Ashraf Ghani elnök beiktatása mellett Kabulban, ellenfele, Abdullah Abdullah párhuzamosan magát iktatta be elnöknek. A bizonytalanság rányomhatja a bélyegét a béketárgyalásokra is.
Nem mindennapi módon kedte meg Ashraf Ghani afgán elnök második ciklusát hétfőn a Radio Free Europe tudósítása szerint: miközben Kabulban javában zajlott a beiktatási ceremónia, politikai ellenfele,
Régóta tartó ellenségeskedés
A hivatalosan most beiktatott Ghani már 2014 óta áll a súlyos konfliktusok sújtotta ország élén, előtte a Kabuli Egyetem rektoraként, valamint pénzügyminiszterként is tevékenykedett. Ellenfele, a volt külügyminiszter Abdullah Abdullah mindeddig az afgán egységkormány úgynevezett vezérigazgatói (CEO) tisztségét töltötte be. Ezt a tisztséget még 2014-ben hozták létre a számára, miután hat évvel ezelőtt pontosan ugyanaz a helyzet állt elő, mint idén: a választásokat Ghani nyerte meg, de Abdullah is győztesnek kiáltotta ki magát.
Amerikai nyomásra kompromisszum született, Ghani elnök, Abdullah pedig CEO lett, ilyen minőségében pedig feladata az volt, hogy szakpolitikai javaslatokat tegyen az elnöknek, valamint minisztereket is javasolhatott az elnök által vezetett afgán kabinetbe. Abdullahnak viszont az alapvetően javaslattevő szerepkör nyilvánvalóan nem volt elég, újból indult a választásokon, ám a februárban kihirdetett hivatalos végeredmény szerint 2019 szeptemberében nem ő, hanem szintén Ghani nyert a szavazatok 50,6 százalékával. Abdullahot a választási iroda 39,5 százalékkal hozta ki a második helyre.
Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztánban kétfordulós választási rendszer van érvényben: ha egy jelölt sem szerzi meg az első körben a szavazatok többségét, egy második fordulóra kerül sor.
Az alulmaradt jelölt ezért „puccsnak” nevezte az eredményt és párhuzamos kormány felállítását jelentette be. Valamint a múlt szeptemberi választás lebonyolítását is ostorozta, mondván, hogy választási csalások és különböző technikai problémák léptek fel.
A béketárgyalások kerülnek veszélybe
Még a mostani beiktatási ceremónia is csúszott az ellenségeskedés miatt: az Egyesült Államok nyomására ezt két héttel elhalasztották, és az amerikaiak megpróbáltak közvetítői szerepben valamiféle kompromisszumot kialkudni a két politikus között. Sikertelenül: hiába tárgyalt hajnalig az Egyesült Államok afganisztáni követe kettejükkel, nem jutottak megállapodásra. Az amerikaiak innentől annyiban hagyták a dolgot: korábban már megüzenték Kabulnak, hogy idén nem terveznek beavatkozni olyan módon, mint tették azt 2014-ben, az előző választás után.
Maga a beiktatás sem zajlott le atrocitások nélkül: Ghani beszéde alatt két rakéta robbant a háttérben, mire az elnök azt mondta,
Bár egyelőre úgy tudni, senki nem sérült meg, az Iszlám Állam jelezte: ők voltak a támadók. Az ezzel párhuzamosan tartott beiktatáson Abdullah azt mondta, „az összes elcsalt szavazat megsemmisítése” a kiút a konfliktusból, valamint hozzátette: senki ne becsülje alá „a valódi demokrácia” iránti elkötelezettségét.
A politikai bizonytalanság már csak Afganisztán jövője miatt is aggasztó: a nyugatbarát Ghani-kormány és a tálibok közötti béketárgyalások már a beiktatás másnapján, március 10-én kezdetüket veszik. Ugyanakkor, ha a kormány legitimitása megkérdőjeleződik, az zsákutcába terelheti a tárgyalásokat, így tovább folytatódhat az ellenségeskedés az Egyesült Államok és a tálibok között.
BORÍTÓKÉP: Ashraf Ghani elnök (balra) és Abdullah Abdullah ellenelnök (jobbra) 2014-ben az amerikai közvetítéssel összehozott kompromisszum után / Wikipédia
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.