Még egy darab üveg is komoly erdőtüzet okozhat

Drámai képsorok születtek a Görögországban pusztító erdőtüzekről, amelyek a legutóbbi sajtóhírek szerint már nyolcvanhárom ember halálát okozták. Az Azonnali megkérdezte a katasztrófavédelmet, hogy mennyire vagyunk veszélyben itthon, és hogyan kerülhetőek el az ehhez hasonló tragédiák.

Világszerte egyre nagyobb problémát okoznak az erdőtüzek: évente óriási területek válnak a tűz martalékává, bár ezek legnagyobb része lakatlan területeken pusztít. A héten azonban Görögországban egy egész települést pusztítottak el a lángok, legalább nyolcvanhárom ember halálát okozva.

Nem jellemzőek Magyarországon a dél-európai országokban előforduló nagy kiterjedésű kontrollálatlan erdőtüzek – írta a katasztrófavédelem az Azonnali megkeresésére. Köszönhetően az ország időjárási és domborzati viszonyainak, illetve a vegetáció összetételének, az erdőtüzek természetes kialakulása nagyon ritka – arányuk egy százalék alatti.

A katasztrófavédelem válasza szerint a szabadtéri tüzek előfordulása két időszakra jellemző: tavasszal a hóolvadás utáni csapadékmentes időszakban, illetve a nyári hőség idején. Tavasszal a szabadtéri tüzek közel negyven százaléka az észak-magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyékben) keletkezik, míg a nyári tüzek nagy része főként az Alföldön pusztít, Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz fenyveseiben.

Van, hogy helikopter kell

A szabadtéri tüzek oltásánál a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz. Egy településtől, mindenféle természetes vízfolyástól és tótól távol fekvő területre egy tűz esetén el kell juttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A tűzoltóautókon van bizonyos mennyiségű oltóvíz, azonban egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz esetén külön vízszállító járművekkel kell a helyszínre juttatni az oltóvizet.

A katasztrófavédelem konkrét példáról is írt: 2017 nyarán kigyulladt a Hortobágyi Nemzeti Park, és problémát okozott az oltásnál, hogy a terület egy része annyira mocsaras, lápos volt, hogy azt sem gépjárművekkel, sem gyalog nem lehetett megközelíteni.

További kihívást jelenthet a szakembereknek, hogy a szabadtéri tüzek esetében mindig elsődleges feladat annak körülhatárolása és terjedésének megfékezése, ám ez nagy terület esetén nem könnyű.

Csak óvatosan a kipufogóval!

Ha tűz üt ki, annak irányában mindenkit értesíteni kell a környező településeken, a legrosszabb esetben pedig akár sor kerülhet az ott élők kitelepítésére is. Fontos, hogy aki szabadtéri tüzet észlel, a füsttel ellenkező irányba hagyja el a területet és haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívó számot. Persze a szabadtéri tüzekre is igaz, hogy egyszerűbb megelőzni, mint megfékezni azokat.

1. Erdőben, füves területen álló autó motorját ne járassuk, mert a kipufogó hőjétől is meggyulladhat az aljnövényzet.

2. Üveghulladékot se hagyjunk az erdőben, réten, mert azon túl, hogy szennyezi a környezetet, az üveg a nap sugarait összegyűjtve nagyítóként képes meggyújtani a növényzetet.

3. Az autóból, vonatról ne dobjunk ki égő cigarettacsikket, mert a száraz út menti növényzet pillanatok alatt meggyulladhat.

4. Kerti zöldhulladékot csak ott és abban az időszakban szabad égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi.

5. Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor az tilos. Például Budapest teljes közigazgatási területén tilos a zöldhulladék-égetés.

6. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjanak megfelelő mennyiségű oltóanyagról.

7. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad tüzet gyújtani és csak akkor, ha nincs elrendelve az adott területre tűzgyújtási tilalom. Az, hogy hol van elrendelve tűzgyújtási tilalom, látható a katasztrófavédelem weboldalának nyitóoldalán.

8. A sütögetés után a tüzet fedjük be legalább 5 centiméter földdel, hogy a tűz ne tudjon újra meggyulladni.

9. Ha feltámad a szél, azonnal hagyjuk abba az égetést és oltsuk el a tüzet.