Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei szerint az összes uniós tagállam egységes az Oroszország elleni fellépésben.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint „a NATO tagjaként Romániának a legnagyobb felelősséggel végeznie kell a munkáját, hozzájárulva a diplomáciai békés megoldás keresésében, az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz és a NATO védelmi akcióihoz”.
Egyelőre még nem kaszállták el a 2011-ben megkezdett projektet, de az engedélyeztetését a német kormány leállítja.
Kína biztonságos diplomáciai lépést tett: kijelentette, hogy aggódik a helyzet eszkalációja miatt, de nem nevezte meg az agresszort, és nem foglalkozott a szakadár államok de jure elfogadásával sem.
Az EU külügyminiszterei délután döntenek a szankciókrál, a magyar kormány azt mondja, nem fogja elgáncsolni a közös fellépést.
Nepop Ljubov a konkrét listán túl kiemente Azonnalinak küldött válaszaiban, most mindenkinek el kell döntenie, az agresszor mellé áll akár hallgatással, vagy melléjük.
A terület hivatalosan Ukrajna részét képzi, így ezzel Oroszország hivatalosan is nevére vette a nyolc éve tartó ukrajnai konfliktust.
Sűrű napja volt a francia elnöknek vasárnap: Putyinnal kétszer, Bidennel egyszer egyeztetett telefonon, ugyanakkor Macron szerint mindketten elfogadták, hogy találkoznak még februárban. A helyzet közben egyre inkább fokozódik a határon.
Ha Moszkva megtenné, hogy elismeri a szakadár területeket, azok rögtön területi igénnyel léphetnének fel újabbak megszerzésére, amit Oroszország akár már mint külső részes fél is támogathatna. De mekkora esély van minderre? Vigóczki Máté György elemzése.