+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. április 16. kedd, 14:51
Aki szerint csak az lehet szép, ami jó, és az nem, ami borzalmas, az vagy visszautazott kétszáz évet az időben, vagy elkapta a jóemberkedés a virtuális gyászszertartás hevében. Miért lehet a megdöbbenés mellett akár szépnek is látni egy lángoló székesegyházat?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali teljes szerkesztőségének álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, csak bátran!

 

Meséld el, lelkem, a szép nyárhajnali látványt,
   melybe ma szemünk ütközött:
Az ösvényforduló kavicsos homokágyán
   váratlan egy iszonyu dög

nyitotta lábait cédán magasba lökve,
   mig izzadt méreg járta át,
élénk, gúnyosan és semmivel sem törődve,
   kipárolgással telt hasát.

 

Hétfő este kigyulladt a párizsi Notre-Dame tetőszerkezete, és az éjjel jó részében lángolt. Először úgy tűnt, a tűz megfékezhetetlen, aztán mégis sikerült megfékezni, és bár a kár jelentős, Párizs egyik ikonikus épülete mégis meg fog maradni. A súlyosan Facebook-sérült jóemberkedőknek inkább az volt a legfontosabb, hogy az Azonnalit anyázzák azért, mert szerintük csak a kellemes dolgok lehetnek szépek.

 

A Facebookra az egyik erről szóló hírünket ugyanis ezzel a szöveggel osztottuk meg: „A képek legalább szépek, de ez azért túl nagy ár értük.”

 

„Ezek a képek borzalmasan szomorúak. Szégyelljétek magatokat” – írta erre például a Momentum elnökségi tagja, Berg Dániel, aki a jelek szerint egyben okleveles jóember. Rajta kívül még sokan kurvaanyáztak, hülyéztek és idiótáztak minket a fenti mondat miatt, mások azt is külön megjegyezték, hogy a képek nem szépek, és hogy leiratkoznak az oldalról.

 

Külön facebookos üzeneteket is kaptunk arról, hogy rohadjunk meg.

 

Többen úgy értették a szöveget, hogy viccelni, ironizálni szerettünk volna a tűzvészen – miközben erről szó sincs, egészen pontosan annyit értettünk alatta, amit odaírtunk: a tűzvészről készült képek szépek, de ettől még nincs miért örülni a tűznek. 

 

A felfokozott érzelmi hangulat persze érthető, hiszen a párizsi Notre-Dame azon ikonikus európai épületek sorába tartozik, amit széles tömegek is szabad szemmel felismernek, leginkább egy Disney-filmnek hála – nyilván hasonló lenne a reakció akkor, ha az Eiffel-tornyot vagy a Big Bent, vagy a pisai ferde tornyot érné valami katasztrófa; de vannak kétségeim, hogy a berlini Gedächtniskirchét, a jawori Béketemplomot, vagy akár a párizsi Sacré Cœur-t sokan kapásból felismernék, vagy egyáltalán vezető anyag lenne bárhol, hogy kigyulladtak – de nem volt dugig tele a sajtó azzal sem március közepén, hogy a párizsi Saint-Sulpice katedrálisban volt tűz.

 

Talán ugyanez a felfokozott érzelmi hangulat az oka, hogy

 

a kommentelőink egy része nem olvasta végig a mondatot, egy másik része pedig visszautazott az időben 200 évet oda, amikor még csak az lehetett szép, ami jó, az viszont nem, ami borzalmas.

 

Lehet-e szép, ami borzalmas?

 

Kétség nem férhet hozzá, hogy hessteg je suis Notre-Dame; ki-ki vérmérséklete szerint matricázza fel Facebook-profilképét a templom sziluettjével; gondolataink és imáink a párizsiakkal vannak; egy lájk = locsolókanna; egy megosztás = plusz egy tűzoltó; szörnyű, borzalmas; biztos a migránsok voltak vagy nem is; ez Isten büntetése a franciákra; de azért egész Európa gyászol és szomorú, de akinek helyén van a szíve, az biztos; sírós emoji.

 

Ha ilyenkor valaki valamilyen módon megtöri a virtuális – ebben az értelmében: semmitmondó –, legföljebb két napig tartó gyászszertartást, annak rohadjon meg a kurva anyja, nem én mondom, hanem nekünk mondták.

 

Könnyebb ilyenkor egy Facebook-posztra haragudni, legalább van hová célozni azt a mérgességet, amivel egyébként azért nem tud mit kezdeni a képernyő előtt csücsülő honpolgár, mert valójában neki az égvilágon semmit nem jelentett egy távoli ország (ami egyébként is egy nagy no-go zóna!) szép temploma – ami bizony akkor is szép, amikor éppen lángol.

 

Nem fogunk most évezredek óta tartó esztétikai vitákba belemenni, tehát csak röviden: szerencsére ma már ott tartunk, hogy nem csak a barokk cikornyák, az idilli tájakat ábrázoló festmények, vagy ezek unokatestvérei, a tévére rakott csipkés terítőre helyezett bukolikus nippek lehetnek „szépek”, hiszen rég felismertük:

 

a borzalmas dolgok is gyönyörködtethetnek.

 

Vegyünk pár példát:

 

1. Itt van rögtön a fent mottóul választott vers Charles Baudelaire-től. Az a címe, hogy Egy dög, 1857-ben jelent meg A Romlás virágai című verseskötetben. Itt olvasható Szabó Lőrinc fordításában, a tárgya pedig egy állat oszladozó teteme. Elég szép vers. A kötet megjelenése után az ügyészség „istenkáromlás” és „erkölcsgyalázás” vádjával perbe fogta a költőt. Ma Baudelaire nevére emlékszünk, az ügyészekére meg nem. :(

 

2. Aztán itt van például Robert Capa híres fotója, A milicista halála. Mit ábrázol a kép? Azt, hogy valakit lelőnek, és ő épp elesik. Elég csúnya dolog, a kompozíció viszont elég király. Robert Capa állítása szerint a feje fölé emelt kamerával fotózta, mások szerint meg beállított a kép. Mindenesetre Capa szégyellje magát!

 

3. Vagy nem kell nagyon messzire menni, hiszen épp most nyerte meg a World Press Photo egyik kategóriáját Máté Bence egy olyan képpel, amin – vigyázat! – levágott lábú, de még élő békák láthatóak! Szegény békák! Mit képzel magáról a fotós? Hát még akik díjazták?

 

4. Aztán még nem is beszéltünk Goya festményéről, amin embereket végeznek ki, Hieronymus Bosch festményeiről, ahol csúnya, groteszk dolgok vannak, Munkácsy Krisztus-trilógiáján pedig éppen keresztre feszítik Jézus Krisztust.

 

5. És ha már itt tartunk, tavaly egy egész cikket írtunk az úgynevezett „horror” nevű, egészen népszerű műfajról, ami teljes egészében arról szól, hogy olyan dolgokkal okoz nekünk élvezetet, ami alapvetően undorító, ijesztő, gyomorforgató, kellemetlen. Mégis hogyan gondolják?!

 

Ahogy tehát lehet szép verset írni egy tetemről, csodálatos fotót készíteni egy fejbelőtt emberről vagy levágott lábú békáról, ugyanúgy

 

simán lehet szépnek találni azokat a képeket, amelyeken lángol a Notre-Dame,

 

még akkor is, ha szemünk mindeközben könnybe lábad, mivel szép emlékeink vannak a székesegyházről – akár mert fontos európai műemléknek tartjuk, akár A Notre-Dame-i toronyőr című rajzfilm miatt, akár csak simán azért, mert nézni is rossz a pusztulást.

 

Akinek pedig ez a vélemény nem tetszik, nyugodtan válogasson magának szép nippeket a csipkés terítője tetejére itt. Mi nem fogjuk bántani érte.

 

Olvass még többet Pintér Bencétől az Azonnalin! Hozzászólnál a cikkhez? Vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás