Macron közbenjárására ismét találkozhat Biden és Putyin

2022.02.21. 09:08

Sűrű napja volt a francia elnöknek vasárnap: Putyinnal kétszer, Bidennel egyszer egyeztetett telefonon, ugyanakkor Macron szerint mindketten elfogadták, hogy találkoznak még februárban. A helyzet közben egyre inkább fokozódik a határon.

Macron közbenjárására ismét találkozhat Biden és Putyin

Joe Biden amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin megállapodott abban, hogy újabb bilaterális találkozót tartanak, miután Emanuel Macron francia elnök mindkét elnökkel beszélt – tudósít róla a Politico a francia elnök közleményére hivatkozva.  

A közlemény szerint Macron vasárnap két alkalommal is beszélt Putyinnal, először egy óra 40 perc, aztán egy újabb óra erejéig, hogy ezzel próbálják deeszkalálni az orosz-ukrán határ közeli helyzetet, ahol az orosz csapatkivonások ellenére – ami az Egyesült Államok és a NATO szerint valójában nem történt meg – még továbbra is több mint százezer orosz katona vár a parancsra teljes harci készültségben.

A francia elnök közleménye szerint

mindkét fél érdekelt a diplomáciai megoldásban és hajlandóak egy asztalhoz is ülni, ám csak abban az esetben, ha időközben nem tör ki a háború.

A második telefonhívásra azután került sor, hogy Macron Bidennel beszélt 15 percet, ugyanakkor a Kreml csak az első beszélgetésről adott ki közleményt, a másodikat egyáltalán nem említik.

A Kreml közleménye szerint a helyzet az ukrán hadsereg provokációja miatt fokozódik:

a hivatalos orosz vélemény szerint Ukrajna nyugati országoktól és NATO-tagállamoktól kap modern fegyvereket, amely a Kreml szerint Kijevet „az ún. Donbasz-probléma katonai megoldása felé tolja”.

Mint ismert, 2014 áprilisában oroszajkú szeparatisták elfoglalták a Donyeck, illetve a Luhanszk területek egyes részeit, és kikiáltották a leginkább csak Oroszország által elismert Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot, miután a Krím-félszigetet Oroszország annektálta. 

A Kreml hivatalos álláspontja szerint amellett, hogy Ukrajna növelte katonai felkészültségét,

azzal is megvádolták Kijevet, hogy valójában csak imitálják, hogy tárgyalásos úton is hajlandóak a békére,

mivel szerintük Kijev „makacsul elutasítja a minszki és a normandiai négyekkel kötött megállapodások betartását”. (A Normandiai Négyekben Oroszország és Ukrajna mellett Franciaország és Németország szerepel, és a minszki megállapodásokhoz hasonlóan leginkább a tűzszünetről szól a megállapodásuk.)

A Kreml a Putyin-Macron telefonbeszélgetésről még annyit közöl, hogy az ukrajnai konfliktus mellett szóba került az Orosz Föderáció biztonsága, ami kapcsán Putyin kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak és a NATO-nak komolyan kellene vennie az orosz biztonsági követeléseket, amikre a Kreml konkrét válaszokat vár, illetve megjegyzik, hogy Macron és Putyin is a diplomáciai megoldásban érdekelt.

Ugyanakkor a lehetséges Biden-Putyin találkozót a Kreml nem erősítette meg,

azt egyetlen közleményben sem említik, de még azt sem közölték, hogy Macronnal akár ennek a lehetőségéről beszéltek volna vasárnap.

A Fehér Ház szerint Putyin háborúzni akar 

A lehetséges találkozót azonban a Fehér Ház is megerősítette. A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki által jegyzett közlemény szerint

a találkozóra csak abban az esetben kerülhet sor, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát.

Psaki azt is elárulta, a két elnök február 24-e után ülhet le tárgyalni, miután a két ország külügyminiszterei, az amerikai Antony Blinken és az orosz Szergej Lavrov találkozott. 

„Elkötelezettek vagyunk a diplomácia iránt, egészen addig a pillanatig, amíg az invázió elkezdődik. (...) Ugyanakkor készen állunk arra is, hogy gyors és súlyos következményeket szabjunk ki, ha Oroszország ehelyett a háborút választja” 

– írja Psaki a közleményében, majd hozzáteszi, hogy

az amerikaiak jelenleg úgy látják, Oroszország folytatja az előkészületeit a teljes körű támadásra Ukrajna ellen.

A nemzetközi helyzet fokozódik 

Az utóbbi időben megnőtt a hivatalos találkozók száma: Biden és Putyin legutoljára decemberben találkozott, akkor nem igazán jutottak dűlőre a felek, aztán januárban a két ország ismét leült a tárgyalóasztalhoz Genfben, de az akkori tárgyalások is megrekedtek. Azonban az amerikaiakon kívül az oroszok tárgyaltak már Németországgal, Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és Magyarországgal is, bár utóbbi találkozónak nincs akkora hatása, mint a többinek. 

Oroszország még korábban kijelentette, azt követeli a NATO-tól, hogy a NATO és az Orosz Föderáció között 1997-ben kötött egyezmény alapján rajzolják fel ismét az érdekszférákat,

azaz a volt keleti blokkhoz tartozó államokból vonják ki a NATO-csapatokat, azonban a NATO-tagállamok erre nem hajlandóak.

Ugyanakkor Putyin ezzel a követelésével jelenleg egyedül maradt, mivel kínai kollégája, Hszi Csin-ping csak a NATO további bővítését, azaz leginkább Ukrajna és a Nyugat közötti közeledést ellenzi.

Mindeközben mindegyik fél leginkább a helyzet eszkalációjától tart:

az amerikai külügyminisztérium szinte naponta ad ki közleményeket, ami szerint Oroszország bármelyik pillanatban megindíthatja a támadást, míg a Kreml szerint a NATO és Ukrajna provokálja az oroszokat.

Jelenleg több mint százezer orosz katona várakozik az orosz-ukrán és a belarusz-ukrán határon, illetve az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félszigeten.

NYITÓKÉP: Amerikai-orosz csúcstalálkozó még 2021 júniusában Genfben. A résztvevők balról jobbra: Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Joe Biden amerikai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. FOTÓ: TASS / Kreml

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi főszerkesztő-helyettese

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek