+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. szeptember 16. hétfő, 14:21
A jogállamiság szóba kerülésekor általában bevándorláspárti Brüsszelt kiáltó kormányzati szólamokhoz képest meglepően konstruktív volt az igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsának hétfői ülésén. Még megfelelőnek is tartana egy minden tagállamra kiterjedő jogállamiság-vizsgálatot, de csak akkor, ha azt a tagállamok, és nem az EU-s intézmények menedzselik.

Hétfőn délután hallgatja meg a magyar kormány képviselőit a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa a jogállamiság lebontása miatt indult 7-es cikkes eljárásban. Dönteni még biztos nem fognak semmiről, ez csak arról szól, hogy a kormány előadja az érveit. Sajnos, amint azt a Tanács sajtós illetékese az Azonnalival közölte, az ülésnek a Magyarországgal foglalkozó része nem lesz nyilvános, viszont előtte nyilvános ülésen tárgyalt a Tanács két olyan javaslatról is, amelyek arról szólnak, hogy hogyan lehetne még a 7-es cikk megindítása előtt kezelni a tagállamokban történő jogállamiság-sértéseket.

 

Az egyikről már írtunk az Azonnalin: a Bizottság egy-egy éves jogállamiság-értékelést készítene a tagállamokról, bár sok konkrétumot még nem lehet tudni arról, hogy pontosan milyen faktorokat vizsgálnának. Hasonló ötletet dobott be tavasszal Németország és Belgium is. Egy szakértői vizsgálatot javasolnak, amely szintén minden tagállamra kiterjedne és évente elvégeznék „objektív kritériumok” alapján. Ennek a javaslatnak nem lenne semmilyen jogi következménye, és önkéntes lenne benne a részvétel. (Az ötletet belga részről kidolgozó külügyminiszter, Didier Reynders időközben úgy tűnik, megkapja majd az egyik jogállamisági portfóliót az új Bizottságban.) 

 

A Tanácsban tehát erről a két javaslatról volt szó hétfőn. Az ülés során megszámlálhatatlanul hangzott el, hogy mennyire fontosak az EU alapértékei, és hogy preventív eszközök kellenek, meg erősíteni kell a kölcsönös bizalmat. A tagállamok nagy része támogatta a Bizottság által javasolt éves jogállamiság-jelentést, és ehhez képest legfeljebb kiegészítőleg emlegették a német-belga javaslatot.

 

Aztán jött Varga Judit, és mondott egy meglepőt.

 

Tényleg beadná a magyar kormány a derekát egy önkéntes jogállamiság-vizsgálatba?

 

A magyar igazságügyi miniszter azzal – az egyébként logikus – észrevétellel kezdte, hogy talán szerencsésebb lenne ezt a dolgot az új Bizottság felállása után, az illetékes biztosok jelenlétében lefolytatni, aztán rögtön a lényegre is tért.

 

Nem érti, miért tárgyalnak a Tanácsban most a német-belga jogállamiság-javaslatról, mikor az egy kormányközi mechanizmus lenne, aminek semmi köze az EU-hoz. Szerinte elmossák a határokat azzal, hogy ezt most elővették a Tanácsban, viszont a beszéde nagy részében ő is beleállt ebbe az összemosásba, ugyanis a kormányközi javaslatról beszélt. 

 

Háttérként érdemes azt hozzátenni, hogy a tagállamok az EU-tól függetlenül köthetnek egymással megállapodásokkat, kialakíthatnak mechanizmusokat: attól még, hogy uniós tagállamok vesznek abban részt, az nem lesz uniós jogintézmény, ha nem uniós jog az alapja. (Amúgy az uniós jog keretén belül is lehet ilyet csinálni, azt úgy hívják, hogy megerősített együttműködés.)

 

Varga tehát először elkülönítette a tagállamközi jogállamiság-vizsgálatot az unióstól, aztán megpróbálta konstruktív arcát mutatni a kormánynak: közölte ugyanis, hogy egy tagállamközi megoldás – majd a konkrét részletek függvényében – akár még megfelelő is lehetne.

 

Elég meglepő kijelentés ez annak a kormánynak a részéről, amely a retorikájában általában a jogállamiság emlegetésére reflexből brüsszelezéssel és migránsozással válaszol.

 

Viszont van benne logika, ugyanis így úgy tud a kormány konstruktívnak látszani, hogy kellő távolságot tart a csúnya, gonosz brüsszeli bürokratáktól, miközben tovább erősítheti azt az Orbán által eddig is képviselt vonalat, miszerint az EU legitimitását a tagállami kormányok adják elsősorban. Vagyis folytatva a gondolatot,

 

ha a tagállamok csinálják ugyanazt a jogállamiság-vizsgálatot, az jó és legitim, de ha a Bizottság, az rossz és birodalmi elnyomás.

 

A miniszter a beszédében azt is fejtegette, hogy a jogállamiságnak különböző jelentései vannak az egyes tagállamokban, hiszen különböző politikai és jogi hagyományok alakították: ezért kellene szerinte elsősorban a tagállamoknak betartatniuk azt. Ahhoz, hogy az alkotmányos hagyományokat és alkotmányos identitást (ezt a szót a magyar alkotmánybíróság három éve importálta, azóta a kormány egyik kedvenc szava lett az EU-s vitákban) tiszteletben tartva vizsgálják ki a jogállamiság-helyzetet, szerinte az kellene, hogy kizárólag a tagállamok által megbízott szakértők készítsék el a vizsgálatot – ami pontosan a ló túloldala a Bizottság javaslatához képest, ahol ezt meg maga a Bizottság csinálná. 

 

A Bizottság csak törődjön a szerződésekkel!

 

A felszólalása második felében Varga arra ment rá, hogy megpróbálja demonstrálni, miért illegitim a Bizottság javaslata az egyébként hasonló, de összességében enyhébb német-belga javaslathoz képest. A Bizottság csak foglalkozzon azzal, hogy betartatja az EU-szerződéseket, főleg a tagállamokkal való egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseket – szúrt oda a miniszter, megteremtve a fent említett ellentétpárt a tagállamok vs Bizottság skálán.

 

Azt is felemlegette, hogy a Bizottság egy korábbi soft-law eszközéről, az úgynevezett jogállamiságkeretről korábban azt az állásfoglalást adta a Tanács jogi szolgálata, hogy ellentétes a hatáskör-átruházás elvével, magyarul a Bizottság egyedül nem alkothatott volna ilyet. Varga szerint a most bevezetni kívánt éves jogállamiság-vizsgálatok kapcsán ez az aggály méginkább felmerül.

 

A lengyelek attól tartanak, hogy a Bizottság a korrupcióba és a médiahelyzetbe is beleszólna

 

Nem meglepő módon a másik kritikus hang a szintén 7-es cikkes eljárás alatt álló Lengyelország képviselője volt. Szerinte a tagállamok nemzeti identitása az EU-szerződésben ugyanolyan fontos, mint az alapértékek, így a jogállamiság. Ráadásul a Bizottság javaslatából nem derül ki, hogy pontosan mennyire lenne széles a jogállamiság-vizsgálat.

 

Csak a „szigorúan vett” jogállamiságra terjedne ki, vagy a választási jogszabályokra, a médiahelyzetre és a korrupció elleni harcra is? Utóbbi úgy tűnik, a lengyel olvasatban nem tartozik a szigorúan vett jogállamisághoz. Mindenesetre a magyar miniszterasszony ilyen jellegű aggodalmakról egy szót sem ejtett a felszólalásában.

 

NYITÓKÉP: Varga Judit mosolyog a román európaügyi miniszterre. Fotó: Varga Judit / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az akciói elnagyoltak, a befejezése bátortalan, így a saját gyártású német Netflix-sorozat, a Wir sind die Welle (A hullám mi vagyunk) újbalos netflixes kultsorozat helyett kihagyott ziccer marad. Spoileres kritika.

Ilija Ivić az első koszovói szerb, aki Koszovó nemzeti mezét húzza fel Szerbia helyett, édesanyját ezért rúghatták ki pristinai munkahelyéről.

Arra kéri a koronavírus-gyanús helyeken járt dolgozóit az Európai Parlament, maradjanak otthon. Az Európai Bizottság viszont már kevésbé szívbajos.

Újabb négy politikus távozott, mert nem látnak már lehetőséget a konzervatív, jobboldali politizálásra.

Lesz-e hatással a Párbeszéd és az LMP közeledésére, hogy a DK éppen nagyban gyengíti az MSZP-t? Kik fognak tárgyalni minderről? Megkérdeztük!

Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszból dönthet, és van, hogy a
közönség segítségét kéri! Videó!

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Mármint Kádár Barnabás, a momentumos jövőkutató. Február 26, Pannon Kincstár.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás