Óriási tervei vannak Kínának Afganisztánban

2021.07.05. 10:22

Washington kivonul, Peking meg éppen érkezik a sokat szenvedett országba, hozza a politikamentes tőkét is, legalábbis ezt ígéri, sőt, titokban még a tálibokkal is tárgyalnak.

Óriási tervei vannak Kínának Afganisztánban

A már így is nagy részben Kína által finanszírozott gazdaságú Pakisztánnak szóló programjai kibővítésével jelenléte jelentős megnövelésére készül Kína Afganisztánban, miután az amerikai és NATO-csapatok elhagyják azt. Az amerikai Daily Beast névtelenséget kérő forrásai szerint Peking hamarosan bejelenti, hogy bevonja Kabult is a nyugaton csak Út és Övezet Befektetéseknek (Belt and Road Initiative - BRI) nevezett programjaiba, amely iránt a kabuli központi kormány amúgy is nagy lelkesedést mutat. Pakisztán már így is nemzeti jövedelme egyre jelentősebb részét kapja meg a kínai befektetőktől, és most nyugat felé terjesztenék ki ezeket az együttműködéseket a Kína-Pakisztán gazdasági folyosó-program keretében (CPEC).

A befektetések zászlóshajója egyelőre egy alkalmas autópálya építése lenne Kabul és az északnyugat-pakisztáni Pesavar között,

Pesavarnál ugyanis már felépült egy kelet felé vezető másik CPEC-út, ez a beruházás pedig a kabuli kormányzati források szerint Afganisztán formális csatlakozását is jelentené ehhez a kezdeményezéshez.

Az eredetileg az amerikaiak által támogatott Asraf Gáni-elnökség az országban korábban is szorgalmasan kereste Pekinget befektetési lehetőségeket keresve, azonban az amerikaiak és a NATO jelenléte miatt a közép-ázsiai kormány igencsak óvatosnak mutatkozott eddig a formális kapcsolatok felvételében.

Mivel azonban az amerikai csapatok nagy részét július 4-re, az Egyesült Államok függetlenségi ünnepére kivonták, a maradéknak pedig épp a New York-i terrortámadás 20. évfordulójára, szeptember 11-re ugyancsak távoznia kell, Gániék immár bátrabban és nyíltabban elkezdték keresni a kínaiakkal a kapcsolatokat és az együttműködés lehetőségeit – szólnak az amerikai portál forrásai.

Maga a kínai külügyminisztérium egyik szóvivője, Csao Li-csien már Biden eredeti bejelentése óta közölte, érdekeltek abban, hogy ezek után Afganisztán is csatlakozzon a Pakisztán-Kína korridorhoz, és valóban megkezdték erről a tárgyalásokat.

A Daily Beast cikke szerint ugyanakkor Kínának legalább akkora szüksége van az afgánokra, mint nekik Kína pénzére:

a külföldi befektetési és gazdaságfejlesztési stratégiájuk ugyanis aköré a gondolat köré épül, hogy új szárazföldi és tengeri utakat kell kínai kezdeményezésre kiépíteni Európa, Ázsia és Afrika között, hogy a térség globális kereskedelmét elsősorban a kínai gazdasági érdekeltségek tudják ellenőrizni. Ahhoz, hogy ez bármiféle sikerrel járjon, a stratégiai középpontban elhelyezkedő Afganisztánt mindenképpen be kell vonni ezekbe a beruházásokba is.

A stratégiát kabuli források úgy írták le, hogy Peking már évek óta, gazdasági és anyagi előnyök, valamint befolyás és hatalom ígéretével környékeztek meg több politikust is Asraf Gáni kabuli környezetében. Közéjük tartozik a külügyminszter, Szalahuddin Rubbáni is, aki öt éve már tárgyalásokat kezdett volna a CPEC afganisztáni kiterjesztéséről. Akkor a kabuli indiai nagykövet hiúsította meg a terveiket, miután beszámolt Rubbáni tárgyalásáról a kínaiakkal az amerikaiaknak, akik felszólították a külügyminisztert azok leállítására. Az ilyen beavatkozások azonban egyre nehezebbé válhatnak Washington és Újdelhi részéről, főleg úgy, hogy Afganisztán legnagyobb térségbeli partnere, Pakisztán jelentős közreműködő szerepet vihet ebben a történetben.

Wagner Péter külpolitikai szakértő, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet munkatársa az Azonnalinak adott interjújában számolt be arról, hogy infrastruktúra-projekteket a nyugati szövetségesek és az Egyesült Államok is végrehajtottak az elmúlt húsz évben Afganisztánban, például épült 8000 kilométer új út is, ez azonban az átlagpolgár életminőségét csak nagyon kicsivel dobta meg. Sokkal nagyobb problémája azonban jelenleg a kabuli, központi kormánynak, hogy a tálib erők ismét erős pozíciókat építettek ki az ország számos pontján, miután 2020 februárjában Donald Trump elnök ideigelens békemegegyezést ért el az afgán iszlamista felkelőkkel.

Ugyanakkor a Kínai Kommunista Párt további beszámolók alapján semmit nem bíz a véletlenre.

A 2020 februári megállapodás után Kína a londoni Financial Times által megszólaltatott pakisztáni titkosszolgálati informátorok szerint már 2020 szeptemberében megkereste a tálibok vezetőit is, infrasktruktúra-fejlesztési megállapodást, befektetési pénzeket ígért a területükre, amennyiben kitartanak a békés rendezés mellett. Pekingnek erre állambiztonsági okokból is szüksége lehet, a tálibok által ellenőrzött északkelet-afganisztáni határvidék másik oldalán ugyanis ott van a muszlim többségű, ujgurok által lakott Hszincsiang autonóm tartomány, ahol a KKP tömegesen zárta átnevelő táborokba a polgárok jó részét, mintegy 3 millió embert, arra hivatkozva, hogy a szeparatizmust és radikális iszlámot meg kell állítania. Utóbbinak a földrajzi közelség miatt a tálibok lehetnek a legfontosabb exportőrei, és nyilván annak is megvan az ára, hogy egyáltalán nem foglalkoznak jelenleg az ujgurok helyzetével vezetőik.

NYITÓKÉP: Pxfuel.com

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek