Egyelőre még nem kaszállták el a 2011-ben megkezdett projektet, de az engedélyeztetését a német kormány leállítja.
Még korábban megígérte Németország szociáldemokrata kancellárja, Olaf Scholz, hogyha Oroszország megtámadná Ukrajnát, akkor leállítják az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren át összekötő Északi Áramlat 2 gázvezetéket.
A Spiegel információi szerint a hétfői események után, amikor Vlagyimir Putyin először jogilag elismerte a két Kelet-Ukrajna területen található oroszajkú szakadár állam létezését, majd orosz katonákat vezényelt a területre, Olaf Scholz úgy döntött az egyébként már teljesen megépített, ám még üzembe nem helyezett vezeték kapcsán:
felkéri a német szövetségi gazdasági minisztériumot, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2 jóváhagyási folyamatát.
A lap információi szerint Scholz úgy véli, most újra kell értékelni a helyzetet, és addig a gázvezeték nem kaphatja meg a végleges engedélyt, amíg erről nem döntenek. A vezeték megépítését egyébként sokan ellenezték – köztük a Scholz-cal most közösen kormányzó Zöldek –, míg Angela Merkelt sokan kritizálták a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása és a Krím-félsziget 2014-es annektálása kapcsán. Az Északi Áramlattal ugyanis Németország nem Ukrajnán keresztül jutna gázhoz, ez pedig – mivel jelentős tranzitdíjaktól esne el – gazdaságilag rossz helyzetbe hozná Ukrajnát, illetve geopolitikailag kiszolgáltatott helyzetbe hozná az országot.
aki egyébként már a vezeték megépítését is ellenezte. A lap információi szerint Habeck már hónapok óta készül a lépésre és több hete puhította Scholzot és pártját, az SPD-t, hogy állítsák le a gázvezeték engedélyezését.
A mostani bejelentés azt jelenti, hogy az elkövetkezendő hetekben a szövetségi gazdasági minisztérium alaposan megvizsgálja a geopolitikai fejleményeket, illetve azt, hogy a vezeték nélkül – ami jelenleg egyébként nem üzemel – mennyire veszélyeztetnék Németország gázellátását.
Annak ellenére, hogy a gázvezeték építését még tavaly szeptember 10-én befejezték, azt még nem helyezték üzembe: egyrészt annak működését még tesztelni kellett, illetve a biztonsági tanúsítvány és a hatósági jóváhagyás még váratott magára. Most ezt a folyamatot akasztotta meg a külpolitikai kérdésekben egyébként a merkeli pragmatizmust követő Olaf Scholz.
Egyébként ha Scholz nem így dönt, akkor sem lett volna túl valószínű, hogy a vezetéket egyhamar elkezdhetik használni a németek: a Reuters úgy tudja, hogy
az Európai Unió egyik szankciója eleve a gázvezetéket érintené, így az orosz-ukrán konfliktusban eddig nem túl határozott szerepet felvevő Scholz elképzelhető, hogy az arcélvesztést akarta elkerülni,
mondván nem az EU, hanem a német szövetségi kormány döntött a vezeték engedélyeztetésének leállítása mellett.
Arról, hogy miért fontos a 2011 óta épülő vezeték Oroszország és Németország számára, illetve miért ellenzik a környezetvédők mellett a nyugati országok és Ukrajna, bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk.
NYITÓKÉP: Inga Kjer, OSCE Parliamentary Assembly / Flickr
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.