Miféle „maffiaállam” ellen tüntet több napja több tízezer bolgár?

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában: adott egy korrumpálható miniszterelnök, egy vele legendásan rossz viszonyt ápoló elnök, egy, az államigazgatást behálózó rejtett háttérember, és egy oligarcha, aki Dubajból szervezné meg az ellenzéket. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

Nem csak Belgrád forrong: már ötödik napja tart az óriási kormányellenes tüntetéshullám Bulgáriában, ahol Szófia, Várna és több más város utcáin ellenzékiek tüntetnek, ahogyan az ellenzéki Rumen Radevl elnök is fogalmazott, „a maffiamódszerekkel történő kormányzás ellen”. A tüntetők elsősorban Bojko Boriszov és a hozzá köthető főügyész, Ivan Gesev lemondását követelik.

Titkosszolgálatból maga lett a deep state

Az egész múlt kedden kezdődött, mikor a korrupcióellenes Da Bulgaria! párt elnöke, Hriszto Ivanov egy motorcsónakon megindult Ahmed Dogan tengerparti villája felé.

1974 és 1988 között a hírhedt bolgár titkosszolgálat KDSZ ügynöke volt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a rendszerváltáskor gründoljon egy Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) nevű, papíron liberális pártot, amely az országban élő, körülbelül tíz százalékos török kisebbség érdekeit volt hivatott képviselni.

Volt is rá oka, hiszen a török kisebbséget a kommunizmus alatt keményen üldözte a bolgár rezsim: az ottani törököket többek között arra kényszerítették a 80-as években, hogy bolgárosítsák a nevüket, megtiltották, hogy gyakorolják a muszlim hitet, és próbálták erőszakosan beolvasztani a számottevő kisebbséget. Aki ellenállt, könnyen börtönbe vagy munkatáborba kerülhetett Todor Zsivkov rendszere idején.

az Ahmed Dogan vezetésével megalakult DPSZ hamar sikeres is lett: azóta a törökök túlnyomó többsége Dogan pártjára szavaz, de a bolgár cigányság közel fele is a DPSZ-t támogatta a 2014-es választásokon – igaz, utóbbi esetben komoly arra a gyanú, hogy szavazatvásárlás is lehetett a dologban.

Karrierje során pedig Dogan sosem volt szégyenlős a céljaival kapcsolatban: 2005-ben egy népszerű talkshow-ban azt mondta, „az egész világon Amerikától Japánig minden pártnak megvan a saját céghálója” – az állítással nehéz volna vitatkozni, és Dogan sietett is kiépíteni a sajátját. A feladat a szintén DPSZ-es politikus Deljan Pejevszkié lett, a párt céghálója az ő kezében fut össze – Pejevszki egy sor építési céget tulajdonolt, egy ponton még az óriási pénzekkel kecsegtető dohányholdingcég Bulgartabac is az ő kezében volt.

De ami még fontosabb, a média is: 2013-ban Pejevszki médiabirodalmába tartozott hat a tizenkét legnagyobb példányszámban eladott bolgár újság közül, 2016-ra pedig már több, mint húsz médiavállalkozás felett rendelkezett.

Innen pedig már könnyebb megérteni Dogan mindenre kiterjedő befolyását Bulgáriában, főleg, hogy 2009-ben egy őszinte pillanatában nem is nagyon igyekezett titkolni, hogy akármilyen kormány is legyen hatalmon, a szálak az ő kezében futnak össze.

–  mondta tizenegy éve, csakhogy a helyzet sok bolgár szerint azóta se nagyon változott.

Dogan hivatalosan már visszavonult a politizálástól, sem kormányzati, sem parlamenti pozíciót nem tölt be, interjúkat sem ad, a nyilvánosságban sem mutatkozik, és a pártja vezetéséről is lemondott. Jelenleg egy fényűző villában él a Burgasz melletti tengerparton.

Ez az a villa, amit a már fentebb is említett ellenzéki Ivanov próbált csónakkal megközelíteni – és az egész akcióját élőben közvetítette. Mire azonban a Dogan villája melletti strandhoz ért,

Az, hogy egy már nem aktív politikus házát a gyanús biztonsági emberek mellett viszont az állami pénzből fizetett rendőrség emberei is védik, már túl sok volt a bolgároknak – elvégre a különleges elbánást elvileg nem indokolja semmi, hiszen Dogan se parlamenti képviselő, se kormánytag nem volt már.

Bulgária az utcákon

Ennek ellenére a közvélemény számára Dogan olyasvalaki, aki közeli viszonyt ápol Bojko Boriszov miniszterelnökkel – holott a DPSZ hivatalosan ellenzékben van. A bolgár state capture-t pedig még inkább megtestesíti az az Ivan Gesev főügyész, aki Boriszov meghosszabbított kezének és legfőbb szövetségesének számít a szocialista elnök Rumen Radev elleni harcban. Vagyis Boriszov, Dogan, Pejevszki és Gesev mélyállama nagyon is létező fogalom Bulgáriában, a tüntetés szikráját azonban pont a fenti, csónakos akció adta.

A demonstrációkon pedig tényleg mindenki ott volt, akinek elege van: ugyanúgy a nagyvárosi liberális értelmiség, mint a tengerpart túlépítése ellen tiltakozó zöldek, a szoft-euroszkeptikus bolgár szocialisták, a szintén szocialista Radev elnök támogatói, vagy az idősebb, ruszofil réteg. Rumen Radev nem késlekedett a tüntetések élére állni, és ki is jelentette, hogy semmi oka annak, hogy Dogan villáját az állam rendőrei őrizzék. Emellett lemondásra szólította fel Boriszovot és a legfőbb ügyész Gesevet is.

A válasz nem sokáig váratott magára:

Ivanov szerint a rajtaütésre viszont csak azért került sor, mert az elnök kritizálta Dogant.

A tüntetések másik oka a koronavírus-helyzet félrekezelése volt. Bulgária eleinte könnyen megúszta a járvány első hullámát, június elején még ezer alá is becsúszott az aktív fertőzöttek száma. Azóta viszont a korlátozásokat feloldották, a járvány pedig zavartalanul terjed: átlagosan napi 100-200 ember is megfertőződik, jelenleg pedig már hétezernél is több fertőzöttet tartanak nyilván. A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy a magyar kormánytól is megkapta a sárga plecsnit Bulgária, vagyis szerdától csak két negatív koronavírusteszttel lehet elkerülni az onnan hazautazóknak a kéthetes karantént.

A state capture, a politikai válság, a gazdasági problémák és a járvány félrekezelése pedig összességében azt eredményezte, hogy hétvégére már tízezrek tüntettek Bulgária-szerte a kormány ellen, olyan méretekben, aminek a léptéke talán csak a 2013-2014-es tüntetésekhez hasonlítható.

Oligarcha szervezi az ellenzéket

A helyzet pedig az, hogy a rendőrség nem állt épp a helyzet magaslatán a népharaggal szemben: még tovább szította ugyanis az indulatokat, mikor Ivanov ellenzéki Da, Bulgaria! pártjának egyik politikusát is rövid időre letartóztatták, ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy a rendőrök egy 21 éves, Hollandiában tanuló jogászhallgatót is megvertek, majd letartóztattak – miután a letartóztatás alatt háromszor is elájult, elengedték a kórházba. Az ilyen és ehhez hasonló esetek pedig csak tovább szították a tömeget.

Az, hogy ebben a történetben mennyire nincsenek szentek és jótevők, jól mutatja, hogy a tüntetések alatt

aki az ügyészség előtt Dubajba menekült, és jelenleg onnan szervezi a saját politikai projektjét – meg persze Boriszov bukása esetén a visszatérését is.

Boriszovnak azonban esze ágában sincs lemondania, szerinte „nincs más, aki keresztül tudja vezetni az országot a válságon”. Ivan Gesev főügyész szerint pedig a tüntetéseket maga Bozskov fizeti. Bozskov pedig Boriszovékat gyanúsítja ugyanezzel: ugyanis a kormánypárt a tüntetésekre válaszul megpróbált egy szimpátiatüntetést is összehozni, amihez vidékről buszoztatták Szófiába az embereket.

Ha a kormányellenes tüntetések nem járnak sikerrel és Boriszov mégsem mond le, akkor Bulgáriában leghamarabb jövő tavasszal várható új parlamenti választás. 

BORÍTÓKÉP: President.bg / Twitter