Hét nagyon rosszul öregedő politikusi idézet a koronavírus-járvány első egy évéből

Gyurcsány tavasszal lélegeztetőgépek beszerzését követelte, Orbán ősszel biztonságos V4-es szigetet vizionált: a járvány első évfordulóját mi mással lehet ünnepelni, ha nem ezekkel az idézetekkel!

1. Gyurcsány lélegeztetőgépeket vett volna, majd ezt kéri számon

„A kutyafáját, egy lélegeztetőgép 3-5 millió forint, hát vegyünk már!” (Gyurcsány Ferenc, 2020. március 10.)

2020 márciusában Gyurcsány Ferenc DK-elnök videót tett közzé, amelyben a kormány járványkezelését krtizálta. Ekkoriban a fő kérdés az volt, hány lélegezetőgépünk van, lesz-e elegendő, ha bedurvul a járvány. Az olaszországi Bergamóból március közepétől egyre súlyosabb hírek jöttek arról, hogy a kórházakban az orvosoknak kell arról dönteniük, hogy ki kap lélegeztetőgépet, ki nem. Eközben megindult a magyar kormányzati portyázás-fürkészés védekezőszközökre és lélegeztetőgépkre. Gyurcsány ebben a helyzetben adta a fenti tanácsot.

A kormány persze enélkül is tudta, hogy lélegeztetőgépeket kell vennie, vett is 16 ezer darabot összesen 300 milliárd forintért. Ez soknak tűnt, nemcsak azért, mert az első hullámban 80 volt a legtöbb egyszerre lélegeztetőgépen kezelt beteg (lehetett volna nyilván több is), hanem mert a szakemberek szerint is legfeljebb 8000 kellett volna belőlük. Maga Orbán szeptember 21-én azt mondta, a második hullámban legrosszabb esetben 800 embernek kell majd lélegeztetőgép, de ő a biztonság kedvéért ennek kétszeresével számol. Végül a szám 674-en tetőzött, ennyi embernek kellett egyszerre a legtöbb lélegeztetőgép a második hullámban.

Később a DK már elégedetlen volt azzal, hogy a kormány megfogadta Gyurcsány márciusi tanácsát: szeptember 17-én válaszokat várt a kormánytól azért, mert a „brutálisan túlárazott” lélegeztetőgépek beszerzése csak „a lopásra volt alkalmas”, az egészségügy felkészítésére nem, sőt a párt feljelentést is tett, amit a rendőrség visszadobott.

2. Az emberéletek számában mért védekezési siker

„A védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. És én azt látom, hogy ott az első csatát megnyertük. Svédországban, ahol szerintem annyian lakhatnak, mint mi, tízszer annyian haltak meg, mint Magyarországon” (Orbán Viktor, 2020. szeptember 4.)

Orbán talán a járványügyileg legderűsebb időszakban adott ekkor a Kossuth Rádiónak interjút. Az első hullám lefutott, az aktív fertőzöttek száma 2814 volt, kórházban 120 embert ápoltak, 8 ember volt lélegeztetőgépen, naponta 1 ember halt meg. 1,8 millió ember visszaküldte a védekezésről szóló konzultációs ívet a kormánynak, és kijelölte az utat a védekezésre: védjük meg az időseket és a veszélyeztetetteket, de lehetőség szerint ne legyenek lezárások, azaz lehessen dolgozni és iskolába menni.

Az első hullám sikeres kivédekezése és a jó számok miatt, ahogy a fenti kijelentés is mutatja, Orbán magabiztos volt. Épp a konzultációra hivatkozva nem akart akkor sem változtatni a védekezésen, amikor a számok már elkezdtek romlani, megindult a második hullám felfutása, és végül csak november 9-én jelentette be az újabb lezárást, ami egészan máig érvényben van. Ma már előzzük az itthoninál sokkal-sokkal enyhébb korlátozásokat bevezető Svédországot a halottak számában: itthon 14,5 ezer embert vesztettünk el, míg Svédország 12,8 ezret.

3. Határzár vs. biztonságos V4-sziget

„Semmi okát nem látom, hogy egy lengyel vagy szlovák ne jöjjön be Magyarországra, ha ők is ugyanazt a védekezési rendszert használják. Ki tudunk alakítani négyen egy biztonságos szigetet Európában.” (Orbán Viktor, 2020. szeptember 11.)

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában beszélt arról, hogy a magyar határok lezárása mekkora vitát váltott ki Brüsszelben, de „majd át fogják venni a mi szabályainkat, ahogy ez lenni szokott”. Arról is beszélt, hogy a V4-ek más helyzetben vannak, egy közös sorsközösség alakult ki az elmúlt 30 évben, és ezt a mély, baráti együttműködést szeretné a kormány kamatoztatni a járványügyben is. Ez speciális szabályok létrehozását jelentette volna, amelyek a V4-es országokra vonatkoznak. „Tehát azt gondolom, hogy itt, az összeurópai bajban létre tudunk hozni egy közép-európai biztonságos szigetet, amelyen belül sajátos szabályokat alkalmazva azért a mozgás, és a közös élet lehetősége a szlovákokkal, a lengyelekkel és a csehekkel fönnmarad.”

A koronavírus felülírta ezt a tervet, Schengennek mára lényegében annyi lett, Magyarországra 2020. augusztus 30. óta nem léphet be külföldi állampolgár, jöjjön akár bármelyik V4-es országból, csak speciális esetekben: bírósági ügye van, beutalója van egészségügyi szolgáltatásra, tanul és vizsgáznia kell, fuvarozó, családi eseményen (temetés, esküvő) akar részt venni, hozzátartozóját kell ápolnia. Az ingázók átléphetik a határt, ehhez a határtól számított 30 km-es körzetből kell jönniük, illetve a másik országban is ilyen mélyre lehet menniük, és egy napon belül vissza kell térniük hazájukba. Szlovákia pedig már az EU segítségét kéri az elhibázott járványkezelés miatt.

4. A DK népszavazási kísérlete

„Egy olyan országban, ahol semmilyen más lehetősége nincs az ellenzéknek arra, hogy nyomást gyakoroljon egy kormányra (...), az a felelős magatartás, hogy ha a nép mondja azt, hogy márpedig ingyen teszteket végezzünk” (Gy. Németh Erzsébet, 2020. szeptember 25.)

Ezekkel a szavakkal indokolta a DK, hogy miért kellene az ingyenes tesztelésről népszavazást tartani. Akkoriban állt elő a kormány azzal, hogy bevezeti a hatósági árat a koronavírus-tesztekre, ha azokat nem az orvos írja elő, akkor ugyanis ingyenes. 19 500 forint lett ez az ár. Az ellenzék bírálta a lépést, a DK ingyenes tesztelést követelt mindenkinek. Majd pedig előállt a népszavazási ötletével, amely, ahogy az Azonnali akkori cikke is rámutatott, több sebből vérzett. A törvényi határidők és folyamatok miatt a legjobb esetben is 2021 áprilisára születhetett volna törvény az ingyenes tesztekről egy sikeres népszavazás eredményét követően.

De már az első zsilipet jelentő Nemzeti Választási Bizottság sem valószínű, hogy átengedte volna a kezdeményezést, mivel az a központi költségvetést érintené (a kérdés az lett volna, „Egyetért-e ön azzal, hogy az állam biztosítson a tömeges megbetegedést okozó Covid-19 fertőzés miatt térítésmentes SARS-CoV-2 PCR tesztet minden Magyarországon tartózkodó magyar és európai uniós állampolgár részére?”), és az Alaptörvény szerint ilyen kérdésről nem lehet népszavazást kiírni. Arról már nem is szólva, hogy járványhelyzetben aláírást gyűjteni nem kockázatmentes, márpedig egy országos népszavazás kiírásához 200 ezer aláírás kell.

Végül a veszélyhelyzet idején nem is lehet népszavazást tartani, ez pedig először március 11-től június 16-ig állt fenn, majd november 10-től újra, és hétfőn hosszabbította meg a parlament meg megint 90 napra. A sok bizonytalanság miatt aztán maga a DK hátrált ki az ötletből a jelentős járványügyi kockázatok miatt 2020. október 19-én – immáron nem ez volt a legfelelősebb magatartás, derült ki kevesebb, mint egy hónap alatt.

5. Amikor Orbánt nem zavarta, hogy áprilisban jönnek a Pfizerek

„Úgy lehet számolni, hogy a krónikus betegeket és az idősek közül a leginkább veszélyeztetetteket már január környékén be tudjuk oltani, és akkor enyhül a nyomás. A nagy tömegű vakcina pedig valószínűleg áprilisban érkezik, most ezek az európai vakcinák. Tehát most tulajdonképpen a nagy bajban lévőknek januárig kell kitartaniuk meg az orvosainknak meg nekünk, magunknak is, és utána a nagy tömegnek pedig áprilisig.” (Orbán Viktor, 2020. október 30.)

Orbán Viktor október 30-án adott interjút a Kossuth Rádióban, és akkor még egyáltalán nem zavarta, hogy az EU-s közös beszerzésű vakcinák nagy tömegei majd áprilisban érkeznek meg. Persze ekkor még más volt a közhangulat, ekkor még csak emelkedőben volt a december második felében tetőző második hullám, az aktív betegek száma 53 ezer körül volt (2021 februárjának végén 85 ezer). Még nem lépett életbe a november 11-i lezárás sem, és nem lett elegük az embereknek a bezártságból, abból, hogy nem tudják, meddig nem nyit ki a munkahelyük, ha épp étteremben, bárban, edzőteremben dolgoznak, vagy csak dolgoztak, mert elvesztették az állásukat.

A kormányzati kommunikációnak azóta alapeleme a brüsszeli vakcinabeszerzés lassúsága, hibái – joggal, az EU gyógyszerhatósága (ahogy ezt Ursula von der Leyen EB-elnök is elismerte) körülményesen engedélyezte a vakcinákat, a gyógyszercégek nem tartják magukat a szerződésben foglalt mennyiségekhez. Az AstraZeneca EU-val kötött szerződéséből pedig kiderült, hogy nem is lehet őket erre kötelezni.

Így az eredeti 100 millió adaghoz képest az AstraZeneca 40 milliót fog leszállítani az első negyedévben, amit exportnehezítési és egyéb fenyegetések által tudott feltornászni az Európai Bizottság 31 millióról. Mindemellett ma sok magyar elfogadná, hogy áprilisban megkapja a nyugati oltását, és nem kell várniuk októberig – még ha az AstraZeneca népszerűsége több országban sem áll túl jól. A magyar kormány mindemellett vett 5 millió kínai Sinopharm, 2 millió orosz Szuptnyik V vakcinát, amelyek májusig kellene megérkezzenek, bár az oroszok is csúszásban vannak a szállításokkal.

6. A novemberben azonnal elutalt pénz, ami februárra ér csak oda

„A kormány azonnali bértámogatási és adóügyi segítségről döntött azon ágazatok esetében, amelyeket a november 11-től elrendelt kijárási tilalom és egyéb korlátozások súlyosan érintene.” (Izer Norbert pénzügyminisztériumi államtitkár, 2020. november 15.)

2020. november 11-től újabb lezárások léptek érvénybe és vannak hatályban még ma is. Be kellett zárniuk az éttermeknek, kávézóknak, bároknak, csak elviteles, házhozszállításos módban működhettek tovább, ami a pincérek munkáját feleslegessé tette. Emellett az edzőtermeknek, uszodáknak is be kellett zárniuk. A kormány ezért döntött a bértámogatásról: kifizetik azon dolgozók bérének felét, akiket a vállalkozók állásban tartanak. Azonnal, nyomatékosította az államtitkár.

Január végén, amikor az egyre nagyobb elégedetlenség hatására a libertárius Le az Adók 75 Százalékával Párt meghirdette a polgári engedetlenségi akcióját február 1-jére, akkor derült ki, hogy a kormány azonnali segítsége még sehol, számos étterem, kocsma, bár, kávézó tulajdonosa arról számolt be az Azonnalinak, hogy bár megítélték nekik a bértámogatást, azt nem kapták még meg november óta, enélkül kell a dolgozóikat állásban tartaniuk bevétel nélkül. A kormány még akkor fel is gyorsította a kifizetéseket, és február 2-án bejelentette, az eddigi rendszeren változtatnak, előre kifizetik a februári bértámogatást, és utána minden hónapban előre fizetnek.

7. Hogy a KDNP-ről se feledkezzünk meg

„Tartsanak több szentmisét a templomok a koronavírusra való tekintettel!” (Semjén Zsolt, 2020. március 11.)

Több szentmise megtartását javasolta a Kereszténydemokrata Néppártot elnöklő Semjén Zsolt a nagyobb templomoknak 2020. március 11-én. A kormány előtte vezette be a rendkívüli jogrendet, és veszélyhelyzetet rendelt el a beköszöntő koronavírus-járvány miatt. Ez azzal járt, hogy a beltéri, száz főnél nagyobb rendezvényeket is betiltotta, sőt, az operatív törzs a kint iskolai március 15-i rendevények megtartását sem ajánlotta. De a vallási szertartásokat nem érintette a tiltás, „a magyar állam a szentmisék és istentiszteletek tekintetében nem ír elő semmit az egyházaknak, tiszteletben tartva az egyházak szabadságát” – indokolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Ez a mai napig így van, a szentmiséket meg lehet rendezni, ahogy a kaszinókat sem zárták be, amelyek – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter érvelését idézve – jogi értelemben nem szórakozóhelyek, hanem üzletek (mondjuk a kaszinó tényleg nagy üzlet). Ehhez képest nem tűnik szükséges és arányos tiltásnak, hogy este 8 után nem lehet elmenni futni, csak kutyával – Dúró Dóra Mi Hazánk-képviselő emiatt tiltakozásul fel is jelentette magát, és 30 ezer forintra büntették.

Semjén azt fűzte hozzá, hogy a nagyobb templomokban lehetőleg tartsanak gyakrabban szentmiséket, hogy jobban eloszoljon a tömeg. Az biztos, hogy ilyen felhívás keringőre – legyen minél több rendezvény, mise, hogy elkerüljük a tumultust – azóta sem volt. Ilyen alapon lehetne minél tovább nyitva bármelyik kocsma, étterem, hogy elkerüljék a tömeget, és a zenekaroknak is ajánlhatna Semjén Zsolt minél több koncertet koronavírusra való tekintettel.

NYITÓKÉP: Pixabay