+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. április 16. kedd, 07:19
A tűzoltók nagyon sok értéket megmentettek, megmenekült a katedrális kincstára is. Egy francia milliárdos máris fölajánlott százmillió eurót.

Éjjel kettőkor a párizsi tűzoltóság szóvivője bejelentette, hogy sikerült eloltani a Notre Dame-ot emésztő tűz nagy részét, éjszaka már azon dolgoztak, hogy lehűtsék a tetőszerkezet felhevült részeit. A kigyulladás okát nem ismerik, de szándékos gyújtogatásnak nincs jele, a francia rendőrség nyomozást indított, de ők sem ilyen gyanúval.

 

Bár a kárfelmérés alig kezdődött el, annyit azért lehet tudni, hogy a katedrális kincstára (hogy ott mi mindent találni, arról itt olvashattok bővebben) megmenekült, a nagy kérdés, hogy az épület hajóiban található festmények milyen mértékben váltak a tűz martalékává.

 

Macron gyorsan lépett

 

Emmanuel Macron francia államfő határozott kijelentést tett éjszaka, amikor a munkálatok még folytak. Az elnök, aki a tűz miatt elhalasztotta az este nyolcra tervezett beszédét, „rettenetes tragédiának, minden francia katedrálisának, a francia életek epicentrumának” nevezte a katedrális leégését, ugyanakkor azt is bejelentette, hogy

 

kedden el fognak indítani egy globális fundraising kampányt, így bárki adakozhat az újjáépítés érdekében. Az egyik leggazdagabb francia milliárdos, François-Henri Pinault már be is jelentette, hogy ő ad százmillió eurót.

 

A hírek szerint a tűz kitörése után a tűzoltók és más szakértők emberi élőláncot alkottak mintegy ötszázan, és így igyekeztek minél több műtárgyat kimenteni. Bár a tűz kitörésekor körülbelül ezerkétszáz turista volt az épületben, mindenkit sikerült biztonságban evakuálni, egyetlen tűzoltó sérült meg, sajnos ő súlyosabban.

 

Hogyan reagáltak a világ vezetői?

 

Donald Trump amerikai elnök este ezt twittelte ki: „Rettenetes látni a párizsi Notre-Dame katedrálisban dúló tüzet. Talán a repülőről való oltás segíthetne. Gyorsan kell cselekedni.”  

 

Trump ötlete azonban nem volt túl jó, tekintve, hogy a tűzoltók nem mertek még nagyon erős vízsugarakat sem használni, hogy a tetőszerkezet ne ennek hatására omoljon össze.

 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt twittelte, hogy percről percre követi a tűz oltását. „Micsoda szomorú előadás, micsoda horror! Osztom a francia nép érzéseit, amelyek mindannyiunké” – írta. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: „a Notre-Dame egész Európáé, mi mindannyian Párizzsal vagyunk”.

 

A német kormány szóvivője, Steffen Seibert azt mondta, „borzasztó látni az égő Notre-Dame-ot, amely Franciaország és az európai kultúra szimbóluma. Mindannyian a francia barátainkkal vagyunk most.” Megszólalt Matteo Salvini olasz belügyminiszter is, aki részvétét fejezte ki a tűz kapcsán, és megígérte, hogy Olaszország minden segítséget meg fog adni a franciáknak.

 

Theresa May brit miniszterelnök jelezte, gondolatban a franciákkal és a tűzoltósággal vannak.

 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyelőre semmit nem reagált,

 

bár a Facebook-oldalán a tűzeset kitörése után volt aktivitás, 20:44-kor egy fotósorozatot posztolt, amelynek Egy nap a Vajdaságban volt a címe, a miniszterelnök ugyanis nemrég tért vissza szerbiai látogatásából. Nem úgy Erdő Péter bíboros érsek, aki szolidáris szeretetéről biztosította a párizsi érseket és a francia katolikus közösséget.

 

 

Nem ez az első Notre-Dame-ot ért tragédia

 

A katedrális először a nagy franci forradalom idején dúlták fel, a dühös felkelők ekkor lefejezték és elpusztították az épületben található királyszobrokat, és 1831-ben egy másik lázongás során majdnem teljesen elpusztult az épület, 1845-ben kezdték újjáépíteni, Ez annak is köszönhető, hogy

 

nagyon népszerű lett Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regénye, Quasimodo és Esmeralda története felhívta a figyelmet a párizsiak által elhanyagolt, egyre romosabb épületre.

 

Az utolsó nagy felújítási munka 2002-ben fejeződött be, ez a templom hatalmas, 7200 sípos orgonájára fókuszált, ezt renoválták. Azóta éveken át kongatták a vészharangot a szakértők, néhány éve azt mondták, százötven millió euró kellene a teljes felújításhoz, amit aztán idén el is kezdtek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás