Az Index vége még inkább megmutatja, hogy nincs ma olyan közszolgálatiság, ami a lap feladatát átvehetné. De az új médiapluralizmus mára kialakult, lesz honnan közszolgálati médiát építeni egyszer.
Ami az Index körül történik, az nem egy nálunk sokkal nagyobb újság ügye. Itt a szabad, kritikus nyilvánosság, azon közszolgálatiság a tét, amit a Fidesz már első kormányzása idején is betámadott. Szolidaritás és politikai bátorság kell, hogy megvédjük a többséget.
Már hozzászokhattunk: az európai politika hangos válságokon, hosszú tárgyalásokon és unalmas, érthetetlen kompromisszumokon keresztül alakul. A mostani brüsszeli egyezségnek azonban egyedül a politikusok a győztesei. Ellenkező érdekeik ellenére is: mindegyikük.
A pénteken kezdődött EU-csúcson egyrészről Bécs, Hága, Koppenhága és Stockholm blokkolni próbálja a közös EU-hitelfelvételt, másrészről Budapest ellenzi a támogatások jogállamisági feltételekhez kötését. Orbán szuverenizmusa csak saját hatalmát, nem országa érdekeit képviseli.
Az egykori Közép-Európában mindenütt a nemzeti gondolat okozott fájdalmat, szenvedést, eljelentéktelenedést. A károkat helyrehozni már nem lehet, Közép-Európa végleg eltűnt a térképről – de talán el lehet kezdeni arra emlékezni, amikor még számított e térség. Trieszt példájában mindez kicsiben benne van.
A kedd este, Szerbia több városában kezdődött tüntetést csupán a járványügyi korlátozások számlájára írja számos tudósítás. Ettől még persze igaz: noha a tüntetők elvetik Vučić rezsimjét, egy részük még nacionalistább és oroszpártibb is, mint a mostani belgrádi vezetés.
Andrej Plenković biztos győzelme, az újbaloldal történelmi sikere és a liberálisok bejutása Horvátországban még élesebben mutatja, mennyire távol van a szomszédos Szerbia Európától. Magyarország viszont Szerbiához van közel.
Július 1-jével veszi át Németország az Európai Unió soros elnökségét. Ursula von der Leyen mellett fél évig most Angela Merkel, egy másik német nő, a közösség hivatalos „ura”. Bár ez máskor sincs nagyon másképp.