A Notre-Dame-tűz lesz Európa World Trade Centere? Miért gyászolják rengetegen olyanok is az épületet, akik soha ott se jártak? Elképzelhető-e Magyarországon olyan összetartás, ami most a franciáknál látszik? György Péter emlékezetpolitikával foglalkozó esztéta a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszél az Azonnalinak, és elárulja, mi nyugtalanítja a legkevésbé Orbán tevékenységében. Interjú.

Aki szerint csak az lehet szép, ami jó, és az nem, ami borzalmas, az vagy visszautazott kétszáz évet az időben, vagy elkapta a jóemberkedés a virtuális gyászszertartás hevében. Miért lehet a megdöbbenés mellett akár szépnek is látni egy lángoló székesegyházat?

A tűzoltók nagyon sok értéket megmentettek, megmenekült a katedrális kincstára is. Egy francia milliárdos máris fölajánlott százmillió eurót.

A Notre Dame leégésére adott saját mentális reakciónk mutatja legékesebben az európai demokratikus közvélemény fő gyengeségét az erőszakos manipulációkkal szemben. Az eddigi terrorhullám már elérte a célját azzal, hogy a tudatunkra, a közéletre minden ilyen esemény pontosan úgy hat, mintha tényleges terrorakció lenne: erősíti a félelem táborát és annak fő szponzorait, akkor is, ha történetesen nem merényletről van szó, hanem baleset történt.

Emmanuel Macron lemondta az estére tervezett beszédét, helikopterekel oltják a katedrálist. Párizsban csak szirénákat hallani.

A párt januárban megkapta a balesettel kapcsolatos jegyzőkönyvet a tűzoltóságtól, ebből kiderült, az irodaház harmadik emeletén keletkezett elektromos tűz.

Két egyiptomi és egy albán halász kap szerdán görög állampolgárságot, miután tűzvész elől menekülő, vízbe esett embereket mentettek.

Drámai képsorok születtek a Görögországban pusztító erdőtüzekről, amelyek a legutóbbi sajtóhírek szerint már nyolcvanhárom ember halálát okozták. Az Azonnali megkérdezte a katasztrófavédelmet, hogy mennyire vagyunk veszélyben itthon, és hogyan kerülhetőek el az ehhez hasonló tragédiák.