Sokan inkább az amerikai-német Pfizer-BioNTech vagy az amerikai Moderna készítményeit választanák, ám azokból hiány van. Ha nem nő meg az AstraZeneca-vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.
A Németországba érkezett Oxford/AstraZeneca-vakcinák mindössze 15 százalékát használták fel, mivel a német állampolgárok nem kérnek a brit-svéd cég koronavírus elleni oltásából, annak a Pfizer-BioNTech vakcinájához képest rosszabb hatékonysága miatt – tudósít a Reuters.
Németországban jelenleg a Pfizer-BioNTech mellett a Moderna és az Oxford/AstraZeneca készítményeivel oltanak, azonban, mivel a brit-svéd gyártmányú készítményt nem vizsgálták elegendő számú idős emberen, ezért jelenleg a 65 év alatti krónikus betegeknek, illetve olyan csoportoknak ajánlják fel a használatát, akik munkájuk miatt sok emberrel találkoznak – például orvosoknak, rendőröknek vagy a tanároknak.
Azonban a készítmény még az ő körükben sem túl népszerű:
a Robert Koch Intézet közleménye szerint.
Ennek oka részben az oltás hatékonyságában keresendő: a Deutsche Welle riportja szerint sokan nem bíznak a vakcinában, mert úgy gondolják, hogy az nem elég hatékony, ezért inkább más vakcinákat, például a részben német fejlesztésű, mRNS-vakcina Pfizer-BioNTech készítményét részesítenék előnyben. A rekombináns vírust tartalmazó AstraZeneca-vakcina hatékonyságával kapcsolatosan ugyanis ellentmondásos hírek jelentek meg. (Arról, hogy a különböző vakcinatípusok miként működnek, itt magyaráztuk el bővebben.)
A hivatalos közlések szerint az AstraZeneca hatékonysága 70 százalékos, de ez a szám két különböző klinikai teszt eredményeként jött létre: az egyik tesztben a vakcinát 92 százalékos hatékonyságra mérték, míg egy másikban 62 százalékra. A napokban a híres orvosi szaklap, a The Lancet arról közölt tanulmányt, hogy a vakcina 81 százalékos hatékonyságú, ha az ismételt második oltást 12 héttel később adták be, míg ha csak 6 hét telt el a két oltás között, akkor a hatékonyság 55 százalékos
Azonban a németek így sem bíznak igazán a vakcinában, és problémát okoz, hogy emiatt nagyon sok vakcina a polcokon áll, miközben a világon mindenhol hiány van a kínai koronavírus elleni vakcinákból. Németországban pedig problémát okozhat, hogy így tartható-e az oltási terv, ami szerint szeptemberig a lakosság nagy részének már legalább az első oltást be szeretnék adni, viszont ez csak is úgy sikerülne, ha az AstraZeneca készítményeit is felhasználnák. A 83 milliós Németországban eddig 5,2 millió adag vakcinát használtak fel, azaz 100 emberre mindössze 6,28 beoltott ember jut, az eddig fel nem használt AstraZeneca-vakcinák felhasználásával ez a szám sokat javulna.
Dilek Kalayci szociáldemokrata politikus és Berlin tartományának az egészségügyi minisztere szerint ezért
mivel a többi vakcinát az időseknek tartják fent, és szerinte az AstraZeneca készítményével nincs semmi gond.
Emiatt Németországban egyre több politikus szólal fel az AstraZeneca mellett, hogy ezzel próbálják növelni a vakcina népszerűségét és elfogadottságát, amin csak növelni lehet: sajtóértesülések a Berlinben a Tegel repülőtéren kialakított vakcinaközpontban – ahol csak AstraZenecával oltanak – a napi 3 800 időpont mindössze öt százalékára jelentkeznek, azaz naponta kicsivel kevesebben mint kétszázan.
Az AstraZeneca népszerűsége nem csak Németországban alacsony: a Bussiness Insider cikke szerint Németország mellett Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is sokan visszautasítják a vakcinát, míg Svédországon belül két régióban ideiglenesen fel is függesztették a vakcina használatát, miután a beoltottak jelentős részénél közepes intezitású mellékhatások jelentkeztek.
Melyik vakcina hogyan működik? Összefoglaltuk érthető példákkal! És kinek melyik való? Ezt is!
NYITÓKÉP: Rohit Barnwal / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.