+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2018. november 6. kedd, 19:00
Hiába keményített be Trump, a teheráni vezetés nem szándékozik felhagyni a kőolajexporttal. Az irániaknak több lehetőségük is van a szankciók megkerülésére: trükközhetnek barterüzletekkel és hajókkal is. De a döntő az lesz, hogy Kína, India és az EU mennyire hajlandó konfrontálódni az Egyesült Államokkal.

„Folytatjuk az olajjal való kereskedést, és meg fogjuk törni az amerikai szankciókat” – fogadkozott Hasszán Roháni iráni elnök, válaszul a Trump-adminisztráció által újból bevezetett intézkedéscsomagra, mely Irán legjelentősebb exportcikke, az olaj mellett a perzsa állam bankszektorára is kiterjed. Az amerikai elnök május elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a világ vezető hatalmai által 2015 nyarán tető alá hozott nukleáris alkuból, és visszaállítja a szankciókat Iránnal szemben.

 

Az amerikaik két etapban összesen 180 nap türelmi időt adtak az Iránnal üzletelő vállalatoknak, hogy számolják fel érdekeltségeiket, különben megtagadják tőlük az amerikai pénzügyi rendszerhez és így az amerikai piachoz való hozzáférést. Ez a határidő hétfőn telt le. 

 

A szigorú amerikai szankciók alól azonban nyolc, számottevő mennyiségű iráni olajat vásárló ország – Kína, India, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Törökország, Olaszország és Görögország – ideiglenes felmentést kapott,

 

mert nem tudnának rövid időn belül máshonnan ennyi olajat venni komolyabb világpiaci következmények nélkül.

 

A szankciók újbóli bevezetése igencsak érzékenyen érinti a teheráni vezetést. Az iráni gazdaság már Trump fél évvel ezelőtti bejelentése előtt sem állt túl stabil lábakon, de azt követően egyenesen mélyrepülésbe fordult. A helyi fizetőeszköz, a riál jelentős értékvesztést könyvelhetett el a külföldi valutákkal szemben. Emiatt 

 

emelkedtek az alapvető termékek árai is, és ezzel együtt a társadalmi elégedetlenség is, mely az utóbbi hónapokban már kisebb-nagyobb sztrájkokban is megnyilvánult.

 

Türelemjáték

 

Az iráni elit ennek ellenére jelenleg még kivár, és a nemzetközi reakciókkal összhangban tervezi majd igazítani a szankcióellenes politikáját – értékelte a jelenlegi helyzetet N. Rózsa Erzsébet, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa az Azonnali megkeresésére. Hangsúlyozta, hogy Teheránban elsősorban a szankciók alól jelenleg még felmentést élvező Kínára és Indiára figyelnek. Már a múltban is előfordult olyan, hogy Peking bartermegállapodás keretében, kínai termékekért cserébe vásárolt olajat Irántól. Az indiaiak pedig a hírek szerint készen állnak arra, hogy ne dollárban, hanem rúpiában rendezzék a kőolajimportot. 

 

A kutató szerint 

 

Irán számára komoly esélyt jelenthet, hogy a nemzetközi közösség megosztott. Az Egyesült Államokon kívül ugyanis a nukleáris alku minden részese ragaszkodik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is támogatott megállapodás életben tartásához.

 

A teheráni vezetés pedig bizonyíthatóan mindent megtesz, hogy az ebben foglaltakat teljesítse. Iránnak már csak azért is érdeke ez, mert különben az amerikai szankciók mellett a világszervezet szankcióival is szembe kellene néznie.

 

Peking és Új-Delhi mellett ugyanakkor Brüsszel is szerepet játszhat a szankciók esetleges bukásában. Az Európai Unió sajátos mechanizmussal igyekszik megvédeni az európai vállalatokat. Egyrészt ki akarnak alakítani egy speciális fizetési módszert, amely kiküszöböli az amerikai pénzügyi rendszert a tranzakciók során, másrészt kárpótolnák az Iránnal üzletelő vállalatokat az amerikai szankciók miatt kiesett bevételeikért. Ez viszont jobbára csak a kis- és középvállalatok számára jelenthet megoldást. Az eddigi tapasztaltok szerint 

 

az európai központú globális cégek nem kockáztatják meg annak a lehetőségét, hogy elessenek az amerikai piachoz való hozzáféréstől.

 

Olajat vegyenek!

 

Irán egy merőben új lehetőséget is bevetett az amerikai szankciók megkerülése érdekében. Október végén kőolajat kezdtek eladásra kínálni a helyi tőzsdén. Az első nap el is adtak mintegy egymillió hordót, amit a magánbefektetők aztán jóval nehezebben visszanyomozhatóan adhatnak tovább. Az amerikai kormányzat ugyan nyilvántart egy listát az Iránnal üzleti kapcsolatban álló szereplőkről, de az újonnan létrehozott vállalatok kezdetben nem igazán vannak szem előtt.

 

A dollárt megkerülő devizatranzakciók lehetőségeit fentebb már tárgyaltuk, de 

 

egy ugyancsak új trend szerint egyes esetekben már kriptovalutákban folyik a kereskedelem az iráni partnerekkel.

 

Ez a fizetési módszer nehezen visszakövethető egy harmadik fél számára, és az áruk ellenértéke gyorsabban is mozgatható, mint a hagyományos tranzakciók esetén. Irán kiterjedt pénzmosási hálózata előszeretettel is használja a bitcoint és hozzá hasonló eszközöket. Az eljárás különösen pikáns annak fényében, hogy Iránban be vannak tiltva a kriptovaluták, ugyanis a riál gyengülése miatt sokan ide próbálták menekíteni megtakarításaikat.

 

Dörzsölt tengeri medvék

 

A pénzügyi machinációk mellett az olajszállítás során is van pár trükk, amivel ki lehet kerülni a szankciókat, vagy legalábbis nehezen bizonyíthatóvá tenni azt, hogy honnan is származik az áru. Az Atlantic össze is szedett párat ezek közül.

 

Biztonsági szempontból minden tengerjáró hajó rendelkezik automatikus hajóazonosító és nyomonkövető rendszerrel, mely lehetővé teszi, hogy monitorozható legyen a mozgásuk közel valós időben. Ezt azonban ki is lehet kapcsolni. 

 

Hatékony taktikának számít, hogy a célállomásnak számító kikötő előtt „eltüntetik” a hajót a radarokról, és csak a rakomány leadása utána, a nyílt vízre kiérve kapcsolják be újból a jeladót.

 

A szankciók kijátszására az is megoldást jelenthet, hogy a szállítmányt kisebb részekre osztják, és még a tengeren átrakják az olajat egy másik hajóra, ami aztán ténylegesen a kikötőben viszi az árut.

 

De az olajszállító hajók tulajdonosi hátterével, bejegyzésével, és a névváltoztatással is gyakran trükköznek. Közepes méretű céghálókkal már szinte visszanyomozhatatlanná tudják tenni a valós tulajdonosi viszonyokat.

 

Magánszemélyek ilyen jellegű konspirációját is nehéz felfejteni, hát ha még egy regionális hatalom erőforrásai állnak egy ilyen törekvés mögött.

 

FOTÓ: Instagram / Vineeth (illusztráció)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Google mesterséges intelligencián alapuló fejlesztése, a FreddieMeter meg is mondja, mennyire érsz fel a legendás énekeshez.

Kövér László szerint az európai integráció tulajdonképpen olyan, mint a nácizmus, a sztálinizmus, és az amerikai imperializmus.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás