+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 6. hétfő, 10:05
Andrej Plenković biztos győzelme, az újbaloldal történelmi sikere és a liberálisok bejutása Horvátországban még élesebben mutatja, mennyire távol van a szomszédos Szerbia Európától. Magyarország viszont Szerbiához van közel.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Most szombaton volt kilenc éve, hogy elhunyt Habsburg Ottó, osztrák és magyar trónörökös. Tőle származik a mondás:

 

„minél inkább kitoljuk Európa határait keletre, annál biztosabb a közepe”.

 

Habsburg Ottó főleg az oroszokkal szemben akarta levédeni Európát, ő ugyanis az 1990-es években is – amikor Moszkva még földön feküdt – pontosan tudta: az oroszok erőre fognak még kapni. Ezen okból állt oda nagyon határozottan a horvátok és bosnyákok mellé a szétbomló Jugoszláviában, ezen népeket – katolicizmusuk és muzulmánságuk miatt – ugyanis megbízható szövetségesnek tartotta az ortodox veszéllyel szemben.

 

Noha én a jugoszlavizmusnak abban az értelemben, hogy egy szupranacionalista nézet, nem vagyok ab ovo ellensége, de ilyen, kulturálisan is magyarázható különbségek mellett érthető, miért jobb, hogy Horvátország ma önálló ország – elvégre ekként tudott igazán rácsatlakozni Európára. Persze az sem véletlen, hogy amúgy a jugoszlavizmus eszméje is 19. századi horvát – és nem szerb – értelmiségiek között született meg.

 

Ha valaki még egy bizonyítékot akar arra, hogy miért nem csupán horvát beképzeltség, kultúrrasszizmus, amikor magukat elhatárolják „a balkáni” Szerbiától,

 

elég egy pillantást vetni a horvát választásokra – és összevetni a két héttel ezelőtti szerbiaival.

 

+ Miközben Horvátországban az a mérsékelt jobbközép Andrej Plenković tudta megtartani a kormányfői posztot, aki már európai parlamenti képviselőként is kivívta Moszkva ellenszenvét – elvégre nagyon határozottan támogatta Ukrajna euroatlanti integrációját –, Szerbiában a Kína- és Moszkva-barát Aleksandar Vučić pártja maradt hatalmon.

 

+ Miközben Horvátországban lezajlott egy teljesen normális, sokrésztvevős, a politikai ideológiákat a szélbaltól a liberálisokon át a széljobbig lefedő, nyílt és szabad verseny, Szerbiában a valódi ellenzéknek más eszköze, mint a bojkott, nem maradt Vučićtyal szemben.

 

+ Miközben Horvátországban gyakorlatilag valamennyi párt – még a szélsőjobboldali, de amúgy euroatlantista és szabadpiacpárti Miroslav Škoro is – teljességgel megfeleltethető bármilyen nyugat-európai ország pártjával, Szerbiában a hatalmon lévő oligarchiának, amelyet ideológiailag ugyanolyan nehéz elhelyezni, mint a magyar maffiaállampártot, a Fideszt, csak odakozmált balliberálisokból és őszintén moszkovita klerikálnacionalistákból álló ellenzéke van.

 

+ Miközben Szerbiában a városokban is tarolt Vučić, Horvátországban igazi politikai pluralizmus van, ráadásul szintén nyugati tendenciákhoz hasonlóan a fővárosban nagyon jól szerepelt az újbaloldali és zöld pártok koalíciója.

 

De miközben a magyar kormánypropaganda két hete Vučićnak ugyanúgy örült, mint most Plenkovićnak, mintha egyrészről a két politikus hasonló lenne, másrészről egyaránt közel állna a budapesti rezsimhez, azt is látni kell, hogy a magyarországi folyamatok sokkal inkább hasonlítanak a szerbiaikhoz.

 

+ Miközben Horvátországban a kormányfő nem Moszkva, de még csak nem is a visegrádiak, hanem teljes arccal a nyugat-európaiak felé néz, Budapest orosz geopolitikai érdekeket szolgál és kuruckodva hepciáskodik.

 

+ Miközben Horvátországban sajtószabadság, médiapluralizmus, a kormánnyal is kritikus közszolgálati média van, addig Magyarországon egy állami hirdetések célzott megjelenítésével torzított piac és egy kizárólag pártpropagandát sugárzó állami média.

 

+ Miközben Horvátországban a szélsőjobboldali kultúrharc egy ellenzékbe szorult középpárt programja csak, ennek képviselőjét maga Plenković penderítette ki még egykoron a jobbközép kormánypártból, addig Magyarországon ez lett a hivatalos állami ideológia.

 

Davor Gjenero horvát politikai elemző úgy foglalta össze a választási eredményt, hogy Horvátországban a jobbközép dominál, „az orosz pénzből finanszírozott jobboldal marginális” marardt. Magyarországon viszont nem hogy ez utóbbi dominál, de más jobboldal jelenleg nincs is.

 

Újdonság volt, amit láttál? Ez azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele – akinek igen, az már hétfő reggel megkapta ezt a cikket (is) a postaládájába. Iratkozz hát fel te is!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás