Évek óta magánhadsereg végzi el azt a munkát, amit Putyin nem mer felvállalni

Már az Európai Uniót is zavarja, hogy Oroszország úgy vesz részt konfliktusokban világszerte, hogy azt hivatalosan nem vállalják fel, ezért a Kremlhez közel álló Wagner magánhadsereggel szemben szankciókat vetettek ki. De mi is ez a magánhadsereg, hogy folytat harcokat és miért kell szankcionálni őket? Elmagyarázzuk!

December 13-án Brüsszelben találkoztak az EU-tagállamok külügyminisztereiből álló Külügyek Tanácsa, ahol több témát is megvitattak: egyrészt a tagállamok tárgyalnak arról, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság bejelentése után az EU-tagállamok is diplomáciailag bojkottálják-e a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpiát, de emellett a belarusz, illetve az ukrán helyzetről is szó esett.

A nemzetközi helyzet fokozódik

Belaruszzal, illetve Ukrajnával azért foglalkozott a Külügyek Tanácsa,

mivel az elmúlt hetekben nőtt az orosz katonai aktivitás a belarusz és az ukrán határtól nem messze.

Az ukrán határtól 250 kilométerre északon, a Szmolenszki területen található Jelnyában műholdfelvételek szerint jelenleg közel 100 ezer orosz katona várakozik, emellett több támadó fegyver és felszerelést szállítottak oda az elmúlt hetekben az oroszok.

Az egyik odavezényelt egység általában 3218 kilométerrel arrébb szokott állomásozni, emiatt a nyugati országok egyre inkább tartanak egy lehetséges orosz inváziótól – Joe Biden amerikai elnök például erről is tárgyalt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, akit sajtóértesülések szerint Biden azzal fenyegetett meg, hogyha az oroszok inváziót indítanak Ukrajna ellen, akkor újabb gazdasági szankciókat szabhatnak ki, de a G7-ek is „súlyos következményeket” helyeztek kilátásba. (A találkozóról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

Russia is continuing to surge military equipment and personnel near its border with Ukraine, and recent satellite imagery reveals increased activity from Russia's 144th Guards Motorized Rifle Division and the 41st Combined Arms Army.

Learn more: https://t.co/WiAHnZjy8D pic.twitter.com/j9bOup65Ki

— CSIS (@CSIS) November 17, 2021

Az EU Külügyek Tanácsában emiatt Oroszország és a lehetséges szankciók is szóba kerültek, ugyanakkor

az uniós külügyminiszterek nem konkrétan Oroszországgal szemben hoztak újabb szankciókat, hanem a Wagner magánhadsereggel szemben, 

amit már hetek óta tervez a Josep Borrell vezette EU-s szerv. A Politicónak nyilatkozó diplomata szerint emellett az orosz csapatmozgást is monitorozzák, de önmagában csak az Oroszországon belüli csapatmozgások nem illegálisak, azt nem lehet szankcionálni.

A EU-tagállamainak külügyminisztereiből álló Külügyi Tanács hétfőn délután az alábbi szankciók bevezetéséről döntött a Wagner cég mellett nyolc személy és három másik entitás kapcsán:

• beutazási tilalom az Európai Unió területére;
• befagyasztották az EU-n belüli vagyonaikat;
• illetve megtiltják az EU-ban működő cégeknek, hogy a szankcionáltakkal bármilyen üzleti kapcsolatot tartsanak fent.

A szankciók bevezetéséről szóló sajtóközleményben azt írják, hogy a Wagner azért toborzott, képzett ki, illetve küldött konfliktusövezetekbe, hogy „erőszakot szítsanak, kifosszák a természeti erőforrásokat és megfélemlítsék a civileket, megsértve ezzel a nemzetközi jogot, beleértve a nemzetközi emberi jogi törvényeket is”.

A nyolc szankcionált személlyel kapcsolatosan azt írják, súlyos emberi jogi visszaélésekben vettek részt, beleértve a kínzást, valamint a bíróságon kívüli gyors vagy önkényes kivégzéseket, továbbá destabilizáló tevékenységekben vettek részt – többek között Líbiában, Szíriában, Ukrajnában és a Közép-Afrikai Köztársaságban.

A nyolc szankcionált személy között szerepel Dimitrij Utkin, akit korábban a Wagner cég alapítójának és egyik vezetőjeként azonosították.

De mi is az a Wagner?

A Wagner egy 2013-ban alapított magánkatonai cég (PMC, private military contractors), amit sajtóinformációk szerint az előbb említett Dimitrij Utkin, az orosz titkosszolgálat, a GRU korábbi alezredese alapíthatott, és jelenleg a csak Putyin séfjének is nevezett Jevgenyij Prigozsin a tulajdonosa.

In a recent pic published online, Dimitry Utkin, the head of Wagner PMC, appears with Nazi tattoos: the Nazi collar tabs (with Waffen SS bolts) and a Reichsaddle Eagle.
He received Russian State's decoration in 2016 (https://t.co/AaUFCJPrAS).
Link: https://t.co/IueQ5GbHhZ pic.twitter.com/EmXDvV5sUa

— MrRevinsky (@Kyruer) March 12, 2021

Mindketten több szállal kötődnek az orosz hadsereghez és magához az elnökhöz, Vlagyimir Putyinhoz: Prigozsinnak több étterme, vendéglátó, illetve építkezési cége van, amik Putyin hivatalos étkezésein beszállítók, de emellett mindkettejüknek széles kapcsolati hálója van az orosz politikai elittel. 

A Wagner hivatalosan magáncég, amit Prigozsin a különböző cégeiből fedez, ugyanakkor általában olyan konfliktusokban vesz részt, ahol az orosz rezsim érdekeit szolgálják. 

Már a cég megalakulása is önmagában érdekes: Utkin, miután 2013-ban leszerelt és otthagyta a GRU-t, a Moran magánkatonai cégnél kezdett el dolgozni, de még ugyanebben az évben a Slavonic Corps nevű, hongkongi székhelyű privát katonai cég közelében is megfordult, aminek keretében megjárta Szíriát is, ahol Bassár el-Aszad elnök mellett harcolt, majd Oroszországba való visszatérése után még ebben az évben létrehozta a Wagnert.

A Wagner annak ellenére alakulhatott meg, hogy az orosz törvények szerint a paramilitáris vagy magánkatonai cégek illegálisnak számítanak,

ennek ellenére a 2000-res évektől kezdve Oroszországban is megjelentek az ilyen zsoldoscégek, és például a Slavonic Corps azért oszlott fel, mert a két orosz vezetőjét elítélték e tevékenységük miatt.

Yevgeny Prigozhin, a Russian oligarch dubbed “chef” to President Vladimir Putin and the man believed to be behind the troll factory, has been indicted on alleged US election meddling https://t.co/L8hnsqMv30 pic.twitter.com/OOkbGAok1B

— CNN Politics (@CNNPolitics) March 16, 2018

A Wagnerben több katona is korábban a Slavonic Cropsnál dolgozott, és hivatalosan ugyan Prigozsin egyéb cégeinek a nyereségéből tartják fent, nyugati hírszerzők és oknyomozó újságok szerint leginkább a Kreml fizeti őket: csak Szíriában 150 millió dolláros költségei voltak a cégnek 2016-ban, amit Prigozsin cégeinek önmagukban nem tudnak kitermelni, annak ellenére, hogy nagyon sok állami beruházásokat nyernek el.

Az ukrán titkosszolgálat például azt állítja, hogy

a Wagner különböző katonai felszereléseket, páncélozott járműveket, rakétavetőket, föld-levegő-rakétákat kapott az orosz államtól

és felvételek szerint a Wagner olyan járműveket használ, amit az orosz hadsereg szokott – sőt, Szíriába a zsoldosokat az orosz hadsereg szállította eleve.

Gazdasági helyett geopolitikai célok 

A magánhadseregek, PMC-k használata bevett a világon: az Egyesült Államok hadserege és titkosszolgálata is sok szerződtetett külsőst használ. Az Egyesült Államoknál a cél ezzel a költségek csökkentése, ugyanis olykor olcsóbb zsoldosokat telepíteni valahova, mint a saját szerződéses haderőt használni. Az egyik leghíresebb ilyen cég az egykor Blackwaternek nevezett, ám 2011-től már Academi néven futó amerikai cég.

Azonban az orosz Wagner bevetésénél elsősorban nem a költséghatékonyság a cél, hanem a tagadhatóság.

Mivel hivatalosan nem áll kapcsolatban az orosz állammal, így a Kreml bármikor letagadhatja, hogy közük volna a Wagner akcióihoz, mondván: az orosz magáncég zsoldosainak nem ők adják a parancsot, hanem a megbízó, emellett pedig a holland oknyomozó portál, a Bellingcat szerint pénzmosásra is alkalmas a cég.

A Wagner többnyire olyan államokban jelenik meg, ahol a Putyin-rezsimnek vagy gazdasági vagy politikai érdeke származik belőle,

így a Wagnert bevetették már Ukrajnában, Venezuelában, Szíriában, emellett pedig közel 20 afrikai országban is, köztük Líbiában és Közép-Afrikai Köztársaságban is.

A pénz mellett azonban mást is kér a cég a bevetésért cserébe: Líbiában például állandó támaszpontot kaptak, míg Közép-Afrikában az arany- és gyémántbányászatok bevételének egy részét kapták meg, amiért őrizték a bányákat. A lentebbi videón például az látszik, hogy Prigozsin a líbiai marsallal tárgyalt még 2018-ban.

Az EU most részben a líbiai polgárháborúban folytatott tevékenységük miatt vetett ki szankciót a cégre, ugyanis az EU azzal vádolja a Wagnert, hogy népírtáshoz lehetett közük, míg az ENSZ nemrég adott ki egy közleményt, amiben azt állítják, hogy 2019-ben és 2020-ban háborús bűncselekményeket követhettek el Líbiában.

Háborúk a 21. században

Azonban a Wagner tulajdonosának tartott Prigozsin nemcsak reguláris katonák „bérbe adásával” foglakozik.

Prigozsinnak más cégei is vannak, amik a hibrid háború eszközeivé válhatnak, így a rendes harcok mellett például ipari méretben tudnak álhíreket gyártani, titkos katonai műveleteket végrehajtani, de akár választásokba is be tudnak avatkozni

– mint arra a Bellingcat emlékeztet. Prigozsin trolljai állhattak a 2016-os amerikai elnökválasztás mögötti álhírkampányok mögött, míg a New York Times annak járt utána, hogy Putyin séfjének cégei hogyan befolyásolják az afrikai országok politikáját. 

A Bellingcat, a The Insider és a Der Spiegel közös oknyomozásuk után 2020-ban azt állították, hogy Prigozsin cégei szorosan együttműködnek az orosz védelmi minisztériummal, sőt, a

Wagner zsoldosai az orosz védelmi minisztérium titkosszolgálati részlege, a GRU alá tartozik a parancsnoki láncolatban,

azaz közvetlenül a Kreml dönthet arról, hogy hol, mikor és miért vetik be a magáncég zsoldosait a világon.

Prigozsin egyébként már régóta tiltó listán van mind az EU-ban, mind az Egyesült Államokban a Magnyickij-törvény alapján.

Hogyan próbál Oroszország befolyást szerezni Európában? Annak is utánajártunk! És milyen az élet Oroszországban a rendszer ellenségeként? Oleg Navalnij elmesélte az Azonnalinak!

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin tart eligazítást az orosz hadsereg vezetőinek 2021. november 1-jén Szocsiban. FOTÓ: Kreml