Katonákat küld Oroszország az általuk frissen elfogadott szeparatista államokba

A terület hivatalosan Ukrajna részét képzi, így ezzel Oroszország hivatalosan is nevére vette a nyolc éve tartó ukrajnai konfliktust.

Azok után, hogy február 21-én késő este Vlagyimir Putyin orosz elnök egyórás beszéde után aláírta a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok de jure elfogadásáról, illetve a Kelet-Ukrajna területén működő két szeparatista terület és Oroszország barátságáról, együttműködéséről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló határozatot, nem váratott sokáig az orosz elnök újabb lépése:

Putyin elrendelte a védelmi minisztériumát, hogy békefenntartás céljából orosz katonákat küldjenek a nemzetközileg Ukrajnához tartozó két szakadár állam területére,

tudósít róla többek között a Reuters.

A két szeparatista államban a hírnek az oroszajkú többség örült: Donyeckben és más városokban is utcára vonultak az ott élő oroszok, hogy így ünnepeljék meg a szerintük kiharcolt függetlenségüket, miközben de jure eddig Oroszországon kívül egy ország sem fogadja el létezésüket.

In Donetsk, a mere 10 or so people is all Russian state propaganda could gather to celebrate Putin and the Kremlin recognizing the “independence” of a territory Russia controls. pic.twitter.com/XGmq51pQoi

— Christopher Miller (@ChristopherJM) February 21, 2022

Az oroszok szerint békefenntartás, a nemzetközi jog szerint háború

Jelenleg még nem tudni, hogy mennyi és pontosan milyen orosz katonákat fognak Luhanszkba és Donyeckbe küldeni, azonban az biztos,

az orosz csapatok nemzetközileg Ukrajnához tartozó területére való bevonulása háborús cselekménynek minősül.

Putyin azután döntött a békefenntartóként nevezett orosz katonák mozgósítása mellett, hogy hétfő reggel a szeparatisták és a Kreml azt állították, hogy az ukrán nehéztüzérség a szeparatisták ellenőrzése alatt álló Luhanszkra tüzet nyitottak, amivel megsértették a tűzszünetet papíron hozó minszki egyezményeket, mivel állítólag olyan fegyvereket használtak, amelyeket az egyezmény tilt,

míg az ukrán híradások arról szóltak, hogy valójában a szeparatisták saját állásaikat lőtték, hogy ez adhassa a cassus belit és legitimálja az orosz inváziót.

A nap folyamán mind ukrán, mind orosz félről ment a kommunikációs csörte, amit Vlagyimir Putyin zárt rövidre azzal, hogy először a szeparatista államok kérésére de jure elfogadta azok létezését, majd az 1938-as Anschlusshoz hasonlóan az ő kérésükre bevonul a hadseregével.

Ezzel már biztos, hogy február 24-én nem lesz Biden-Putyin találkozó, amit Macron még vasárnap szervezett le,

hiszen a Fehér Ház a találkozó feltételéül azt szabta, hogy Oroszország ne támadja meg Ukrajnát,

azt pedig már korábban kijelentették, ha egy orosz katona belép egy nemzetközileg Ukrajnához tarotzó területre, akkor azt hadi cselekménynek fogják tekinteni.

Biden, Macron és a NATO is elítéli az eseményeket

Az orosz katonák bevonulását még nem kommentálták más országok, ám a szeparatista területek jogi elfogadása kapcsán már többen is kifejtették véleményüket.

Az USA újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen,

Macron újabb szankciók kivetését követeli az Európai Uniótól, míg a NATO elítélte a Luhanszki (LNR) és Donyecki Népköztársaságok (DNR) elfogadását.

Az új amerikai szankciókat a Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki ismertette: ezek alapján megtiltják az amerikai állampolgárok befektetéseit, kereskedelmeit és pénzügyi tevékenységeit „Ukrajna úgynevezett DNR és LNR régióiban” – bár mint azt a Moscow Times hozzáteszi, a két régió eleve elég minimális kapcsolatot ápol amerikaiakkal. 

Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy nem tartja be az ukrajnai konfliktus tűzszünetét előíró minszki egyezményt,

emellett a hivatalos orosz vélemény szerint a nyugati fegyverek megjelenése Ukrajnát a konfliktus katonai megoldása felé tolja, 

és a NATO, illetve az Egyesült Államok az orosz biztonságpolitikai érdekeket sértik Ukrajna lehetséges NATO-tagságával.

Oroszország 2021 végén közel százötvenezer katonát sorakoztatott fel az orosz-ukrán határon, illetve az általuk ellenőrzött, de az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége szerint Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten, illetve februárban –a NATO információi szerint –

harmincezer orosz katonát mozgósítottak az Ukrajnától északra elhelyezkedő Belaruszba is,

ahol hivatalosan a Belaruszt 27 éve vasmarokkal irányító diktátor, Aljakszandr Lukasenka kérésére tartanak orosz és belarusz csapatok közös hadgyakorlatot. A hadgyakorlatnak vasárnap kellett volna véget érnie, azonban azt meghosszabbították – hivatalos okként a belarusz határ, illetve az orosz szeparatisták által felügyelt kelet-ukrajnai régiók menti katonai tevékenységek fokozódását jelölték meg.

Putyin egyébként nem először indít háborút uralma során közvetlen egy szomszédja ellen: először 1999-ben indított támadást Csecsenföld ellen, ami de jure függetlenedését akarta kiharcolni Oroszországgal szemben, míg

Grúziát a 2008-as pekingi olimpia idején támadta meg, azután, hogy NATO tagjelölti státuszt kapott az ország,

majd a tíz napig tartó harcok után Oroszország jogilag elismerte két szakadár állam, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét – előbbi 1991-ben, utóbbi 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét Grúziától, azonban Oroszországon kívül összesen négy ország ismeri el a létezésüket a mai napig.

Igaz, a 2008-as orosz-grúz háborút hivatalosan Grúzia kezdeményezte, amikor hamis információkra hivatkozva megtámadták Dél-Oszétiát – Grúzia azt állította, az orosz katonák bevonultak a nemzetközi jog szerint hozzá tartozó területre, miközben akkor még nem állomásoztak ott orosz katonák.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin a két szeparatista állam elfogadásáról szóló határozat aláírása közben. FOTÓ: Kreml