Miközben Kabulban már második napja próbálnak a reptéren keresztül az afgánok elmenekülni a tálib hatalomátvétel elől, a nyugati országok leginkább az Afganisztán melletti országokat készítenék fel a menekültek fogadására.

Miközben az afgánok elkeseredettségükben amerikai repülőgépekre mászva próbálnak kijutni a tálibok által körbevett Kabulból, az Európai Bizottság egyik alelnöke az európai menekültügyi szabályok felülvizsgálatát sürgeti.

Joe Biden amerikai elnök hasonlóan két elődjéhez a „végtelen háborúk” lezárásának ígéretével kampányolt, Barack Obamával és Donald Trumppal szemben azonban ő már végleg feladta Afganisztánt és lehet, hogy Irakot is. Ez a helyzet az Egyesült Államok számára nem más, mint egy politikai, humanitárius és morális katasztrófa, amely ugyan nem rengeti meg az amerikai nagyhatalmiságot, de komoly problémákat okoz önmagának és szövetségeseinek, így Európának is.

Egyáltalán nem váratlanok azok a nehézségek, amikkel az Afganisztánban folytatott húszéves háború végső lezárása jár.

Washington kivonul, Peking éppen érkezik a sokat szenvedett országba, hozza a politikamentes tőkét is, legalábbis ezt ígéri, sőt, titokban még a tálibokkal is tárgyalnak.

Az Egyesült Államok húsz év után kivonul Afganisztánból, az pedig, hogy mi jön helyette, nagy kérdés. A legtöbb elemző szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok vegyék át az uralmat Afganisztánban, ennek ellenére megoszlik annak megítélése, hogy hiba-e a kivonulás. Hogyan fog megváltozni az afgánok élete egy lehetséges tálib rezsim alatt? Kik lesznek a kivonulás nyertesei, és mit jelentett nekünk, magyaroknak a háború? Erről és sok más témáról beszélgett Szalai Máté Wagner Péterrel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, aki maga is többször megjárta Afganisztánt.

Ashraf Ghani elnök beiktatása mellett Kabulban, ellenfele, Abdullah Abdullah párhuzamosan magát iktatta be elnöknek. A bizonytalanság rányomhatja a bélyegét a béketárgyalásokra is.