Peking is megszólalt Putyin agressziója kapcsán, önméréskletre szólít fel

Kína biztonságos diplomáciai lépést tett: kijelentette, hogy aggódik a helyzet eszkalációja miatt, de nem nevezte meg az agresszort, és nem foglalkozott a szakadár államok de jure elfogadásával sem.

Mint arról részletesen beszámoltunk, február 21-én Vlagyimir Putyin orosz elnök 19-re lapot húzott: miután jogilag elismerte a két Kelet-Ukrajna területén található szakadár államot, a két népköztársaság kérésére orosz katonákat küldött a térségbe. 

A hivatalos orosz álláspont szerint azért, mert Ukrajna megszegte az ukrajnai konfliktus tűzszünetét biztonsító minszki egyezményeket, ezért békefenntartói célokkal orosz katonákat és harckocsikat küldött Luhanszkba és Donyeckbe – a pontos számok azonban eddig nem ismertek.

Miközben a nyugati országok azon vacilálnak, minek nevezzék Oroszország lépését – elvégre Nyugat már a konfliktus 2014-es kirobbanása óta folyamatosan azt kommunikálja, hogy az oroszajkú szeparatisták mellett jelzés nélküli orosz katonák, illetve a Kreml hadseregének, a Wagnernek a katonái is harcolnak a két szakadár terület mellett –, addig az oroszokat eddig támogató Kína is megszólalt az események kapcsán.

Még a pekingi téli olimpia kezdetén, február 4-én Hszi Csin-ping kínai elnök elismerte Putyin biztonságpolitikáját – igaz, a Putyinnal közösen kiadott közleménye nem az orosz követelést, azaz a NATO 1997-es állapotának visszaállítását követelte, hanem a NATO további bővítését ellenzte –, most a kínai külügyminiszter, Vang Ji is megszólalt. 

Vang Ji amerikai kollégájával, Anthony Blinkennel telefonon egyeztetett, a kínai külügy hivatalos közleménye szerint 

Kína aggódik az ukrajnai helyzet alakulása miatt.

A telefonbeszélgetés leirata szerint Vang Ji emellett elmondta, hogy minden ország biztonsági aggályait tiszteletben kell tartani, ahogy az ENSZ alapokmányának céljait és elveit is.

Kína szerint a kelet-ukrajnai helyzet eszkalálódása összefügg azzal, hogy a feleknek nem sikerült megállapodni egy új minszki megállapodásban,

ami a tűzszünetet lenne hivatott elhozni.

Vang Ji ezért önmérsékletre szólította fel a feleket, emellett pedig azt követelik, deeszkalálják a helyzetet, illetve párbeszédre és tárgyalásra hívta az érintett feleket.

A kínai külügyminisztérium közleménye nem nevezi meg az eseményeket, hogy az szerintük invázió volt-e vagy sem, illetve a két szakadár terület de jure elfogadására se tér ki.

A két külügyminiszter emellett beszélt Észak-Korea helyzetéről is: ebben Kína arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy vegye figyelembe Kim Dzsongun vezette diktatúra jogos és legitim aggályait. Vang Ji emellett kijelentette, hogy Kína a jövőben is a párbeszéd híve, és konstruktív szerepet fog vállalni a Koreai-félsziget atommentesítésének kérdésében.

De mi történt pontosan Kelet-Ukrajnában hétfőn? Összefoglaltuk! Hogyan reagált rá Nyugat? Utánajártunk! És mi a hivatalos ukrán álláspont? Kiderül Ukrajna magyarországi nagykövetével, Nepop Ljubovval készített interjúnkból!

NYITÓKÉP: Hszi Jin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök ír alá egy közös nyilatkozatot az átfogó kínai-orosz partnerségről még 2019 júniusában Moszkvában. FOTÓ: Kreml