Mi ez a Magnyickij-törvény, amit Szijjártó nyugati beavatkozásnak hisz?

Szerző: Fekő Ádám
2021.11.26. 17:25

Magyarország külügyminisztere attól az amerikai törvénytől tart, amibe eddig csak és kizárólag nagyon korrupt emberek buktak bele.

Mi ez a Magnyickij-törvény, amit Szijjártó nyugati beavatkozásnak hisz?

Szijjártó Péter külügyminiszter újra lenyilatkozta a kormány környékéről már régóta kikristályosodott gondolatot, mi szerint a Fidesz-KDNP-kormány tulajdonképpen csak és kizárólag a választásokba való külföldi beavatkozás segítségével váltható le, ezért ő arra tippel, hogy a 2022-es országgyűlési választást Amerika nyeri, és már sejti is, hogyan.

A politikus szerint az Egyesült Államok a Magnyickij-törvényt veti majd be, ahogy szerinte a bolgár választások előtt is tette, eltávolítva ezzel Bojko Boriszov miniszterelnököt.

De mitől is félünk?

Szijjártó a Magnyickij-törvényt valamiféle tisztességtelen befolyásszerző fegyvernek állította be, és bár a törvényből fakadó esetleges külpolitikai haszonszerzés valóban nem áll olyan nagyon távol az Egyesült Államoktól, azért érdemes megnézni, miről is van szó, és általában milyen embereknek van oka félni az alkalmazásától.

A törvényt az orosz Szergej Magnyickijról nevezték el, aki a liftje előtt meggyilkolt Anna Politkovszkaja újságíró mellett talán a putyini időszak legismertebb mártírja.

Magnyickij bűne a mindent átható orosz korrupció legékesebb példája: a férfi jogi tanácsadóként dolgozott annak az amerikai Bill Browdernek, aki a 2000-es években a frissen szabaddá vált orosz piac legnagyobb külföldi alapkezelője volt, nagyjából négymilliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezett Oroszországban.

Browder sikere két dologban rejlett: egyrészt a nyugati mentalitást honosította meg az általa felvásárolt cégeknél és kiszámíthatóbb működést honosított meg, másrészt igyekezett kevés adót fizetni, aminek érdekében például a kalmukföldi adóparadicsomban jegyeztette be cégét, illetve mozgássérülteket is dolgoztatott a kedvezmények miatt.

Browder azzal lépett Putyin tyúkszemére, hogy bevásárolta magát a Gazpromba is.

A helyi viszonyokat ismerve talán nem meglepő, hogy a kívülről jövő ügyeskedőnek nem örültek a Vlagyimir Putyin által támogatott oligarchák,

ezért a férfi gyorsan az állam ellenségei közt találta magát: első körben gyorsított eljárásban a teljes vagyonát le akarta foglalni az orosz igazságszolgáltatás, majd amikor ez nem jött össze, egy 230 millió dolláros csalást hoztak össze a közmegegyezés szerint koncepciósnak tűnő perben hamis vallomások és korrupt rendőrök segítségével.

A hadjárat a Hermitage nevű cég ellen folyt, nekik adott tanácsokat a Magnyickijt is foglalkoztató Firestone Duncan ügyvédi iroda.

Az iroda több alkalmazottját megfenyegették ismeretlenek, többen az országot is elhagyták, de Magnyickij maradt.

A mártírrá válás szinte garantált volt, de azt az orosz viszonyok legkitartóbb kritikusai sem gondolták talán, hogy fogja végezni a 37 éves férfi: a 230 milliós csalásban bűnrészességel vádolták, hogy az amúgy büntetlen előélető férfit bevigyék az ország egyik legrosszabb hírű börtönébe, a Matrosszkaja Tyisinába.

A komplexumban akkor 3000-nál is többen raboskodtak, vagy várták a tárgyalásukat, a legtöbb intézményt megjárt ember úgy nyilatkozott, a munkatábor is jobb, mint ez a börtön.

Szergej Magnyickij 2006-ban

Szergej Magnyickij 2006-ban

Fotó: VOA / Wikimedia Commons

Nem gyilkosság, csak nem látták el

Magnyickijt jó egészségügyi állapotban vitték be 2008. november 24-én, de a férfi se meleg vízhez, se vécéhez, se normálisan zárható ablakhoz nem jutott a cellái környékén, ezen az sem változtatott, hogy júliusban egy másik moszkvai börtönbe szállították.

A férfi egészsége folyamatosan romlott, az előzetes jelentések szerint toxikus shock szindrómában szenvedett. Ez egy baktérium mérgének hatására alakul ki, amit még ki lehetne hordani lábon, de ha nem kezelik orvosok, akkor a vérkeringést is bedöntheti.

Szergej Magnyickij 2009. november 26-án halt meg szívrohamban.

A halálát nyilvánvalóan az okozta, hogy bár többször is jelezte, hogy romlik az állapota, megtagadtak tőle mindenféle orvosi segítséget. Halálakor epeköve, hasnyálmirigy-gyulladása és epehólyag-gyulladása volt, értelemszerűen ezeket sem kezelte senki, ahogy a családja sem látogathatta meg soha.

A fogolytábor vezetője, Ivan Prokopenko azzal magyarázta az orvosi segítség megtagadását, hogy Magnyickij nem tűnt betegnek. Ehhez képest mint kiderült, a férfi a halála előtt már napokkal egyre súlyosabb gyomorfájdalmakra panaszkodott, a halála napján pedig feldagadta  gyomra, és háromóránként hányt.

Amikor végre bejutott a börtönkórházba, az ottani orvos csaj fájdalomcsillapítót adott neki, és pszichiátriai vizsgálatot rendelt el. Ez utóbbit már nem élte meg.

A halál oka persze nemcsak a sok fertőzés volt, hanem az országban amúgy is a börtönélettel járó kínzások is: a moszkvai Helsinki Bizottság szerint több tiszt rendszeresen verte a jogászt, ezt támasztja alá, hogy a már felsoroltakon kívül a zárt agyi koponyasérülés is fel volt sorolva a halál okai közt, a boncoláskor pedig számtalan zúzódást és sebet találtak a testén. Később kiderült a vélhető motiváció is: a nyomozók megpróbálták rávenni, hogy tanúskodjon a Hermitage ellen.

Szergej Magnyickij története ékes példája az ellentmondást nem tűrő putyini rendszernek, ahol a jogbiztonság ismeretlen fogalom.

Ha oligarcha vagy és nem szeret az USA, félhetsz

A róla elnevezett törvényt az Egyesült Államokban 2012-ben fogadták el kétpárti javaslatként Barack Obama elnöksége idején, majd azt 2016 decemberében kiegészítették, hogy immáron ne csak orosz állampolgárokkal szemben lehessen alkalmazni.

A törvény szerint az USA elnöke szankcionálhatja azt, akit az emberei jogok megsértőjének tekint, méghozzá változatos eszközökkel.

A törvény 2012-es elfogadásakor a cél az volt, hogy a Magnyickij halálához köthető orosz állampolgárok Amerikában tárolt vagyonait zárolhassák, de emellett a törvény lehetőséget ad az adott személy kitiltiására is. 

2016 óta azonban az elnök már vízumtilalmat is elrendelhet, pénzügyi eszközöket fagyaszthat be, illetve

már nemcsak emberi jogok megsértése kapcsán, hanem „jelentős mértékű korrupció” esetén is lehet azt alkalmazni külföldi kormánytagok ellen.

A törvény életbe lépésére egy sor orosz oligarchát kitiltottak, de azóta tulajdonképpen bárkivel megtehetik, akinek köze van a korrupcióhoz vagy az emberi jogok megsértéséhez.

Azonban nemcsak az Egyesült Államokban vezettek be Magnyickijről elnevezett törvényt: ugyanígy tett az USA-val szomszédos Kanada, az Európai Unió, illetve az Egyesült Királyság is. Előbbi 2015-ben fogadta el a törvényt és 2017-ben lépett erőre, míg az Európai Unióban végül 2019-ben állapodtak meg az ún egységes emberi jogi szankciórendszerről. Érdekes, hogy az EU-ban sokáig épp Magyarország ellenállása miatt bukott meg a szankciórendszer bevezetése. Az Egyesült Királyságban pedig 2020-ban fogadtak el az amerikaihoz hasonló törvényt, miután a brexit következtében már nem alkalmazhatták a közös uniós szabályt.

Innen nézve érthető is, miért lehet politikai fegyver is a törvény, hiszen közel sem tiltottak ki minden korrupt embert az Egyesült Államokból,

de érdemes elővenni a már említett Boriszov történetét is: ha akarjunk, mondhatjuk, hogy az Egyesült Államok beleavatkozott a választásba, de azt is mondhatjuk, hogy talán nem kellett volna az Unió egyik legszegényebb országában olyan maffiaállamot építeni, ahol a vezetőknek titkos palotáik vannak, hiszen Boriszovék bukását inkább az utcai tüntetések és választói elégedetlenség okozták – ami miatt idén már harmadjára tartottak választásokat Bulgáriában –, mintsem az Egyesült Államok.

A Magnyickij-törvény egyik tulajdonsága ugyanis az, hogy olyan ellen még nem alkalmazták, akinek semmi sara nincs: tehát

ha Szijjártó Péter a nyugati befolyástól fél, akkor valójában attól tart, hogy az USA magyar kormánytagokat „jelentős mértékű korrupcióval” fogja megvádolni.

NYITÓKÉP: Szijjártó Péter / Facebook

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek