+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Bakó Bea
2019. július 17. szerda, 19:34
Részben egy olyan javaslatot melegít fel az Európai Bizottság, amit pár éve, mikor azt az Európai Parlament kezdeményezte, még maga is feleslegesnek tartott. Jól kiherélték persze az eredeti ötletet, de a lényeg, hogy minden tagállamban egységesen monitoroznák a jogállamiságot. Persze ettől még egyértelműen Orbán és a lengyel kormány az ihletadó múzsák.

A jogállamiság kérdése elég központi lett az elmúlt években az EU-ban, főleg Magyarország és Lengyelország kapcsán – valójában látszott, hogy az EU-s intézmények nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, ha egy olyan országban akadnak problémák a jogállamisággal, amely már tagja az EU-nak.

 

Éppen ezért az Európai Bizottság és főleg annak alelnöke, a szociáldemokrata Frans Timmermans elgondolkodott, hogy hogyan kéne javítani ezeket a mechanizmusokat,

 

és le is tettek az asztalra egy csomagot, amiben nem sok konkrét elem van, és ami újdonságnak látszik, az is korábbi ötletek felmelegítése, méghozzá kiherélt verzióban.

 

A Timmermans által bejelentett intézkedések alapján a Bizottság ugyanis arra jutott, hogy

 

+ erősíteni kell a közös a jogállamiság kultúráját EU-szerte, ami a blablát félretéve, a gyakorlatban nagyjából azt jelenti, hogy többet akarnak beszélgetni civilekkel, több pénzt akarnak nekik adni a különböző már létező programokon keresztül, hogy promotálják a jogállamiságot, meg szervezni valami éves eseményt a dologról;

 

+ meg kell előzni a jogállamisági problémákat, ennek érdekében létre kell hozni a Jogállamiságellenőrző Ciklust, ami azt jelenti, hogy évente fogják ellenőrizni a jogállamiság helyzetét az összes EU-tagállamban, amit aztán meg kell vizsgálni az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban is;

 

+ ezen kívül pedig ugyanazt fogják csinálni, mint eddig, tehát marad a senkit semmire sem kötelező szoft jogállamiságkeret (ami egy formalizált levelezés tulajdonképpen), és a hetes cikkes eljárás, ami az eddigi tapasztalatok szerint csigalassúsággal vánszorog, és csoda kéne ahhoz, hogy egyhangúsággal az összes többi tagállam egyetlen másik szankcionálása mellett döntsön.

 

A teljes javaslatot elolvasva kiderül, hogy a második ponttal tulajdonképpen

 

lebutítva ugyan, de visszatérnének egy, eredetileg az Európai Parlament által már 2015-ben indítványozott javaslathoz, ami akkor pont a Bizottságon bukott meg.

 

A képviselők ugyanis már akkor azt akarták, hogy minden tagállamban objektív szempontok szerint egységesen értékeljék a jogállamiságot, így senki ne érezze úgy, hogy csak ő lett kipécézve. A Bizottság akkor feleslegesnek tartotta a javaslatot, és lesöpörte az asztalról. Most úgy tűnik, azt az elvet újra elővenné, hogy egységesen minden tagállamot monitoroznak, de az EP korábbi javaslatával ellentétben a Bizottság mostani csomagjából nem derül ki, hogy pontosan milyen szakértők bevonásával végeznék el ezt a vizsgálatot, és egészen konkrétan milyen faktorokat figyelnének a jogállamiság kapcsán. (Magyarul és leegyszerűsítve például, ha a bírói függetlenséget, mint a jogállamiság egyik fontos ismérvét akarják mérni, akkor ott miket vesznek figyelembe? Számít-e az is például, hogy mennyit keres egy bíró egy ügyészhez képest, vagy csak az, hogy milyen esetekben lehet őt leváltani?)

 

Az mindenesetre nem túl biztató, hogy nem különösebben bajlódnának független testületekkel, hanem a dokumentum szerint maga a Bizottság készítené el az éves jogállamiságjelentéseket.

 

A most bejelentett homályos lózungok mellett az asztalon van egyébként egy olyan, jóval konkrétabb javaslat is egy ideje, ami kifejezetten az EU-s pénzek elcsalásával függene össze, virágnyelven szólva az EU költségvetését veszélyeztető jogállamiságproblémákkal. A tervek szerint ha ilyet találnak, akkor csökkenthető az adott tagállamnak járó EU-s támogatás, ami a hetes cikkellyel ellentétben gyakorlatilag is érintheti Magyarországot.

 

Érdemes azt is megemlíteni, hogy mostanában az Európai Bíróság is felkötötte a gatyáját jogállamiságügyben: Lengyelországot épp pár hete kifejezetten a jogállamiságra hivatkozva meszelték el Luxembourgban a legfelsőbb bírók nyugdíjba küldése miatt, míg Magyarország esetében hat évvel korábban egy nagyon hasonló ügyben beérték mindenféle antidiszkriminációs irányelvekre való hivatkozással.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás