​A hétfőn belengetett, Belarusz elleni szankciókat egy kocsmai balhéhoz is hasonlíthatnánk: Szása balhézását megelégelve az eddig csendben a sarokban ülő EU felpattant és feltűrte az ingujját. Most mindenki arra vár, hogy ütni is akar-e, és ha igen, mekkorát. Sorravesszük, mit jelenthetnek a hétfőn bejelentett szankciók az EU-nak, és mit Belarusznak!

Ezt követően az erre jogosult uniós intézmények dolgozzák ki majd a végleges, jogi erővel is bíró javaslatokat. Gyorsan döntött az EU, nem volt meglepetésvétó, kitiltják az uniós légtérből a belarusz gépeket, és úgy tűnik, a Belaruszba tartó közvetlen járatoknak is annyi. Mutatjuk az uniós tagállami vezetők döntéseit!

A világ összes autokratája Brüsszelre figyel: ha a Belarusz feletti gép- és emberrablást nem követi kemény uniós fellépés, azzal a tagállamok nemcsak az EU a saját normáit, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök komolyabb uniós geopolitikai fellépést ígérő missziólevelét is tűzre dobnák. Egy ilyen terrorcselekmény után el kell indulnia a vitának arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabb az uniós külpolitika.

Az orosz-német Északi Áramlat 2. gázvezeték sokkal nagyobb teret ad Oroszországnak az Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlásra, az Egyesült Államok kormánya viszont most úgy látszik, mégsem érvényesíti a gazdasági szankciókat a projekt kivitelezőivel szemben. Ez a 2021 júniusa előtt esedékes Biden-Putyin csúcs előtt komoly orosz előny.

Ebből viszont 50 millió a koronavírus elleni védekezésre menne. A kormányfők, így Orbán Viktor is, egységesen támogatták a szankciókat, és a hivatalosan Lukasenka által megnyert, valójában elcsalt belarusz elnökválasztás eredményét sem ismerik el.

„A párbeszéd idejének vége: Venezuela mostantól a latorállamok nagyon exkluzív klubjának tagja”: így fenyegette a Maduro-rezsimet az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének többsége viszont igen, így Moszkva újra szavazhat a strasbourgi székhelyű gyűlésben. A szavazati jogok teljes visszaállításával egyébként csak a Fidesz nem értett egyet, a Jobbikos Gyöngyösi Márton és az MSZP-s Gurmai Zita igen. Hogy miért, azt is elmondták az Azonnalinak.

Az ország huszonhárom államából tizenötöt érintett az áramszünet: Caracasban már a metró is leállt, sokan órákat gyalogolnak otthonaikig.

Erősebb EU-s szankciós politikát akar kifelé Mark Rutte. A holland miniszterelnök szerint nem szabad hagyni, hogy külügyi kérdésekben az uniós tagállamokat kijátsszák egymás ellen.

Hiába keményített be Trump, a teheráni vezetés nem szándékozik felhagyni a kőolajexporttal. Az irániaknak több lehetőségük is van a szankciók megkerülésére: trükközhetnek barterüzletekkel és hajókkal is. De a döntő az lesz, hogy Kína, India és az EU mennyire hajlandó konfrontálódni az Egyesült Államokkal.