

 

Éppen a hétvégén tartotta a Munkáspárt a tengerparti Brighton városában éves konferenciáját, ahol a pártelnök számos baloldali ötletet és javaslatot előterjesztett, és magát az egyetlen személyként mutatta be, aki sikeresen meg tudja oldani a brexittel kapcsolatosan kialakult helyzetet. Ugyanakkor Corbyn volt az utolsó, akire az elmúlt két évben rá lehetett volna sütni, hogy koherens brexit-politikát folytat.

 

A Munkáspárt igen jelentős, kilépéspárti szavazóbázisának elvesztésétől félve ugyanis a pártelnök nem állt be nyíltan a maradás opciója mellé a kilépéspárti Konzervatívokkal szemben. Ugyanakkor Corbyn az igen jelentős urbánus szavazótáborát is elidegenítette magától – és a nyíltan maradáspárti Liberális Demokratákhoz csábította –, mikor a maradás mellett sem tudott nyíltan állást foglalni. Hiába tehát a Konzervatívok és Theresa May erősnek és stabilnak semmiképp sem nevezhető kormányzása,

 

a Munkáspárt egyensúlyozásával a baloldal sem tudott alternatívát nyújtani a brexitkérdésben.

 

Pedig pár éve még úgy nézett ki, Jeremy Corbyn lehet a brit baloldal új hőse: 2015-ben egy nem túl erős Munkáspártot vett át, de – az Egyesült Királyságban legalábbis – radikális baloldali programjával (mint például a vasutak államosításának terve), és szlogenjével („A tömegeknek, és nem a keveseknek”, „For the many, not the few”) sok szavazót elhódított a 2017-es kampányban inkább csak csetledező-botladozó Theresa May-féle Konzervatívoktól.

 

Brexit-dilemmában a Munkáspárt

 

Most viszont, hogy a brexitről kéne beszélni, nem nagyon találja a siker kulcsát a pártelnök. Boris Johnson miniszterelnökségével a Konzervatívok szép lassan a kilépéspártiak pártja lettek, míg a Liberális Demokraták a maradáspártiak platformja szeretnének lenni, és a legújabb közvélemény-kutatásokban már szorongatják a húsz százalék környékére visszacsúszott Munkáspártot.

 

Nem csoda, hiszen a párt kilépési stratégiája kissé bonyolult: először is, hosszabb tárgyalási időt kérne az EU-tól, majd megnyerne egy előrehozott parlamenti választást, majd új brexit-megállapodást írna az EU-val, majd mindezt egy újabb népszavazásra bocsájtaná, ahol a britek áldásukat adhatják a megállapodásra, leszavazhatják azt, vagy szavazhatnának az EU-ban való maradásra is.

 

Pont a stratégia komplexitása miatt egy szombati BBC-interjúban Corbyn

 

kilenc alkalommal adott kitérő választ arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e kampányolni a saját brexit-megállapodása mellett,

 

ezt pedig a Konzervatívok könnyedén tudták kampánycélokra felhasználni. A YouGov mérése szerint a közvélemény 69 százaléka átláthatatlannak ítélte meg a párt brexit-politikáját, míg a maradáspártiak 46 százaléka foglalt állást a Corbyn-féle brexit ellen.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A dél-tiroli autonóm tartományban hosszab ideig maradhatnak az éttermek nyitva, mint Olaszország-szerte, a színházak és mozik pedig eleve nem is fognak bezárni.

Célt értek a hétvégén Nápolyban gyújtogató szélsőbaloldaliak: a régió elnöke módosította az étterem- és bárlátogatás szigorúbbra tervezett szabályait.

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

Noha Németország Európa legnépesebb országa, itt az egyik legkisebb az egymillió lakosra jutó új koronavírus-fertőzöttek száma. Fotókon mutatjuk, hogyan néz ez ki!

Jelenleg kéthetente duplázódik a kórházban kezeltek száma, emiatt a Kiskunhalason felépített mobil járványkórház már szinte be is telt.

Az eredeti terv szerint állítólag Mikulásné és a karácsonyi manók is korai hozzáférést kaptak volna a vakcinához.

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás