+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 4. csütörtök, 07:42
A szocialista politikus megválasztását a cseh kormányfő szerint a V4-ek és Olaszország akadályozták meg, Babiš a csúcsjelölti rendszer bukását nagy sikerként értékeli.

Örül a csúcsjelölti rendszer szétverésének és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter európai bizottsági elnöki jelölésének Andrej Babiš – nyilatkozta a cseh miniszterelnök a Lidové Noviny napilapnak csütörtökön.

 

Szerinte jó, hogy a Spitzenkandidat-rendszert – miszerint az Európai Bizottság következő elnöke induljon el egy tagállami választáson, így nyerjen demokratikus felhatalmazást – az EU vezetői visszautasították, hiszen a rendszer nincs is benne a szerződésekben. Babiš sikerként értékeli továbbá, hogy a nagy országok elképzeléseit – mégpedig, hogy Timmermans legyen a bizottsági elnök, Weber pedig kapja meg az EP elnöki posztját – a V4-ek és Olaszország leszavazták,

 

így Ursula von der Leyen került a képbe, akit a cseh kormányfő szerint a többi védelmi miniszter, és a NATO tisztségviselői már jól ismernek.

 

Ezzel szemben Frans Timmermans „leginkább a tagállamokra vonatkozó, lekezelő kijelentések megtételével volt elfoglalva”, és a cseh kormányt is meggyanúsította azzal, hogy nem elég szolidárisak a migráció tekintetében – vélekedett Babiš.

 

Ursula von der Leyen további előnye a miniszterelnök szerint, hogy jobb kapcsolatot ápol a közép-európai régióval és a visegrádi országokkal.

 

„Én és a V4-es kollégáim az országainkért harcoltunk pártcsaládoktól függetlenül. Ezért is fogtunk össze Olaszországgal, hogy megakadályozzuk a csúcsjelölti rendszert. Ez volt a fő célunk. És sikerült.”

 

Mikor a riporter visszakérdezett, hogy valóban annyi-e Ursula von der Leyen legfőbb érdeme, hogy nem Frans Timmermansnak hívják, Babiš csak így felelt: „igen, igaza van, annyi.”

 

Az interjú során felvetődött az is, hogy nem a V4-országok kudarca-e, hogy egy közép, vagy kelet-európai jelölt sem került vezető pozícióba az EU-n belül: ha minden a tervek szerint alakul, a Bizottságot egy német, a Tanácsot egy belga, a Parlamentet egy olasz, és a Központi Bankot egy francia kapja majd meg. Babiš szerint ugyanakkor

 

a V4-eknek nem volt jelöltje a semelyik EU-csúcspozícióra sem,

 

arra a kérdésre viszont már nem válaszolt egyértelműen, hogy nem tartja-e problémásnak a régióbeli politikusok hiányát az EU következő vezetésében. A jelöltek hiányáról tett kijelentésnek némileg ellentmond, hogy több ízben is felvetődött Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos neve bizottsági elnökjelöltként, Szijjártó Péter sem tagadta egyértelműen, hogy a diplomata a V4-ek támogatását bírná, de neki végül nem volt reális esélye.

 

Babiš hozzátette: azért is nem dobtak be a kalapba V4-es politikust az Európai Tanács EU-csúcspozíciókról szóló tárgyalásai során, mert „nem találtak senkit”, akit indíthattak volna.

 

BORÍTÓKÉP: Az ANO Facebook-oldala

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás