Nem szavazták meg a fideszesek, hogy Oroszországnak újra legyen szavazati joga az Európa Tanácsban

2019.06.25. 19:07

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének többsége viszont igen, így Moszkva újra szavazhat a strasbourgi székhelyű gyűlésben. A szavazati jogok teljes visszaállításával egyébként csak a Fidesz nem értett egyet, a Jobbikos Gyöngyösi Márton és az MSZP-s Gurmai Zita igen. Hogy miért, azt is elmondták az Azonnalinak.

Nem szavazták meg a fideszesek, hogy Oroszországnak újra legyen szavazati joga az Európa Tanácsban

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése csütörtök reggel 118 igen, 62 nem és 10 tartózkodás mellett döntött szabályzatának módosításáról, miszerint a tagállamok megbízóleveleit nem lehet felfüggeszteni vagy visszavonni, a tagállam delegáltjainak pedig joguk és kötelezettségük, hogy részt vegyenek a szervezet működésében. Hogy mit jelent ez? Leginkább azt, hogy

a Krím 2014-es megszállása után Oroszország újra visszanyerte szavazati jogát a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezetben.

Az Európa Tanács véletlenül sem összekeverendő az Európai Tanáccsal, vagy az Európai Unió Tanácsával: utóbbi kettő az Európai Unió intézményrendszerének része, míg előbbi egy 47 tagú, tehát tágabb, ám jóval gyengébb hatáskörökkel rendelkező nemzetközi szervezet, mely legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg tagjai számára. Fő feladata az emberi jogok védelme mellett a demokrácia és a jogállamiság megőrzése. 

Az oroszok örülhetnek, az ukránok kivonulnak

A lépés nagy győzelem Moszkvának, de az ukránok körében nem aratott osztatlan sikert, sőt, az ukrán parlament európai ügyekért felelős bizottsága be is jelentette: nem hajlandók a 18 fős orosz delegációval egy levegőt szívni, a szerdán esedékes főtitkári választástól eltekintve kivonulnak a Parlamenti Közgyűlésből.

Az ukrán delegáció vezetője, Vologyimir Arijev szerint a mostani döntés rossz üzenetet közvetít, mivel Oroszország annak ellenére kapta vissza teljeskörű tagságát, hogy a korábbi nemzetközi jogot sértő magatartását nem szüntette be. Ariyev szerint ezzel az ET azt üzente, hogy az országok nyugodtan annektálhatják más országok területeit, ölhetnek ott embereket, végeredményben ez semmit sem jelent és megússzák ennyivel.

Nem fogalmazott ennyire diplomatikusan Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a múlt héten, mikor kijelentette: 

„különösen undorító nézni, ahogy egyes európai partnereink az orosz kormányzat kisegítését az orosz civil társadalom iránti aggodalomnak álcázzák”.

Klimkin ezzel arra utalt, hogy többek között a németek és franciák (számos más európai állammal egyetemben) támogatják az orosz delegáció szavazati jogának visszaadását. Az oroszok 2016 óta bojkottálják az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, és 2017 óta már az évi 33 millió eurós hozzájárulást sem fizetik be. És még azzal is fenyegettek, hogyha nem vehetnek részt a szervezet új főtitkárának szerdai megválasztásában, az egész szervezetet véglegesen otthagyják. A németek és a franciák szerint jobb, ha az oroszok is részt vesznek a párbeszédben, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben érdekellentétben állnak velük. 

Hiszen ha az oroszok ott hagyták volna az Európa Tanácsot, akkor nem lettek volna tagjai az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) sem, mely számos orosz ellenzékinek nyújtott már jogi segítséget működése során a nem kifejezetten elfogulatlan orosz bíróságokkal szemben. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök szerint – akiket Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök is próbált meggyőzni, hogy változtassák meg a döntésüket – jobb, ha az oroszok is részt vesznek a párbeszédben, mivel az EJEB az oroszok „utolsó reménye” emberi jogi sérelmeik kivizsgálásában. Erre utalt Klimkin az orosz civil társadalmat illető, fenti kijelentésével.

Az oroszok egyébként a „józan ész győzelmeként” ünnepelték a döntést. Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza, a Duma Külügyi Bizottságának az elnöke szerint az ET Parlamenti Közgyűlésének szabálymódosítása egy nagy lépés a nemzeti delegációk jogainak védelme érdekében, illetve hozzátette,

az orosz delegáció nem fog tolerálni semmilyen újabb szankciót, legyen az bármennyire csekély mértékű is.

Fideszesek a teljes körű szavazati jog ellen

Az Azonnali telefonos megkeresésére Németh Zsolt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének fideszes tagja elmondta, hogy noha egyetért azzal, hogy az orosz delegációnak a részvételi jogait részlegesen helyreállítsák, de a Parlamenti Közgyűlés túlment az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának korábban elfogadott határozatán, mivel semmilyen szankciót nem tartott fent az orosz delegációval szemben. Emiatt a Fidesz végül távolmaradt a szavazástól.

Németh szerint fontos, hogy az orosz delegáció is szavazhasson a szervezet főtitkárának és a strasbourgi bíráknak a személyéről, de a szavazati jog teljeskörű visszaállításával nem ért egyet.

Németh ezenkívül hozzátette, hogy az oroszok által benyújtott delegáció tagjainak listája tartalmaz öt olyan személyt is, akik az Európai Unió személyi szankciója alá esnek, ezért a Fidesz határozottan elutasítja, hogy ezek az illetők az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjai legyenek. Egyébként a híradások szerint nem öt, hanem négy ilyen személy van összesen. (A magyar kormány egyébként rendre hangoztatja, hogy kártékonynak tartja az Oroszország elleni szankciókat, de azokat az EU-s szervekben megszavazza.)

A Jobbik és az MSZP pedig mellette!

Gyöngyösi Márton, a Jobbik új európai parlamenti képviselője elmondta, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének mandátumáról a keddi napon mondott le, így a szavazáson nem vett részt. Gyöngyösi szerint üdvözölendő a Közgyűlés döntése, amin,

ha részt tudott volna venni, ő is igennel szavazott volna, mert a Jobbik már a szankciók bevezetésekor is hangot adott annak, hogy a szankciós politika szerintük nem megoldás.

A jobbikos politikus szerint ha Oroszországban pozitív fejlődést szeretnének tapasztalni az emberi jogok, a demokrácia és a szabadságjogok területén, azt csak is a tárgyalóasztalnál lehet elérni, nem pedig szankciókkal és üzengetésekkel. Gyöngyösi a döntést a Fidesz európai néppárti tagságához hasonlította: A Fidesz végül azért függesztette fel határozatlan időre a közigazgatási bíróságok bevezetését, mert a Néppárt arra kérte. Szerinte az oroszokkal is hasonló viszonyt kellene kiépíteni: azzal, hogy Oroszország visszakapja szavazati jogát, a többi tagállam könnyebben tud majd rá hatni.

Ugyan Gurmai Zita, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének MSZP-s tagja a szavazástól szintén távol maradt, úgy gondolja, ha az Európa Tanács döntésével visszaadja az orosz delegáció szavazatát, azt érdemes támogatólag megfontolni. Gurmai szerint a közös EU-s bölcsesség a szankciók fenntartása mellett szól, de ez sok esetben nem éri el a kívánt hatást. Szerinte fontos, hogy az európai egységet nem szabad megbontani, azonban a nemzeti érdek szempontjából érdemes ezt újragondolni,

hiszen a nyugati tagállamok is a szankciókat kijátszva üzletelnek Oroszországgal, míg Magyarországnak az orosz szankciók miatt becslések szerint 8 milliárd dollár exporthiánya van.

Az MSZP-s Gurmai kijelentése ismerős és némileg meglepő is lehet a magyar-orosz kapcsolatokat követők körében, hiszen legutóbb Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter mondott hasonlókat a nyugati államokra, hogy azok szankciókat kikerülve kereskednek Oroszországgal.

Kis lépés Európának, hatalmas győzelem Oroszországnak

Rácz András, a Political Capital Oroszország-szakértője az Azonnalinak elmondta, hogy a kérdésben igazán jó döntést nem lehetett hozni, annak ellenére, hogy mindkét fél számára fontos volt az  ügy. Azon európai országoknak, akik a szavazati jog visszaállítását megszavazták azért, mert így hatékonyabban lehet majd az emberi jogokat védeni Oroszországban, míg Oroszországnak ez presztízskérdés volt nemzetközileg és belpolitikailag egyaránt.

Rácz azt elismeri, hogy pozitívum az orosz tagság megmaradása a szervezetben, amivel valamiféle minimális hatást lehet majd gyakorolni Moszkvára, de azt rossznak tartja, hogy ennek az egyetlen módja az volt, hogy az orosz delegáció visszakapja teljeskörű szavazati jogát. Szerinte

ez a döntés nem változtat a jelenlegi orosz attitűdön, Moszkva a nemzetközi jogot továbbra sem fogja magára nézve kötelezőnek tekinteni.

A szakértő szerinte az Európa Tanács egészének a hitelességét rombolja a döntés, mivel az orosz delegáció úgy kapja vissza szavazati jogát, hogy a visszaállításhoz szükséges feltételek közül egyet sem teljesített (például a minszki megállapodásnak és az Európa Tanács értékeinek a betartása), és szerinte nem látszik az, hogy az ET-tagságon keresztül érdemben hatni lehetne Oroszországra az emberi jogi helyzetet vagy a demokratikus jogokat illetően. Szerinte a döntés könnyíti Oroszország helyzetét, mivel eggyel kevesebb nyomásgyakorló faktor maradt az ukrajnai konfliktusban kötött fegyverszüneti megállapodások betartásáért.

Rácz szerint ez jogilag nem legitimálja az orosz agressziót Kelet-Ukrajnában, de

politikailag ezt értelmezhetik úgy Moszkvában, hogy noha 5 évig kellemetlen helyzetben voltak, de végül csak visszakapták szavazati jogukat, annak ellenére, hogy nemzetközi jogot sértettek.

Szerinte ez orosz szempontból egy kimondottan hatalmas győzelem.

BORÍTÓKÉP: Estonian Foreign Ministry / Európa Pont / Európa Tanács / Azonnali

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől
Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek