+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Bakó Bea
2019. július 17. szerda, 19:34
Részben egy olyan javaslatot melegít fel az Európai Bizottság, amit pár éve, mikor azt az Európai Parlament kezdeményezte, még maga is feleslegesnek tartott. Jól kiherélték persze az eredeti ötletet, de a lényeg, hogy minden tagállamban egységesen monitoroznák a jogállamiságot. Persze ettől még egyértelműen Orbán és a lengyel kormány az ihletadó múzsák.

A jogállamiság kérdése elég központi lett az elmúlt években az EU-ban, főleg Magyarország és Lengyelország kapcsán – valójában látszott, hogy az EU-s intézmények nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, ha egy olyan országban akadnak problémák a jogállamisággal, amely már tagja az EU-nak.

 

Éppen ezért az Európai Bizottság és főleg annak alelnöke, a szociáldemokrata Frans Timmermans elgondolkodott, hogy hogyan kéne javítani ezeket a mechanizmusokat,

 

és le is tettek az asztalra egy csomagot, amiben nem sok konkrét elem van, és ami újdonságnak látszik, az is korábbi ötletek felmelegítése, méghozzá kiherélt verzióban.

 

A Timmermans által bejelentett intézkedések alapján a Bizottság ugyanis arra jutott, hogy

 

+ erősíteni kell a közös a jogállamiság kultúráját EU-szerte, ami a blablát félretéve, a gyakorlatban nagyjából azt jelenti, hogy többet akarnak beszélgetni civilekkel, több pénzt akarnak nekik adni a különböző már létező programokon keresztül, hogy promotálják a jogállamiságot, meg szervezni valami éves eseményt a dologról;

 

+ meg kell előzni a jogállamisági problémákat, ennek érdekében létre kell hozni a Jogállamiságellenőrző Ciklust, ami azt jelenti, hogy évente fogják ellenőrizni a jogállamiság helyzetét az összes EU-tagállamban, amit aztán meg kell vizsgálni az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban is;

 

+ ezen kívül pedig ugyanazt fogják csinálni, mint eddig, tehát marad a senkit semmire sem kötelező szoft jogállamiságkeret (ami egy formalizált levelezés tulajdonképpen), és a hetes cikkes eljárás, ami az eddigi tapasztalatok szerint csigalassúsággal vánszorog, és csoda kéne ahhoz, hogy egyhangúsággal az összes többi tagállam egyetlen másik szankcionálása mellett döntsön.

 

A teljes javaslatot elolvasva kiderül, hogy a második ponttal tulajdonképpen

 

lebutítva ugyan, de visszatérnének egy, eredetileg az Európai Parlament által már 2015-ben indítványozott javaslathoz, ami akkor pont a Bizottságon bukott meg.

 

A képviselők ugyanis már akkor azt akarták, hogy minden tagállamban objektív szempontok szerint egységesen értékeljék a jogállamiságot, így senki ne érezze úgy, hogy csak ő lett kipécézve. A Bizottság akkor feleslegesnek tartotta a javaslatot, és lesöpörte az asztalról. Most úgy tűnik, azt az elvet újra elővenné, hogy egységesen minden tagállamot monitoroznak, de az EP korábbi javaslatával ellentétben a Bizottság mostani csomagjából nem derül ki, hogy pontosan milyen szakértők bevonásával végeznék el ezt a vizsgálatot, és egészen konkrétan milyen faktorokat figyelnének a jogállamiság kapcsán. (Magyarul és leegyszerűsítve például, ha a bírói függetlenséget, mint a jogállamiság egyik fontos ismérvét akarják mérni, akkor ott miket vesznek figyelembe? Számít-e az is például, hogy mennyit keres egy bíró egy ügyészhez képest, vagy csak az, hogy milyen esetekben lehet őt leváltani?)

 

Az mindenesetre nem túl biztató, hogy nem különösebben bajlódnának független testületekkel, hanem a dokumentum szerint maga a Bizottság készítené el az éves jogállamiságjelentéseket.

 

A most bejelentett homályos lózungok mellett az asztalon van egyébként egy olyan, jóval konkrétabb javaslat is egy ideje, ami kifejezetten az EU-s pénzek elcsalásával függene össze, virágnyelven szólva az EU költségvetését veszélyeztető jogállamiságproblémákkal. A tervek szerint ha ilyet találnak, akkor csökkenthető az adott tagállamnak járó EU-s támogatás, ami a hetes cikkellyel ellentétben gyakorlatilag is érintheti Magyarországot.

 

Érdemes azt is megemlíteni, hogy mostanában az Európai Bíróság is felkötötte a gatyáját jogállamiságügyben: Lengyelországot épp pár hete kifejezetten a jogállamiságra hivatkozva meszelték el Luxembourgban a legfelsőbb bírók nyugdíjba küldése miatt, míg Magyarország esetében hat évvel korábban egy nagyon hasonló ügyben beérték mindenféle antidiszkriminációs irányelvekre való hivatkozással.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás