Hogyan jutott idáig Szlovákia?

Szerző: Renczes Ágoston
2021.02.23. 20:05

Annyira rossz a járványhelyzet északi szomszédunknál, hogy az EU segítségét kérik, Matovič miniszterelnök pedig hirtelen hallgatni akar a tudósokra. Mi történik a szlovákoknál? Miért nem működik a lockdown? Mit csinálnak rosszul? Utánajártunk.

Hogyan jutott idáig Szlovákia?
„A járvány olyan, mint a háború. A járvány olyan, mint egy elemi csapás, mint az árvíz vagy a földrengés.”

Ezt Vladimír Krčméry infektológus, az egyik legismertebb szlovák tudós mondta a 2021. február 23-i kormányülés előtt, ahová vele együtt több tudóst is meghívott Igor Matovič miniszterelnök, hogy meghallgassa a javaslataikat a koronavírus-járvány elleni védekezésről.

A szlovák miniszterelnök azt követően fordult a tudósokhoz, hogy Szlovákia már napok óta vezeti a világranglistát a lakosságarányos elhalálozások és a kórházban ápoltak számát tekintve. A helyzet annyira rossz, hogy február 17-én

 

Szlovákia segítséget kért az Európai Uniótól: orvosokra és nővérekre van szükségük.

 

A tudósok, akikre valójában nem hallgatott Matovič

Ahogy azzal részletesen is foglalkoztunk már, az első hullám járványkezelésének mintaországából és a második hullám járványkezelésének progresszív újítójából januárra

 

az új Bergamo lett hűtőkocsikban tárolt halottakkal, a kapacitásaik határán működő kórházakkal és az összeomlás szélére került egészségüggyel.

 

A koalíciós feszültségek által terhelt következetlen válságkezelés mellett szlovák szakértők a későn bevezetett lockdownt nevezték meg az egyik okaként annak, hogy Szlovákiában januárban kezdett rosszabbodni a helyzet, miközben a régió több országában, így Magyarországon is januárban visszaszorulni látszott a járvány – bár február végére már a harmadik hullám kezdetéről beszél a magyar miniszterelnök is.

A későn bevezetett lockdownt azóta Marek Krajčí egészségügyi miniszter is a szlovák járványkezelés alapvető hibájaként ismerte el, ugyanakkor

 

ő maga már novemberben szeretett volna zárni, de az akaratát nem tudta keresztülvinni a kormányon.

 

Emiatt az egyértelműen elrontott járványkezelésért a szlovák sajtó Igor Matovič miniszterelnök mellett Marek Krajčí egészségügyi minisztert tartja felelősnek – az utóbbi leváltása a koalíciós pártok vezetőinek keddi megbeszélésén fel is merült, de Boris Kollár, a jobboldali populista Sme rodina (Család Vagyunk) párt elnöke, egyben a parlament elnöke szerint ez a döntés Igor Matovič miniszterelnök kezében van.

De miért fordult a miniszterelnök a tudósokhoz, amikor ő maga arról beszélt, hogy a kormány már december közepe óta a tudósok ajánlásának megfelelően kezeli a járványt? Igor Matovič tudósokra mutogatása azért sem állja meg a helyét, mert ők már karácsony előtt bevezették volna a lockdownt, ami végül csak január elsején kezdődött, és a kormány által korábban propagált tömeges teszteléseket sem támogatták.

„Elsősorban hallgatni szeretnék, a tudósok pedig arra keresik majd a választ, hogy miért nem működnek az intézkedések” – mondta a miniszterelnök hétfőn. Matovič ugyanis úgy látja, hogy Nagy-Britannia hasonló időpontban vezetett be hasonló intézkedéseket, mint Szlovákia, amik ott valamiért működnek, Szlovákiában meg nem. 

MÉG JANUÁRBAN 65 MENTŐS ÉRKEZETT LENGYELORSZÁGBÓL, AMINEK A SZLOVÁK MINISZTERELNÖK ANNYIRA MEGÖRÜLT, HOGY SZEMÉLYESEN KÖSZÖNTÖTTE ŐKET.

Miért nem működnek az intézkedések?

Martin Smatana egészségügyi elemző szerint erre az a válasz, hogy bár hasonlónak tűnik, több lényeges pontban is különbözik a brit és a szlovák járványkezelés, és ezek a különbözőségek egyben a szlovák út gyengepontjai is.

 

+ A briteknél nincs rendszeres tömeges tesztelés, ami önmagában mozgást és találkozásokat generál. Kolek Zsolt, a Ma7.sk újságírója a saját példáján ábrázolta a jelenséget: elment a kötelező tesztre, ahol az előtte sorban állók többen is pozitívak lettek. Ő nem fertőződött ugyan meg, de hosszabb időt kellett fertőzött idegenek társaságában töltenie, akikkel egyáltalán nem találkozott volna, ha nem kellett volna elmennie a tesztre.

 

Smatana össze is hasonlítja a Google brit és a szlovák mobilitási adatait: ezek szerint a szigorú lockdown bevezetése után Nagy-Britanniában 65 százalékkal esett vissza a mobilitás az előző év azonos időszakához képest, míg Szlovákiában csak 47 százalékkal. Smetana szerint ez több dologgal összefügghet, de úgy látja, hogy a rendszeres tesztelés, illetve a kijárási korlátozások alóli mentesülés a negatív teszttel hozzájárult ahhoz, hogy a lockdown Szlovákiában nem szorította vissza a járványt. 

+ A szlovákok nem elég szigorúak a szabályok betartatásában és a kihágások szankcionálásában. Smatana a Nový Čas bulvárlap adatait idézve azt írja, az év eleje óta regisztrált több mint 14 ezer kihágást csak 3400 esetben követte pénzbírság és 1900 ügy jutott el a járási hivatalokig. Az elemző úgy látja, hogy sokkal szigorúbban kellene fellépni a szabályokat megszegőkkel szemben, ennek hiánya pedig az egyik összetevője annak, hogy nem működik a szlovák lockdown.

+ Hiába a hatalmas mennyiségű teszt Szlovákiában, ha nincs rendes kontaktuskutatás és izoláció. Smatana szerint a britek ebben azért jobbak, mert bár jóval kevesebb a mintavétel, célzottan tesztelnek, és betartják a kontaktuskutatás és az izoláció járványügyi aranystandardját. 

+ Végül pedig Smatana úgy véli, hogy Szlovákiában egyszerűen nem használják fel hatékonyan a rendelkezésre álló adatokat, és nem a legjobb módszereket alkalmazzák a járvány elleni védekezés során. 

Rossz kommunikáció és stressz

Egy másik szempontot is megemlít Dr. Pásztor László, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának tiszteletbeli elnöke, aki a Ma7.sk-nak adott interjút. Pásztor szerint a zavaros kormányzati kommunikáció önmagában sokat ront a helyzeten, hiszen az semmilyen támaszt vagy biztonságérzetet nem nyújt az embereknek. 

„A lakosságnak támpontokat, biztonságot, pozitivitást kellene adni, arról beszélni, hogyan leszünk túl ezen, mikor lesz vége a járványnak”

– véli az orvos. Pásztori szerint a stressz eleve rossz hatással van az immunrendszerre, és most „krónikus stresszhelyzetben élünk”, amiért „részben a negatív, elkeserítő hírek állandó sulykolása a felelős”.

Az orvos is bírálta a tesztelő- és oltópontok használatát: „Járvány idején nem lehet egy helyre terelni az embereket. Ez óriási szakmai hiba.”. Pásztor arra számít, hogy a járvány a csúcsra ért Szlovákiában, és a következő néhány hét nagyon kemény, „mindennél keményebb” lesz, de húsvét után már túl lesz az ország a nehezén. 

A tudósok és szakértők kedd délutáni meghallgatása órákon át zajlott. Az ülés előtt az újságíróknak azt nyilatkozta Vladimír Krčméry professzor és Pavol Čekan molekuláris biológus, hogy

 

a határok lezárásáról, a mobilitás csökkentéséről és a tömeges tesztelés felülbírálásáról is terveznek beszélni,

 

illetve a koronavírus új, dél-afrikai mutációja jelentette veszélyről, ami Krčméry szerint ha elterjed Szlovákiában, az lényegében egy új járványt jelentene, amiben mindent a nulláról kellene kezdeni. 

Hogy az ülésen mire jutottak, nem tudni: az öt órán keresztül húzódó tárgyalás után Pavol Čekan tömören csak annyit közölt az újságírókkal, hogy hosszú és termékeny vitán vannak túl, amit szerda délután folytatnak, de megállapodtak, hogy addig semmi konkrétumot nem osztanak meg a nyilvánossággal.

 

FOTÓK: A szlovák kormány honlapja

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek