+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 4. csütörtök, 07:42
A szocialista politikus megválasztását a cseh kormányfő szerint a V4-ek és Olaszország akadályozták meg, Babiš a csúcsjelölti rendszer bukását nagy sikerként értékeli.

Örül a csúcsjelölti rendszer szétverésének és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter európai bizottsági elnöki jelölésének Andrej Babiš – nyilatkozta a cseh miniszterelnök a Lidové Noviny napilapnak csütörtökön.

 

Szerinte jó, hogy a Spitzenkandidat-rendszert – miszerint az Európai Bizottság következő elnöke induljon el egy tagállami választáson, így nyerjen demokratikus felhatalmazást – az EU vezetői visszautasították, hiszen a rendszer nincs is benne a szerződésekben. Babiš sikerként értékeli továbbá, hogy a nagy országok elképzeléseit – mégpedig, hogy Timmermans legyen a bizottsági elnök, Weber pedig kapja meg az EP elnöki posztját – a V4-ek és Olaszország leszavazták,

 

így Ursula von der Leyen került a képbe, akit a cseh kormányfő szerint a többi védelmi miniszter, és a NATO tisztségviselői már jól ismernek.

 

Ezzel szemben Frans Timmermans „leginkább a tagállamokra vonatkozó, lekezelő kijelentések megtételével volt elfoglalva”, és a cseh kormányt is meggyanúsította azzal, hogy nem elég szolidárisak a migráció tekintetében – vélekedett Babiš.

 

Ursula von der Leyen további előnye a miniszterelnök szerint, hogy jobb kapcsolatot ápol a közép-európai régióval és a visegrádi országokkal.

 

„Én és a V4-es kollégáim az országainkért harcoltunk pártcsaládoktól függetlenül. Ezért is fogtunk össze Olaszországgal, hogy megakadályozzuk a csúcsjelölti rendszert. Ez volt a fő célunk. És sikerült.”

 

Mikor a riporter visszakérdezett, hogy valóban annyi-e Ursula von der Leyen legfőbb érdeme, hogy nem Frans Timmermansnak hívják, Babiš csak így felelt: „igen, igaza van, annyi.”

 

Az interjú során felvetődött az is, hogy nem a V4-országok kudarca-e, hogy egy közép, vagy kelet-európai jelölt sem került vezető pozícióba az EU-n belül: ha minden a tervek szerint alakul, a Bizottságot egy német, a Tanácsot egy belga, a Parlamentet egy olasz, és a Központi Bankot egy francia kapja majd meg. Babiš szerint ugyanakkor

 

a V4-eknek nem volt jelöltje a semelyik EU-csúcspozícióra sem,

 

arra a kérdésre viszont már nem válaszolt egyértelműen, hogy nem tartja-e problémásnak a régióbeli politikusok hiányát az EU következő vezetésében. A jelöltek hiányáról tett kijelentésnek némileg ellentmond, hogy több ízben is felvetődött Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos neve bizottsági elnökjelöltként, Szijjártó Péter sem tagadta egyértelműen, hogy a diplomata a V4-ek támogatását bírná, de neki végül nem volt reális esélye.

 

Babiš hozzátette: azért is nem dobtak be a kalapba V4-es politikust az Európai Tanács EU-csúcspozíciókról szóló tárgyalásai során, mert „nem találtak senkit”, akit indíthattak volna.

 

BORÍTÓKÉP: Az ANO Facebook-oldala

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Ha munkaeszközökről van szó, mindenkinek mások a preferenciái. Egy valami azonban mindenkiben közös: a tökéletes választásra való törekvés.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás