A gyors technológiaváltások miatt, egy ideje mintha folyamatos ipari forradalomban élnénk. Még le sem zárult a harmadik, máris nyakunkon a negyedik. Kezdetben volt a gőzgép, maholnap itt lesz, vagy talán már itt is van a teljesen automatizált, „okos” gyár. Hogyan jutottunk el eddig, és mennyire jó ez nekünk?

Egyes mesterséges intelligenciák olyan szövegeket hoznak össze, mintha ember írta volna. Közben persze bicegnek-bocognak is, amiről hajlamosak vagyunk elegánsan megfeledkezni. A nyelvtechnológiák az MI és az infokom egyik legpörgősebb területe.

Tudomány-művészet 3D nyomtatással, érzékelőkkel, intelligens anyagokkal, agy-számítógép interfészekkel kivitelezve. Három nő, három tipikusan 21. századi alkotó a digitális Parnasszus csúcsán.

Hogyan alakítja a mesterséges intelligencia (MI) a képzőművészetet, készíthet-e valóban saját alkotásokat a gépi értelem, szüksége van/lesz a kreatív folyamatban az emberre, milyen korlátokba ütközik, és egyáltalán hol tart ma a gépi kreativitás?

Workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztéseknek közösségi platformot biztosító MI Koalíció. Honnan jött, mi ma az MI, mi nem, mik a koalíció céljai. Gyenge gépi értelem, nyelvtechnológia és robotok.

Az utolsó heteket kedvenc városomban töltöttem. Megnéztem a szenzációs madárkertet Baru szigetén, a smaragd- és az aranymúzeumot, kirándultam egy minivulkánhoz, majd felmentem a város fölé tornyosuló, tizenhetedik századi Popa monostorba, aztán belemerültem az éjszakába, amelyből Budapesten sem ébredtem fel igazán.

Ecuadornak csak az andoki részét, két gyarmati múltú várost, a déli Cuencát és a fővárost, Quitót ismerem. A világjárvány előestéjén 2020 február végén és március elején töltöttem kilenc napot az országban. Cuenca nyugodt mesevilág egy különleges katedrálissal, Quitoé a koloniális idők az Amerikákon legépebb állapotban fennmaradt történelmi központja.

Bolívia Latin-Amerika legtitokzatosabb országa. A Titicaca-tótól az Atacama-sivatagig csavarogtam benne, teljesen elvarázsolt az Andok, pedig a hideg éjszakák miatt rengeteget átkoztam. Inka szigetek, egy kaotikus, de izgalmas nagyváros három- és négyezer méter között, koloniális hangulatok, legendás ezüstbánya és a mindent verő sósivatag, majd a világ legszebb altiplanoja. Ha valaki a magashegyek szerelmese, Bolíviában a helye.

A Kolumbiai Magyar Kör egyik meghatározó személye, Varga Zsuzsa könyvtáros, jogász, önkormányzati képviselőjelölt, politikai aktivista 1980 óta él Kolumbiában, 1985 óta pedig Cartagenában. Az óváros egyik tetőteraszán, naplementekor készítettünk vele interjút, de ezúttal nem az itteni magyar közösségről, hanem életpályájáról és a dél-amerikai országról beszélgettünk.

Gyötrelmes út Kolumbia második legnagyobb sivatagjába, variációk okkersárga-vörösre és szürkére, titokzatos szobrok, Kolumbusz előtti amerikai kultúra másként, még délebbre. A nagyhetet már Cartagenában töltöttem, és nyomokban sem emlékeztetett a 2020-as karantén-vajúdásra.