+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. március 9. hétfő, 20:28
Ashraf Ghani elnök beiktatása mellett Kabulban, ellenfele, Abdullah Abdullah párhuzamosan magát iktatta be elnöknek. A bizonytalanság rányomhatja a bélyegét a béketárgyalásokra is.

Nem mindennapi módon kedte meg Ashraf Ghani afgán elnök második ciklusát hétfőn a Radio Free Europe tudósítása szerint: miközben Kabulban javában zajlott a beiktatási ceremónia, politikai ellenfele,

 

a választási vereségét el nem ismerő Abdullah Abdullah ezzel párhuzamosan egy másik beiktatási ceremónián kiáltotta ki magát elnöknek.

 

Régóta tartó ellenségeskedés

 

A hivatalosan most beiktatott Ghani már 2014 óta áll a súlyos konfliktusok sújtotta ország élén, előtte a Kabuli Egyetem rektoraként, valamint pénzügyminiszterként is tevékenykedett. Ellenfele, a volt külügyminiszter Abdullah Abdullah mindeddig az afgán egységkormány úgynevezett vezérigazgatói (CEO) tisztségét töltötte be. Ezt a tisztséget még 2014-ben hozták létre a számára, miután hat évvel ezelőtt pontosan ugyanaz a helyzet állt elő, mint idén: a választásokat Ghani nyerte meg, de Abdullah is győztesnek kiáltotta ki magát.

 

Amerikai nyomásra kompromisszum született, Ghani elnök, Abdullah pedig CEO lett, ilyen minőségében pedig feladata az volt, hogy szakpolitikai javaslatokat tegyen az elnöknek, valamint minisztereket is javasolhatott az elnök által vezetett afgán kabinetbe. Abdullahnak viszont az alapvetően javaslattevő szerepkör nyilvánvalóan nem volt elég, újból indult a választásokon, ám a februárban kihirdetett hivatalos végeredmény szerint 2019 szeptemberében nem ő, hanem szintén Ghani nyert a szavazatok 50,6 százalékával. Abdullahot a választási iroda 39,5 százalékkal hozta ki a második helyre.

 

Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztánban kétfordulós választási rendszer van érvényben: ha egy jelölt sem szerzi meg az első körben a szavazatok többségét, egy második fordulóra kerül sor.

 

Abdullah pedig már csak azért is csalást gyanít, mert ellenfelének szorosan bár, de összejött az első körös győzelem.

 

Az alulmaradt jelölt ezért „puccsnak” nevezte az eredményt és párhuzamos kormány felállítását jelentette be. Valamint a múlt szeptemberi választás lebonyolítását is ostorozta, mondván, hogy választási csalások és különböző technikai problémák léptek fel.

 

A béketárgyalások kerülnek veszélybe

 

Még a mostani beiktatási ceremónia is csúszott az ellenségeskedés miatt: az Egyesült Államok nyomására ezt két héttel elhalasztották, és az amerikaiak megpróbáltak közvetítői szerepben valamiféle kompromisszumot kialkudni a két politikus között. Sikertelenül: hiába tárgyalt hajnalig az Egyesült Államok afganisztáni követe kettejükkel, nem jutottak megállapodásra. Az amerikaiak innentől annyiban hagyták a dolgot: korábban már megüzenték Kabulnak, hogy idén nem terveznek beavatkozni olyan módon, mint tették azt 2014-ben, az előző választás után.

 

ABDULLAH BEIKTATÁSI CEREMÓNIÁJA HÉTFŐN KABULBAN / TWITTER

 

Maga a beiktatás sem zajlott le atrocitások nélkül: Ghani beszéde alatt két rakéta robbant a háttérben, mire az elnök azt mondta,

 

nem kell megijedni két robbanástól, „láttunk már nagyobb támadásokat is”.

 

Bár egyelőre úgy tudni, senki nem sérült meg, az Iszlám Állam jelezte: ők voltak a támadók. Az ezzel párhuzamosan tartott beiktatáson Abdullah azt mondta, „az összes elcsalt szavazat megsemmisítése” a kiút a konfliktusból, valamint hozzátette: senki ne becsülje alá „a valódi demokrácia” iránti elkötelezettségét.

 

A politikai bizonytalanság már csak Afganisztán jövője miatt is aggasztó: a nyugatbarát Ghani-kormány és a tálibok közötti béketárgyalások már a beiktatás másnapján, március 10-én kezdetüket veszik. Ugyanakkor, ha a kormány legitimitása megkérdőjeleződik, az zsákutcába terelheti a tárgyalásokat, így tovább folytatódhat az ellenségeskedés az Egyesült Államok és a tálibok között.

 

BORÍTÓKÉP: Ashraf Ghani elnök (balra) és Abdullah Abdullah ellenelnök (jobbra) 2014-ben az amerikai közvetítéssel összehozott kompromisszum után / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás