+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 5. péntek, 07:52
Két hete még a Spitzenkandidat-rendszer fenntartása mellett állt ki hangosan, mára lényegében az ellenkezőjére szólít fel Annegret Kramp-Karrenbauer.

 

Európa alkotmányos válságba kerülhet, ha az Európai Parlament július 15 és 18 között esedékes plenáris ülésén nem szavazza meg Ursula von der Leyen német védelmi miniszter (és szintén CDU-politikus) európai bizottsági elnökjelöltségét – figyelmeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke csütörtökön a Politico tudósítása szerint.

 

A CDU a szocdemeket fenyíti

 

Ezzel Kramp-Karrenbauer sikeresen felidegesíthette a több transzparenciát és demokratikusabb bizottsági elnökválasztást követelő EP-képviselőket, persze

 

az eredeti célja ehelyett leginkább az volt, hogy kicsit befenyítse a Von der Leyen-deal miatt kicsit elégedetlenkedő koalíciós partner szociáldemokratákat:

 

az SPD olyan mértékben tiltakozott a kereszténydemokrata jelölt ellen, hogy Angela Merkelnek az Európai Tanács Von der Leyenről szóló szavazásán tartózkodnia kellett.

 

A CDU elnöke ezért sem késlekedett, hogy a koalíciós partnerre egy kis nyomást helyezzen, csütörtöki kijelentésében felszólította a szocdemeket, hogy „gondolják újra” az Ursula von der Leyennel kapcsolatos álláspontjukat. „Ha a szociáldemokraták ragaszkodnak az Ursula von der Leyen jelöltségével kapcsolatos destruktív hozzáállásukhoz, az nagy terhet jelenthet a koalíció számára” – mondta Kramp-Karrenbauer Sebastian Kurz júniusban, a Strache-videó után megbuktatott osztrák kancellár társaságban.

 

Az EP simán megteheti, hogy visszadobja a jelölést

 

Hozzátette:

 

Von der Leyen visszautasítása alkotmányos válságot idézhetne elő Európában, mivel azzal a parlament az EU vezetőinek választását dobná vissza.

 

Az más kérdés, hogy az Európai Parlamentnek erre minden lehetősége megvan, ugyanis a 751 tagú testület jóváhagyása is kell a bizottsági elnök kinevezéséhez. 

 

A visszautasítás pedig nem lenne váratlan: az EP-képviselők korábban már egyértelműen jelezték, „készek visszautasítani bármely jelöltet...aki csúcsjelöltként nem mérette meg magát”, vagyis nem folytatott páneurópai kampányt és nem indult el az egyik pártcsaládhoz tartozó tagállami párt nemzeti listáján. Az egész csúcsjelölti rendszer lényege az lett volna, hogy megakadályozza, ami végül megtörtént: egy, a választók mögött megszületett háttéralkut, valamint azt, hogy a Bizottság új elnöke semmilyen demokratikus felhatalmazást ne szerezzen az EP-választáson.

 

Két hete még könnyű volt demokratának lenni

 

Persze Kramp-Karrenbauer sem volt még ilyen szigorú két héttel ezelőtt: akkor még a kalapban volt Manfred Weber neve is a bizottsági elnökségre, a CDU-pártvezér pedig akkor még nagyon támogatta a választókkal való erősebb kapcsolattartást: a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint azt nyilatkozta, „nagyon erősen kiáll” a csúcsjelölti rendszer mellett.

 

„Ha most megtörjük a Spitzenkandidat-rendszert, akkor megállítjuk az Európai Parlament fejlődését abban, hogy közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki a választókkal”

 

– hangoztatta az ellenkezőjét Kramp-Karrenbauer annak, amire ma már felszólítja az EP-képviselőket.

 

A CDU vezetője mára azonban már kiállt a háttéralkus módon a képbe kerülő Ursula von der Leyen mellett, aki szerinte „erős” bizottsági elnök lesz majd. Ugyanígy vélekedett a mellette álló Sebastian Kurz is, szerinte a német védelmi miniszter kitűnően látja majd el feladatát.

 

BORÍTÓKÉP: Annegret Kramp-Karrenbauer / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás